Havi archívumok: február 2013

Szép napot mindenkinek!

Böngészem a Könyvtár-Információ-Társadalom című hírlevelet, és egyszer csak ezen akad meg a szemem:

Eric Frierson a University of Michigan Hatcher Graduate könyvtárosa kezdte meg a ‘könyvtáros tejeskávéval’ szolgáltatás bevezetését, azzal a céllal, hogy megismertesse könyvtár elektronikus szolgáltatásait és személyes kapcsolatba lépjen a hallgatókkal. A szolgáltatás lényege, hogy a könyvtáros minden héten meghatározott időpontban (általában 2 órára) elmegy az egyetemi könyvtárba laptopjával, melyre kifüggeszt egy papírt ‘Librarian with Latté’ felirattal és egy kávé mellett megválaszolja a hallgatók kérdéseit, megmutatja nekik azokat az információforrásokat, amiket később is tudnak majd használni. Az időpontról e-mailben értesíti a diákokat. A kávézóban olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a személyes konzultáció átalakult csoportos oktatássá, melyet később számítógép termekben tartottak, de a kávézó sikeresebbnek bizonyult. A kezdeményezés hatással volt a könyvtárhasználatra is, egyre többen vették igénybe a könyvtár szolgáltatásait közvetlenebb kapcsolat alakult ki a hallgatók és a könyvtárosok között.

Mi is megcsináljuk esetleg az Irodalmi Kávézóban? Közel van és autentikus a helyszín is 😀

 

Reklámok

Robot-raktáros

“Az Észak-Karolinai Állami Egyetem James B. Hunt Jr. Könyvtárában könyvtárosok helyett egy robot, az ún. bookBot válogatja ki a raktári kéréseket.”

Az eredeti cikk itt található. Mi azért egyelőre még nem cseréljük le a raktárosainkat, ahhoz túlságosan szeretjük mindegyiket! 🙂

Természetes médiatár

Erről a gyűjteményről még tegnap értesültünk a Facebook-on, s most lelkesen ajánljuk minden természetkedvelő olvasónak a Macaulay Library gyűjteményét, amely állatokról készült hang- és videófelvételeket tartalmaz, százezres nagyságrendben, ez pedig összesen mintegy 7500 órányi anyagot jelent. A páratlan összeállítást a Cornell Egyetem ornitológiai (azaz madártani) laboratóriuma üzemelteti és tartja karban: a méretekről pedig annyit, hogy a világ madárfajainak 75%-áról van már valamilyen dokumentáció, de az élővilág más területeiről származó felvételek száma is szépen gyarapodik.

Az 1929-ben alapított könyvtár küldetésének tartja, hogy a lehető legtöbb faj viselkedéséről, életmódjáról, hangjáról felvételt készítsenek, és azt a gyűjteményben eltárolják a biodiverzitás, az élővilág sokszínűségének bemutatására és kutathatóvá tételére – írja egy összefoglaló cikk.

Az adatbázis használatához könyvtári szakismeret nem igazán szükségeltetik, ellenben nem árt, ha némi biológiai előképzettséggel rendelkezünk, vagy a kezünk ügyébe tud akadni egy határozó: a kereső ugyanis fajok alapján működik. Mármost, ember legyen a talpán, aki fejből tudja, hogy pl. a “macskák” latinul Felidae, hogy a “baglyok” Strigiformes. Azért persze ne essünk nagyon kétségbe, a hagyományos “cats, owls” kifejezésekkel is eredményhez juthatunk, az adatbázis ugyanis tartalmazza a nemzetségek, nemek, fajok stb. hétköznapi megnevezését is. Tehát ha például az istenért sem jut eszünkbe, hogy a vörös róka latin neve “vulpes vulpes”, akkor a “red fox” ugyanolyan sikeres keresést eredményez.

Próbáljuk ki: írjuk be ez utóbbit a jobb felső sarokban látható keresőbe, majd a megjelenő találatok közül (kb. mint a Google esetében) válasszuk ki a megfelelőt. És így máris a találati oldalra jutunk, ahol külön fül jelöli a hang- és mozgókép-felvételeket az adott élőlényről. Minden találat gazdagon van metaadatolva: megtekintés előtt informálódhatunk olyan paraméterekről, mint a felvétel készítésének helye, ideje, a felvétel időtartama, minősége, sőt néhol még a rögzítés technikai adatai is.

És ahogy az egy jólnevelt adatbázisban lenni szokott: böngészni is lehet, természetesen ezt is biológiai rendező elv szerint, ehhez a főoldal aljára kell görgetni, itt találjuk a főbb törzseket: madarak (Birds), emlősök (Mammals), hüllők (Reptiles), kétéltűek (Amphibians), ízeltlábúak (Arthropods) és halak (Fishes). A kiválasztott kategóriára kattintva részletesebb rendszertani táblázatot kapunk, ahol az angol elnevezések feltüntetése mellett az egyes csoportokhoz kapcsolódó felvételek száma nyújthat némi segítséget az adatbázis használatában. Érdemes böngészni! 🙂

%d blogger ezt kedveli: