Kategória archívok: netajánló

Lapszéli műalkotás

Ez a link lenyűgözött. Aranyozott szélű könyvet talán már többen láttatok, de itt teljes képek jelennek meg a lapok szélein!

“A pettyes vagy tarka metszetnél a festéket drótrácson keresztül középkeménységü kefével permetezik a könyv szélére. A márvány-, fésü-, páva- és csokor-metszetek ma a legdivatosabbak. Előállításuk ugy történik, hogy carraghenből (gyöngymoha) vizben való főzéssel nyulós, nyálszerü anyagot nyernek, erre szesszel és marhaepével eldörzsölt híg festéket permeteznek. Az epe azt okozza, hogy a festék a moha-nyáladék felületén mintegy úszva marad. Higított marha-epének és szappanos viznek tovább való permetezésével a festék a keverék felületén márványszerü erekre oszlik s ezt a könyv széle óvatos belémártással veszi föl. Ha a könyv szélét fésü-, páva- vagy csokormetszetüvé akarják tenni, akkor a mohanyáladékkal kevert vizre permetezett festékbe pálcikával görbe-formáju vonalakat, majd pedig a ferdén tartott fésüvel harántvonalakat húzgálnak; ez által igen szép tollrajzszerü felületet nyernek. Ezeket a metszeteket megszáradásuk után besajtolják s viasszal fényesre simítják. A legdrágább s legnehezebb szinezése a széleknek az aranyozás (aranymetszet). A könyvek deszkák közé szorítják, a szélfelületet éles aczélpengével könnyedén simára kaparják, híg keményítő ragasszal bekenik, s azután örményagyaggal (bolus), melyet előzőleg vizben higított tojásfehérjében föloldottak, alapozzák. Az ekkor tojásfehérjével ismét megnedvesített szélfelületre teszik az aranyfüstöt. Ha minden megszáradt, agátkő-simítóval addig simítgatják, mig az arany teljes fénye elő nem tünik. Az aranymetszetet különben igen gyakran díszítik különféle rajzokkal, bélyegek, ábrákat mutató lemezek reányomásával és poncolásával.”

Hogyan írjuk he-(j/ly)-esen?

Új, rendkívül jól és könnyedén használható szolgáltatást indított a Magyar Tudományos Akadémia, helyesebben annak Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztálya. A helyesiras.mta.hu címen található online segédeszközzel helyesírási bizonytalanságaink jó része kiküszöbölhető. Hat témakörben – egybe- és különírás, elválasztás, betűk és számok, elválasztás, tulajdonnevek, stb. – kapunk gyors és azonnal hasznosítható segítséget írásos anyagaink elkészítéséhez. Aki azonban továbbra is problémákba ütközne, haszonnal forgathatja a Helyesírási Szabályzat tizenegyedik kiadásának tizenkettedik (példaanyagában átdolgozott) lenyomatát, amely ugyancsak (és teljes szöveggel!) elérhető a weblapon.

 

Bibliobusz – régen

bookbus

A “legnagyobb közösségi oldalon” osztották meg ezt a fényképet. Amellett, hogy a bibliobusz évtizedekkel ezelőtti megjelenési formáját láthatjuk, felhívom a figyelmet a háttérben szerényen meghúzódó panelházakra; akárha valamelyik keleti ország szocreál negyedében volnánk – pedig ez Amerika! 🙂

Robot-raktáros

“Az Észak-Karolinai Állami Egyetem James B. Hunt Jr. Könyvtárában könyvtárosok helyett egy robot, az ún. bookBot válogatja ki a raktári kéréseket.”

Az eredeti cikk itt található. Mi azért egyelőre még nem cseréljük le a raktárosainkat, ahhoz túlságosan szeretjük mindegyiket! 🙂

Természetes médiatár

Erről a gyűjteményről még tegnap értesültünk a Facebook-on, s most lelkesen ajánljuk minden természetkedvelő olvasónak a Macaulay Library gyűjteményét, amely állatokról készült hang- és videófelvételeket tartalmaz, százezres nagyságrendben, ez pedig összesen mintegy 7500 órányi anyagot jelent. A páratlan összeállítást a Cornell Egyetem ornitológiai (azaz madártani) laboratóriuma üzemelteti és tartja karban: a méretekről pedig annyit, hogy a világ madárfajainak 75%-áról van már valamilyen dokumentáció, de az élővilág más területeiről származó felvételek száma is szépen gyarapodik.

Az 1929-ben alapított könyvtár küldetésének tartja, hogy a lehető legtöbb faj viselkedéséről, életmódjáról, hangjáról felvételt készítsenek, és azt a gyűjteményben eltárolják a biodiverzitás, az élővilág sokszínűségének bemutatására és kutathatóvá tételére – írja egy összefoglaló cikk.

Az adatbázis használatához könyvtári szakismeret nem igazán szükségeltetik, ellenben nem árt, ha némi biológiai előképzettséggel rendelkezünk, vagy a kezünk ügyébe tud akadni egy határozó: a kereső ugyanis fajok alapján működik. Mármost, ember legyen a talpán, aki fejből tudja, hogy pl. a “macskák” latinul Felidae, hogy a “baglyok” Strigiformes. Azért persze ne essünk nagyon kétségbe, a hagyományos “cats, owls” kifejezésekkel is eredményhez juthatunk, az adatbázis ugyanis tartalmazza a nemzetségek, nemek, fajok stb. hétköznapi megnevezését is. Tehát ha például az istenért sem jut eszünkbe, hogy a vörös róka latin neve “vulpes vulpes”, akkor a “red fox” ugyanolyan sikeres keresést eredményez.

Próbáljuk ki: írjuk be ez utóbbit a jobb felső sarokban látható keresőbe, majd a megjelenő találatok közül (kb. mint a Google esetében) válasszuk ki a megfelelőt. És így máris a találati oldalra jutunk, ahol külön fül jelöli a hang- és mozgókép-felvételeket az adott élőlényről. Minden találat gazdagon van metaadatolva: megtekintés előtt informálódhatunk olyan paraméterekről, mint a felvétel készítésének helye, ideje, a felvétel időtartama, minősége, sőt néhol még a rögzítés technikai adatai is.

És ahogy az egy jólnevelt adatbázisban lenni szokott: böngészni is lehet, természetesen ezt is biológiai rendező elv szerint, ehhez a főoldal aljára kell görgetni, itt találjuk a főbb törzseket: madarak (Birds), emlősök (Mammals), hüllők (Reptiles), kétéltűek (Amphibians), ízeltlábúak (Arthropods) és halak (Fishes). A kiválasztott kategóriára kattintva részletesebb rendszertani táblázatot kapunk, ahol az angol elnevezések feltüntetése mellett az egyes csoportokhoz kapcsolódó felvételek száma nyújthat némi segítséget az adatbázis használatában. Érdemes böngészni! 🙂

Egyetemi könyvtárak a világban

Új jogi adatbázis

Joghallgatóknak és jogi érdeklődésű (blog)Olvasóinknak sok szeretettel ajánljuk az Egyetemi Könyvtár bármely számítógépéről elérhető HeinOnline adatbázist! A 21 könyvtár és más jogi gyűjtemény összefogásával létrejött adatbázis olyan különlegességeket tár teljes szöveggel az adatbázist használók elé, mint például az amerikai-vietnami háború zűrzavaros légkörében keletkezett Pentagon-papírok (és ha már itt tartunk, érdemes az első publikálás történetéről olvasni, például ebben a könyvben), de találhatunk dokumentumokat az Egyesült Államok Elnöki Könyvtárából, de az USA törvénykönyvét is megismerhetjük.

hain

Az adatbázis használata igen egyszerű: a bal oldalon sorjázó listából egyenként is kiválaszthatjuk a társult gyűjteményeket, s máris böngészhetjük az általuk szolgáltatott dokumentumokat (folyóiratok esetében előfordulhat, hogy a legfrissebb évfolyamnak csak a bibliográfiai adatai érhetők el, a teljes szöveg nem!)A gyűjtemény katalógusában a jobb oldali, Catalog Search feliratú dobozzal kereshetünk, mégpedig címre, szerzőre, ISSN-re, forráskiadványra, tárgyszóra vagy éppen kiadóra. A bal oldalon összetett keresőmező található, melyben Boole-operátorokat (AND, OR, NOT) és egyéb trükköket alkalmazhatunk – sajnos az erről szóló, négyoldalas, rövid összefoglaló a post írásának idején nem elérhető. Bízzunk a változásban!

