Gyors hírösszefoglaló

Szép napot mindenkinek!

Még mindig sok szeretettel várjuk a kisebbeket – gyerkőcöket, kistesókat – a második emeleti médiatárban a Magyar Népmese Napja alkalmából rendezett filmvetítéseinken! A Gyermekkuckónk szintén nyitva áll mindenki előtt, a keleti szárny kiállítóasztalán pedig ezúttal mesekönyveket, népmesegyűjteményeket válogattunk össze, érdemes megtekinteni, kézbevenni őket!

Ahogy arról talán már mindenki értesült – aki nem, annak még időben szólunk -, a holnapi napon játékos vetélkedőt rendezünk a kisiskolás korosztálynak, ezért a könyvtárunk a pénteki napon (28-án) 16:00-kor bezár! Szombaton és a rákövetkező héten már a szokásos nyitvatartási renddel várunk mindenkit!

Aki figyelmesen jár-kel a könyvtárban, annak az elkövetkező napokban feltűnhet, hogy a szürke látszóbeton felületeket színes műalkotásokkal, festményekkel, szobrokkal próbáljuk változatosabbá, színesebbé tenni. Reméljük, minél többeteknek elnyeri majd a tetszését 🙂

 

Játsszunk Robert Langdont!

Emlékszünk a Dan Brown-regényre és annak filmadaptációjára, ugye? Amikor jeles szimbólumkutató főhősünk vallástörténeti kutatásaihoz keres anyagot, és ahhoz csak a Vatikán gyűjteményeiben férhetne hozzá, csak nagyon körülményesen juthat a rendkívül értékes dokumentumok, iratok közé. A Vatikánban könyvtár és levéltár is található: egy kis sajtószemle formájában lássuk, mit tudhattunk meg az elmúlt néhány évben ezekről az intézményekről!

2010 kora nyarán bombaként robbant a hír: a Vatikáni Levéltár, ha korlátozott mértékben is, de megnyílik a nagyközönség előtt – nem kis részben egyébként a Dan Brown-könyveknek köszönhetően. A Könyvtár – Információ – Társadalom (KIT) Hírlevél akkori cikkéből kiderül: a vatikáni levéltár összes anyag, ha egymás mellé tennénk, 85 kilométert tenne ki(összehasonlításként: a mi könyvtárunk szabadpolcos része alig több, mint egy kilométer: 1280 méter). Noha nyilvános katalógusa nincsen, egyszer az életben érdemes felkeresni, hiszen páratlan történeti kincsek birtokában van a gyűjtemény: itt találhatók Michelangelo levelei, a Giordano Bruno és Galileo Galilei elleni inkvizíciós per részletei, vagy akár VIII. Henrik házasságának érvénytelenítését kérő levele is.

Ha mármost a könyvtár ügyeibe ássuk bele magunkat, ott egészen új információkkal is találkozhatunk: a mai napon adott hírt róla több forrás, hogy befejeződött a Vatikáni Könyvtár katalógusának 1985-ben kezdődött monumentális digitalizálási munkája – az eredmény a könyvtár weblapján megtekinthető, kereshető, böngészhető. Azonban ez még csak a könyveket tartalmazza: a hatalmas méretű kézirat-állomány számítógépre vitele nem kevesebb, mint 900 év munkájába kerül a jelenlegi számítások szerint (2011-ben kezdődött meg a munka, a Palatinus-kódexekkel, s akkor 80.000 dokumentummal számoltak), és akkor még nem beszéltünk az ősnyomtatványokról, rajzokról és a tárgyi emlékekről, pl. pénzérmékről. Áprilisban hallhattunk utoljára arról a kezdeményezésről, amely az Oxfordi Egyetem Bodleian Könyvtára és a Vatikáni Könyvtár együttműködésében indult meg, s amelynek keretében görög kéziratokat, 15. századi nyomtatott könyveket és héber kéziratokat, valamint korai nyomtatott könyveket digitalizálnak az intézmények, összesen mintegy másfél millió oldal terjedelemben.

Ezen a weblapon egy tizenkét perces riportfilmben betekintést lehet nyerni a könyvtár állományába – a CBS stábjának kivételes szerencséje volt: bejuthattak a kizárólag kutatók részére fenntartott területekre, ahol kéziratokat és ritka kódexeket is filmre vettek (a 30 másodperces átugorhatatlan hirdetésért pedig én kérek elnézést).

Újdonságok még egyszer

Meg kell állapítsam, hogy a tegnap kikerült, könyvújdonságokról szóló bejegyzés nézettségi rekordokat döntöget! Nagyon örülünk az érdeklődésnek, és tőlünk telhetően igyekszünk kielégíteni mindenki kíváncsiságát 🙂 Aki a mai napon az újdonságasztal felé veszi az irányt, máris változásokat tapasztalhat. Íme néhány a frissen bekerültek közül:

Iparjogvédelem – A dokumentumot a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jelentette meg, idézzük hát az ő ajánlójukat:

“Az Iparjogvédelem című kötet közérthető módon tárgyalja a tárgykör minden fontos kérdését. A kötet megírásában kiváló szaktudással rendelkező iparjogvédelmi szakemberek segítségét kértük, akiknek a tapasztalata és kipróbált szakértelme biztosította, hogy a kötetben megjelenített tudás nem merül ki a jogszabályok egyszerű bemutatásában, hanem rávilágít az iparjogvédelem összetett rendszerében rejlő összefüggésekre. Ennek megfelelően a kötet nem csupán az iparjogvédelmi oltalmi formákat tárgyalja, hanem kitér például az innovációs folyamatokra és a magyar innovációs rendszer főbb vonásaira, valamint az iparjogvédelmi információszerzés jelentőségére és forrásaira is. Az iparjogvédelmi ügyek intézési menetének egy külön fejezetben történő bemutatása segíti az eljárások rendszerben való áttekintését.”

Szerzői jog – ugyancsak SZTNH-kiadvány, a fejezetek végén összefoglaló, felkészülést segítő kérdésekkel.

“Szerzői jogi védelem alatt áll egy fotó vagy egy újságcikk? Esetleg egy rajzfilmfigura? Hogyan használhatóak fel ezek jogszerűen, kell-e engedély a felhasználásukhoz, és az kitől és hogyan szerezhető be? Milyen jogai vannak a szerzőnek, és meddig illetik meg ezek a jogok? Hogyan lehet idézni más művéből? Hogyan léphet fel a szerző az ellen, aki megsérti a jogait? Ezekre, az internetes környezetben egyre gyakrabban felmerülő kérdésekre is választ ad a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkatársai által összeállított szerzői jogi tankönyv, amelynek célja eligazítást nyújtani a szerzői jog területén. Közérthető módon, érdekes hazai és külföldi gyakorlati példákkal kiegészítve ismerteti a legfontosabb szerzői jogi kérdéseket, kezdve a szerzői jogi védelem feltételeitől a szabad felhasználás esetein keresztül a szerzői jogok megsértése esetén igénybe vehető jogérvényesítési eszközökig.” (sztnh.gov.hu)

Dulácska Endre: Kisokos statikusoknak – Dulácska Endre neve – tudom, tegnap is így kezdtem – nem hinném, hogy bármely gyakorló tervezőmérnökünk előtt ismeretlen volna, az Egyetemi Könyvtár több régi, jól bevált munkáját és új írásait is kínálja olvasóinak. A Statikusok könyve és a Földrengés elleni védelem mellé most megérkezett a Kisokos “felújított” változata, amely már az Eurocode szabványok alapján tartalmazza az építéssel, tervezéssel foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen ismereteket, és az egyes tárgykörökhöz kapcsolódó fontos szakirodalmat. Ismét idézet következik: “a Kisokos Statikusoknak nem arra való, hogy abból tanuljuk meg a szakmát, hanem arra, hogy a már egyszer megtanult szabályokat felfrissítsük, és a szükséges képleteket, táblázatokat egy kötetben megtaláljuk.” (epitesimegoldasok.hu)

Rekettye Gábor: Marketing a magyar kisvállalatoknak – Akik már fogták a kezükben a szerző 2007-ben megjelent, Kisvállalati marketing című művét, azok néhány részletet minden bizonnyal ismerősnek fognak találni ebben a könyvben is – kibővített és átírt kiadásról van ugyanis szó. Rekettye Gábor saját honlapján a korábbi kiadványt a “bátor, kitartó vállalkozónak” ajánlja, aki nélkül nem működik a magyar gazdaság. Ha ezek a szavak már 2007-ben is érvényesek voltak, akkor most még inkább azok, hiszen az elhúzódó gazdasági válságban a kisvállalatoknak is meg kell találni a maguk egyre rögösebb útját – ebben segíti a vezetőket a szerző gyakorlatias nyelvezetű, sok példát felvonultató írása.

Újdonságok szem előtt

Kedves (blog)Olvasók!

Többen közületek talán már észrevették, hogy “üzembe helyeztük” a nyugati szárny lépcső felőli oldalán található nagy asztalt is. Itt lehet mostantól megtalálni a könyvtár legújabb dokumentumait – természetesen nem kiállítási tárgyként, hanem szabadon kölcsönözhetően vannak jelen az asztalon -, az volt a célunk, hogy mindenki figyelmét felhívjuk újdonságainkra. A mostani minikollekcióban is számos érdekességet lehet találni, lássunk néhányat:

Wersényi György: Pszichoakusztika és az emberi térhallás alapjai – Tanár urat bizonyára nem kell bemutatni az Egyetem villamosmérnök szakos hallgatóinak, de talán azoknak sem, akik jártak már valamelyik Kutatók Éjszakáján – Wersényi György ugyanis ekkor is lendületes, élvezetes, de igazán tudományos előadással örvendeztette meg a szép számban jelenlévő közönséget. Legújabb könyvében is hű marad szűk szakterületéhez, az akusztikához: munkája, alcíme szerint a háromdimenziós akusztikai információ átvitelével és feldolgozásával foglalkozik. Csupán néhány kulcsszó, címke, tag (avagy, ha könyvtárosul akarnék fogalmazni, tárgyszó) a 400 oldalas könyvből: műszaki akusztika, HRTF (olyan eljárások, melyekkel a két hangfalból vagy a fejhallgatóból érkező hangokat térhatásúvá igyekeznek tenni), szonifikáció (nem hangzó információk hanggal történő ábrázolása, manapság vulkánkitörés-előrejelzésben és a csillagtevékenység megfigyelésében használatos, és természetesen nagy segítségére van a látáskárosultaknak is). A teljes tartalomjegyzék ezen a címen megtekinthető.

Alister E. McGrath: Tudomány és vallás – A tudomány és a vallás az emberiség vizsgálódásának egyik legfigyelemreméltóbb területe. E könyv célja az, hogy megismertesse az olvasót a vallás és a természettudományok tanulmányozásának legfontosabb témaköreivel és kérdéseivel, egész pontosan e két terület kapcsolódási pontjaival. Tudománytörténészeknek, vallástudósoknak és laikus érdeklődőknek egyaránt ajánlott az olvasása, akik előtt minden bizonnyal világossá válik majd, hogyan lehet ezt a két, alapjaiban szemben álló világnézetet összebékíteni.

Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I-II (szerk. Demetrovics Zsolt) – Az ELTE szaktanszékeinek munkáiból összeállított kétkötetes könyv új, de dinamikusan fejlődő tudományterület fontos eredményeit tárja elénk. Biztosan nem mondok újat senkinek, ha megállapítom, hogy az általános lelkiállapotnak jelentős szerepe van a betegségek kialakulásában, vagy éppen elkerülésében. Ebből az alaptétellé lett igazságból indul ki az egészségpszichológia, amelynek főbb kutatási területei  az egészség fejlesztése és fenntartása, a betegségek megelőzése és kezelése, az egészség és betegség okainak és veszélyeztető tényezőinek azonosítása, vagy éppen és az egészségügy és az egészségpolitika elemzése és fejlesztése. A könyv szerzői ezen kérdések vizsgálata során pszichológiai kiindulópontokat használtak fel, lélektani elméletekkel és gyakorlati módszerekkel dolgoznak: ebben rejlik az összeállítás újdonsága.

Magyar pénzlexikon 2012 – Akiben van egy kis numizmatikai véna, ki ne hagyja ezt a ropogós, vadonatúj művet! A koronától a pengőn át a forintig kíséri fizetőeszközeink gyártástörténetét ez a gazdagon illusztrált kiadvány – megspékelve olyan különlegességekkel, mint az emlékpénzek, vagy éppen a próbaveretek.

Boris Fausto: Brazília rövid története – Foci, szappanoperák, karnevál. E rövid és leegyszerűsítő országképnek mondhatnak végső búcsút ennek a Brazília történelmét feldolgozó kötetnek az olvasói. Hogyan került napjaink kulturális és gazdasági élvonalába ez a csaknem fél kontinensnyi ország, mi történt Amerika 1492-es felfedezésétől egészen napjainkig, ami ezt a monumentális fejlődést lehetővé tette? A tankönyvként is jól forgatható monográfia az első összefoglaló Dél-Amerika óriásának fél évezredes múltjáról – a jelennek pedig mindannyian tanúi lehetünk…

Boldog születésnapot!

oszk.hu

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, a Hídember, 1791. szeptember 21-én született. Az 1968-ban alapított Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola 1986 óta viseli a nevét, s teszi ezt számos változás, elsősorban képzésbővülések után (megindultak a közgazdasági és az egészségügyi képzések): 1990-től intézményünket már egyszerűen Széchenyi István Főiskolának hívták, jelenlegi nevét és státusát pedig 2002-ben nyerte el: ettől az időponttól Széchenyi István Egyetem vagyunk. Mai összeállításunk témája is éppen ezért az ő munkássága és a róla szóló dokumentumok. Kellemes böngészést kívánok!

Gasztrokaland

A mai évfordulónk Dr. Oetkerhez kapcsolódik – tudom, hogy nem autentikus az illusztráció, de nem tehetek róla, megéhezem a szolgálatban 🙂 – 1916-ban e napon született Rudolf August Oetker, a nagy cégalapító, August Oetker unokája. Ő volt az, aki nagyapja 1891-ben alapított vállalkozását sikerre vitte. Negyven évig igazgatta az egyre terjeszkedő élelmiszeripari céget, és ma már Namíbiától Brazíliáig, Kanadától Angliáig ismerik valamely terméküket, persze és elsősorban a sütőport, amellyel az egész történet elkezdődött több évszázaddal ezelőtt.

Akik hozzám hasonlóan szeretik a hasukat, és szeretnek jókat enni – vagy akár degeszre tömni magukat – azok biztos örömmel fogadják a mai napi bibliográfiánkat, melynek témája az étkezés és a gasztronómia, itt lehet megtekinteni, a benne felsorolt dokumentumok pedig könyvtárunkban kölcsönözhetőek!

Fel!

Neeem, nem a filmről lesz szó! 🙂 Bár annyiban talán mégis, hogy a mai bejegyzés apropóját is a léggömbök jelentik: ezen a napon, mégpedig 1783-ban a Montgolfier fivérek másodjára is megismételték léggömbös repülési kísérletüket a versailles-i közönség – s nem utolsósorban XVI. Lajos és Marie Antoinette – szeme láttára, és nagy megdöbbenést keltettek vele. A próbálkozás remekül sikerült, a léggömb kosarában felbocsátott bárány, kakas és kacsa teljes épségben, 3200 méternyire az indulás helyétől ért ismét földet, nyolc percnyi repülés után.

nationalgeographic.com

Eszembe nem jutna most mindenkit unalmas repüléstörténeti előadással traktálni, inkább szeretettel nyújtom át a repülés, repülőgépek és űrhajózás témájában készített bibliográfiánkat: ezeket a dokumentumokat mind megtalálni az Egyetemi Könyvtárban, a polcon vagy a raktárban! Kellemes böngészést kívánok mindenkinek! 🙂

Encyclopedia Britannica – a tudás kincsesbányája

A Minerva-EBSCO jóvoltából közel másfél hónapon keresztül különleges lehetőség tárul az Egyetemi Könyvtár olvasóközönsége elé: a szolgáltató ingyenes tesztelésre hívja könyvtárunk használóit. Mégpedig egy olyan adatbázist tettek elérhetővé, melynek története még a nyomtatott könyvek időszakában, az 1700-as évek második felében kezdődött, és a közelmúltig 15 kiadást ért meg. Készítői nem is oly régen áttértek az on-line formára, s ezzel a kiadvány funkcióit kibővítették, használhatósági fokát is jelentősen megnövelték. Nem másról van szó, mint a híres Encyclopedia Britannicáról.