Nyilvános doktori védések

Van egy összefoglaló portál az interneten, amelyet mindeddig nem vettünk górcső alá – az Országos Doktori Tanács weblapjáról van szó -, s ezt most némi arcpírral kísérve pótoljuk, hiszen a Széchenyi István Egyetemen is igen nyüzsgő élet zajlik a különféle doktori iskolákban. Hogy mennyire, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a közeljövőben (és ezen most az elkövetkező egy hónapot kell érteni) összesen 11 nyilvános doktori védésre kerül sor a legkülönfélébb témákban, ezeket itt lehet megtekinteni. Ismétlem, az események nyilvánosak, tehát mindenki megtekintheti ezeket a nyilvános vitákat és első kézből származó információkat szerezhet az adott tudományterületen. Sőt: mivel az elkészült doktori értekezések is nyilvánosak, a teljes szöveg minden esetben letölthető az ODT-weblapról (kattintsunk a listában a dolgozat címére!), érdemes tehát előzőleg kicsit szemelgetni, ismerkedni a szövegekkel (oké, tudom, hogy hosszúak, de nem kell egyszerre átrágni magunkat többszáz oldalon, elég, ha kisebb részletekkel próbálkozunk; helyenként ugyancsak tömény információáradattal találkozhatunk!)

Közlekedésmérnökök, vasútmérnökök figyelmébe

A legnagyobb közösségi portálon találtuk az alábbi fogalomgyűjteményt, szerzője Arnold Balázs:

Anyavágány: Olyan nőnemű vágány, melynek sok kis vágánya van.

Átmenő fővágány: Az a fővágány, amely nem tud nyugton maradni, és mindig átmegy egy másik állomásra.

Biztosított szolgálati hely: Olyan szolgálati hely, ahol az épületekre viharkár és rongálás esetére is biztosítást kötöttek.

Csatlakozó állomás: Olyan állomás, ahol hajcsatok lakoznak.

Egyszerű kitérő: Olyan kitérő, amely nem betérő, vidéken nőtt fel, és IQ szintje a 35-öt nem haladja meg.

Emelt peron: Olyan peron, amelynek alkotóelemeit a megélhetési bűnözők már elemelték.

Forgalmi kitérő: Amikor a forgalmi dolgozó munkába menet a lakás és a munkahelye között kitérőt tesz (a kocsmába).

Helyes és helytelen vágány: A helyes vágányok szépek, jól neveltek, illendően köszönnek és a buszon átadják ülőhelyüket az idősebb vágányoknak. A helytelen vágányok ezek ellentétei.

Hidegen továbbított mozdony: Télen minden mozdony. Nyáron azok a mozdonyok, melyeken elfelejtették kikapcsolni a klímaberendezést (már ha van).

Ikermotorkocsi: Olyasmi, mint az ikerbabakocsi, csak motoros.

Ingavonat: Olyan vasúti szerelvény, amelynek járműveit egymás mellett, zsinórra függesztették, és egy jármű kitérítése a szerelvény egyik végén, hasonló kitérést eredményez a szerelvény másik végén.

Jelzőőr: Őrzi a jelzőket, nehogy ellopják azokat.

Megálló-rakodóhely: Olyan rakodóhely, amely nincs folyamatos mozgásban, hanem néha megáll. (Célszerűen olyankor, mikor rakodás történik.)

Motorvonat: Két- vagy háromkerekű motorkerékpárokból összeállított vonat.

Nem biztosított szolgálati hely: Lásd biztosított szolgálati hely. Na, ez nem az.