A neves enciklopédia mindig is szigorú lektoráltságáról volt híres. Az on-line forma megjelenésével a szerkesztők köre kibővült, s manapság a szócikkeket ugyanúgy írhatják a felhasználók is, mint a Wikipedián, azonban a tartalmi ellenőrzést továbbra is centralizált, központosított formában végzik. Ez teszi a XXI. század első évtizede után is abszolút megbízható, tudományos igényű forrássá a Brit Enciklopédiát. Ismerkedjünk meg e páratlan lehetőségeket hordozó gyűjteménnyel!

Kellemes színválasztékkal készített oldal fogad minket. Még ha első látásra meg is ijedünk a felkínált tartalmak mennyiségétől, nem kell kétségbeesni: tapasztalatból mondom, hogy nagyon hamar átlátható, könnyen kezelhető rendszerről van szó (oké, ezt mindenhol el szoktam mondani 😀 ) Kezdjük felülről. Ha az Encyclopedia Britannicát úgy szeretnénk használni, mint ahogy azt a Wikipediánál megszoktuk, noszarajta, írjunk valamilyen kifejezést a fent középen látható, sárgával kiemelt keresőmezőbe. Legyen ez mondjuk “George Orwell”, és kattintsunk a keresés gombra! A találati halmaz feltünteti a kapcsolódó szócikkeket is, de ez minket ne zavarjon, válasszuk ki az első lehetőséget, a szerzőről szóló cikket.

A képernyőn ekkor megjelenik a szócikk, a szerkezete már ismerős lehet azoknak, akik legalább egy wikit láttak már – a cikk fő szövege, további információk, kapcsolódó cikkek, idézetek, sőt az oldal alján még arra is van lehetőség, hogy bizonyos szabványok szerinti hivatkozást generáltassunk a szócikkre: tehát nem kell nekünk bajlódni a szakirodalmi hivatkozás elkészítésével.

Ami viszont újdonság a Wikipediához képest, az az a néhány kis kék fül, ami a képernyő bal részén látható. Ezek kiválasztásával mindig az adott szócikkhez kapcsolódó tartalmakat jeleníthetünk meg, képeket, videókat, teljes szövegű dokumentumokat, további internetes forrásokat, stb. Ugyanitt kísérhetjük figyelemmel egy adott cikk verziótörténetét (ki nyúlt bele, mikor mit módosított, stb.), ha valamilyen kifejezés jelentése nem világos, egynyelvű szótár és tezaurusz áll rendelkezésünkre. S persze, mint minden más rendes adatbázisban, a tartalom kinyomtatható vagy e-mailben elküldhető.

Ugorjunk most azonban vissza a főlapra, és nézzük a további lehetőségeket! A nagy kép alatt (egyébként erre kattintva találjuk meg a szerkesztő ajánlja-cikkeket) a Browse című keretben különféle szempontú böngészéseket végezhetünk az adatbázisban: akár az összes szócikket megjeleníttethetjük, de megtekinthetjük a személyekről szóló cikkek listáját (tudományterület alapján szűkítve vagy betűrendben), végigfuthatjuk a cikkekhez kapcsolódó teljes szövegű dokumentumok, képek, videók, idézetek összesített listáját.

A Research Tools alatt különféle összesítő jegyzékeket találunk: itt van lehetőségünk összehasonlító elemzéseket lekérni a világ bármely két országáról, egy bizonyos napon történt eseményekről (ilyennel találkozunk pl. a mult-kor.hu magyar történelmi portálon is), különféle tárgykörök történetének jelentősebb fordulópontjait jeleníttethetjük meg egy időegyenesen, amit aztán az egér mozgatásával vezérelhetünk jobbra-balra. Van azután kereshető világatlasz (Google Maps-alapokon, annyi a hozzáadott érték, hogy átugorhatunk az ország szócikkére és megtekinthetjük legfontosabb adatait), sőt – ha még lenne olyan földrajzos, akit a fentiek nem elégítettek ki – egy gombnyomásra adatokban és értékes információkban gazdag pdf-et generáltathatunk a világ bármely országáról – statisztikai információkat, összehasonlításokat (a felső, vízszintes menüből válogathatunk).

S vannak végül előre összeállított információs csomagok, jobb szót nem tudok rá, ezeket találjuk a Spotlights keretben, a főoldal alsó részén. Pl. mivel úgyis aktuális, tudom ajánlani az olimpiáról szóló anyagokat, de a töriseknek pl. az amerikai elnökökről, a normandiai partraszállásról, a holokausztról, irodalmároknak Shakespeare-ről, a Nobel-díjasokról mindenkinek, a filmek kedvelőinek pedig az Oscar-díjról összeállított gyűjtemény jelenthet nagy élményt.

Kellemes próbálgatást, ismerkedést, tesztelést mindenkinek – várjuk a véleményeket!

Nemzetközi szakdolgozat-gyűjtemény

Azt hiszem, nem tévedek sokat, ha általánosítóan azt mondom: egyszer mindenki életében eljön az a perc, hogy szakdolgozatot/TDK-t/doktorit, stb. kell írnia valamilyen képzés lezárásaként. Talán akkor se mondok újat, ha azt állítom: ezeknek a dolgozatoknak igen nagy az információértéke – ahogy “iskolásan” mondják, elsődleges információforrásnak minősül, ezért sok kutatónak, szerzőnek, de diáknak is igen hasznos segítséget jelent, ha valahol valamilyen katalógus összegyűjti ezeket az írásos munkákat.

Sőt, remélem, az sem jelent újdonságot semelyik (blog)Olvasónknak, ha elmondom, hogy könyvtárunkban jelen pillanatban, ha a katalógus nem csal, 12650 feldolgozott szakdolgozat található – örömmel látjuk, hogy sokan használjátok is őket. Mostani bejegyzésemben ezért néhány nemzetközi szakdolgozat-katalógust mutatnék be, melyek használata egészen könnyen megjegyezhető, elsajátítható – és utána hatalmas lehetőségek nyílnak meg használóik előtt!

Kezdjük mindjárt az NDLTD-vel (a hivatkozásért pedig köszönet az ELTE EK munkatársainak!), ami nem más, mint a Networked Digital Library of Theses and Dissertations, azaz szakdolgozatok és disszertációk digitális hálózati könyvtára. Most tessék megkapaszkodni, a több adatbázisban kereső rendszer egymilliónál is több értekezés bibliográfiai adatait (sőt egyes esetekben teljes szövegét) is elérhetővé teszi a világ bármely számítógépéről, tehát otthonról is bárki könnyedén elérheti.

A weboldal alsó része voltaképpen linkajánló: 13 további, szakdolgozatokat tartalmazó adatbázis felé mehetünk el a hivatkozások segítségével, ha esetleg itt nem találnánk, amit keresünk. De vessünk egy pillantást a számokra: ötven, szimultán kereshető adatbázis áll rendelkezésünkre, a legkisebb 1483, a legnagyobb 1.228.554 rekordot tartalmaz. A fejlesztők ráadásul két keresőfelületet is biztosítanak az igények minél hatékonyabb kielégítésére, lássuk az egyiket, a VTLS-t! A felület ismerős lehet azoknak, akik már dolgoztak on-line adatbázisokkal.

A keresőkérdést a fent, középen elhelyezkedő mezőbe írhatjuk be (vagy az Advanced Search lehetőséget választva, kibővített keresőfelületet kapunk, négy keresőmezővel – melyekkel szerzőket, címeket vagy tárgyköröket kereshetünk – és nyelvre, valamint formátumra való szűkítési lehetőséggel), majd a Search gombra kattintva már láthatjuk is az eredményeinket. Bal oldalt további szempontok szerint szűkítgethetjük találati halmazunkat (pl. kiadási év, vagy éppen a dokumentum nyelve: 30 magyar dolgozatot is találtam már!) A találatok rendezésére is van természetesen lehetőség, nem is egy: az adatbázisba kerülés dátuma, relevancia, a kiadási év, a szerző neve alapján mind-mind sorrendbe szedhetjük az eredményeket.

A bibliográfiai adatokat a View Source Record feliratra klikkelve találhatjuk meg, ez mindig az intézmények oldalára visz át bennünket, s itt van lehetőségünk a teljes szövegű változatok megtekintésére is.

Ez pedig már a második keresőfelület, a Scirus. Legfelül ebben is egy egyszerű keresési sor található – ez annyira egyértelmű, hogy a képre se tettem rá -, közvetlenül alatta az összetett keresés három sora látszik. Beállítás kérdése, hogy a beírt szavak mindegyikét keresse-e a rendszer, esetleg bármelyiket közülük, netán egyiket se. Azt is szabályozhatjuk, milyen hatókörű legyen a keresés: a különféle mezőket a keresési sorok végén a legördülő menüből választhatjuk ki. A rövidebb sorok a keresőkifejezések összekapcsolására szolgálnak.

Még egyszer a raktári kérésről

Teszem mindezt azért, mert végülis jó, ha többször szóba kerül – Übung macht den Meister, avagy gyakorlat teszi a mestert -, másrészt mert most remekül össze lehet kötni ezt a témát mai évfordulós szerzőnkkel, James Fenimore Cooperrel (1851-ben e napon hunyt el a tizenkilencedik század első felének évtizedeiben alkotó író). Az Egyetemi Könyvtár katalógusa szerint Coopernek mindegyik könyve a raktárban található meg, úgyhogy egy indiántörténetekre vágyódó olvasó helyébe beleképzelve magunkat, remekül be tudjuk mutatni a raktári kérés minden csínját-bínját. Sőt, Cooper arra is kiváló alkalmat szolgáltat, hogy elbüszkélkedjünk vele: szépirodalmi gyűjteményünk idegen nyelvű munkákat (elsősorban angol és német nyelvű könyveket) is tartalmaz! Említett szerzőnktől az Utolsó mohikánt angolul, és egy gyűjteményes kötetet németül is lehet pl. kölcsönözni. De lássuk most már, hogyan!

Nagyítás után látható a képen a Gyűjtemény oszlopban látható R betű, ami a raktári fellelhetőséget jelzi. Ettől ugyan nem kell megijedni: az első emeleten a tájékoztatópultban üldögélő valamelyikünk szívesen ad kérőlapot, amelyen az alábbi rovatok szerepelnek:

Olvasó neve – ezt nem kell túlmagyarázni 🙂
Dokumentum címe – senkitől nem várjuk, hogy rőfhosszú címeket kimásolgasson, de az első néhány szót azért szeretnénk látni a papíron, hogy a raktárosok biztosan a kért művet hozzák föl

Ezután a dokumentumtípust kell kiválasztani a megfelelő jelölőnégyzet beikszelésével: könyv, folyóirat, szakdolgozat vagy CD/DVD választható.

Utána jön a legfontosabb, a raktári jelzet. Könyvek, illetve CD-k és DVD-k esetében a legegyszerűbb a dolog, azt a raktári jelzetet kell kimásolni, ami a keretben is látható, jelen esetben, mivel szépirodalmi műről van szó, csak ennyi: C 27. A folyóiratok jelzete egy F betűből és egy mögéírt számból áll, melyet szintén a keretes részben, a raktári jelzet oszlopában lehet megtalálni. A szakdolgozatok raktári tárolása azonban egy mechanikusan adott sorszám alapján történik, ezt a számot pedig a rekord ISSN/ár mezőjében helyeztük el, néhol a Szakdolgozat szó is szerepel, néhol csak a számjegyek. Mutatom:

Így valahogy. Tehát ha szakdolgozatra van szükség, akkor a raktári jelzethez MINDIG ezek a számok kerüljenek, és nem a keretben szereplő hagyományos jelzetek.

Aztán jön az Év, hó/szám sora, ami – oda is lesz majd írva – csak folyóiratoknál játszik: ide kerülnek azok a lapszámok, amikre szükség van. Előszeretettel szokott itt előfordulni, tapasztalataink szerint az aznapi dátum, pedig arra a következő sor, a Kérés kelte szolgál.

Remélem, minden érthető, de ha mégis marad valakinek valamilyen kérdése, csak forduljon hozzánk bizalommal! 🙂