Nyomtávolság: Az a centiméterben mért távolság, amely a pályán jelentkező két nyom (általában a pályabejáró jobb és bal lábnyoma) között van.

Osztott munkaidő: Amikor a bérszámfejtésnél a munkaidőt az órabérrel nem felszorozzák, hanem elosztják.

Pályasebesség: Az a sebesség, amivel a pálya halad.

Pályatelefon: Az a telefon, melyen a szomszédos, vagy egymástól messzebb fekvő pályák értekezhetnek egymással. Szerencsés esetben a mogyoródi forma-1-es pályát is el lehet érni.

Pilóta: Valamely légitársaság kötelékében szolgálatot teljesítő légijármű-vezető.

Rendes vonat: Olyan vonat, amely nem késik, és az utasoknak minden állomáson és megállóhelyen udvariasan, hangosan és érthetően köszön.

Rendező-pályaudvar: Olyan pályaudvar, ahová filmrendezők szoktak megérkezni.

Rugós váltó: Olyasmi, mint a rugós bicska, csak nagyobb, és a bakter nem hordja a zsebében.

Szigetperon: Például a Maldív-szigeteken elhelyezett peronok.

Tolatás: Amikor Fekete István kacsája nyomóerőt fejt ki valamely más tárgyra.

Utasperon: Olyan peron, aki érvényes menetjeggyel rendelkezik, és a személyszállító vonatokat utazásra igénybe veszi.

Ügyeleti szolgálat: Ügyeleti szolgálatot a körzeti orvosok látnak el.

Űrszelvény: Egy darab légüres tér befőttes üvegbe zárt darabja, melyet Farkas Bertalan adományozott az Államvasutak részére.

Üzemszünet: Főleg Kőbányán, két szomszédos üzem épülete között található szünet.

Védőváltó: Olyan erős, bátor váltó, aki a kis, gyámolatlan váltókat megvédi például a helytelen vágányoktól.

És hogy ontopic is legyek, aki hasonló gyöngyszemeket szeretne olvasni – általános témakörben – annak ajánlom Timár György Nevető lexikonát! (egy példány a raktárban, jelzete T 53, négy hétre kölcsönözhető)

Nobel-díjat egy macskáért

Két kvantumfizikus,  Serge Haroche és David Wineland kapta az idei Nobel-díjat. A két kutató olyan kísérleti módszert dolgozott ki, mellyel bizonyos rendszereket, pl. ionokat vagy fotonokat lehet anélkül megfigyelni, hogy azok elvesztették volna kvantumállapotukat, s ez óriási lehetőségek kapuit nyitja meg az informatika forradalmasítása területén pl.

Ezt az anomáliát – ti. a rombolás nélküli megfigyelésről – illusztrálta annak idején Schrödinger híres macskájával: a cica egy dobozban van, amelynek a tetejére belülről mérgező/radioaktív anyagot helyeztek. Lehetséges, hogy a macska él, és az is, hogy elpusztult, de amíg ki nem nyitjuk a dobozt – azaz amíg nem végzünk megfigyelést – erről nem győződhetünk meg. Más szóval a macska “valahogy egyszerre élő és holt, amíg a dobozt ki nem nyitják.” A kvantumrészecskék különlegessége, hogy egyszerre több állapotban lehetnek – amit a szaknyelv szuperpozíciónak hív -, de amint érzékelni, vagy mérni próbáljuk, ez az állapot megszűnik – Schrödinger macskája vagy él, vagy nem él.

Ahogy eddig, most is mellékelem mai témánk – jelesül a kvantummechanika – bibliográfiáját, de azzal is megspékelem, hogy akit mindez nem elégít ki, igénybe veheti adatbázisainkat is: az EBSCO-ban például a díjazottak nevére keresve (az adatbázisok kiválasztása után javaslom az Összetett keresést, és az AU, azaz Author, szerző mező megjelölését) több publikációjukat is megtekinthetjük, sőt többet közülük teljes szöveggel el is olvashatunk.

iruntheinternet.com, szöveginformációk: origo.hu

 

%d blogger ezt kedveli: