Havi archívumok: május 2012

A szerző fizet?

Ctrl+C – Ctrl+V következik, mert igazából minden szó lényeges benne. Ki mit gondol az elhatározásról?

Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat, ez az egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén – tájékoztatta Pálinkás József csütörtökön telefonon az MTI-t.

„A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos Akadémia képviseli” – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science Europe igazgatótanácsának a tagja.

Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző szervezetnek, még a nagyoknak is.

„Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat pedig oly módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és átalakul publikációs díjjá” – magyarázta Pálinkás József.

Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott, hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert oly magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő Global Research Council konferenciáját.

„A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek” – fogalmazott Pálinkás József.

Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok, társadalomtudományok és a bölcsészettudományok) terén.

„Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés született arról is, hogy a Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban, amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020 megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot” – összegezte Pálinkás József.

http://www.nyest.hu/hirek/ingyenesse-kell-tenni-a-folyoiratokat

Vegyes post

Szép reggelt mindenkinek!

Ezzel a bejegyzéssel már tegnap készültem, de aztán a nagy munkában végül nem maradt idő rá – ismét rendezzük és ésszerűsítjük az állomány egyes területeit. A legnagyobb változásokat – ha az ember odafigyel rá – a 310-312 jelzeteknél, azaz a statisztikai kiadványoknál lehet észrevenni. Itt ugyanis azt az elvet követtük, hogy mindazokból a kiadványokból, amelyek már a XXI. század termékei (milyen nagyképű szóhasználat, pedig még csak 11 év telt el 😀 ), azokból egy-egy helyben használható példányt raktunk ki a polcra. Ha valakinek régebbi adattárra volna szüksége, netán az újabbak közül szeretne kölcsönözni, az se essen kétségbe, a raktárból minden bizonnyal ki tudjuk elégíteni a legkényesebb ízlésű – és legrégebbi korokra kíváncsi – olvasóinkat is! 🙂

A raktári munka során akadtam egy érdekes angol nyelvű könyvre; igaz, hogy 2000-ben íródott, de mai olvasóknak is nagyon érdekes a téma, amit taglal:

Az az igazság, hogy még hasonlót se nagyon láttam: a könyv szerzői a számítógépes játékok és a nemek összefüggéseit taglalják. Jó, valamennyire biztos mindenki rendelkezik ismeretekkel és véleménnyel erről a témáról – ha mással nem, hát a Barbie – Mortal Kombat ellentéttel biztosan -, de ezek az ellentétbe állítások legtöbbször túlságosan előtérbe helyezik a férfiakat. Na ez a kötet méltó visszavágás a szebbik nemtől! A szerzők – a kötetet szerkesztő Henry Jenkins kivételével – mind hölgyek, s tartalmilag és műfajilag is vegyes összeállítást készítettek. A három nagy részre tagolódó műben elsőként négy tanulmányt olvashatunk:

  • Chess for Girls? Feminism and Computer Games
  • Computer Games for Girls: What Makes Them Play?
  • Girl Games and Technological Desire
  • Video Game Designs by Girls and Boys: Variability and Consistency of Gender Differences

azután nagy játékgyártó cégek (Mattel, Purple Moon, Sega, …) női képviselőivel készítettek interjút a kötet szerzői, míg az utolsó, közel száz oldalt ismét tanulmányok teszik ki (ld. az Amazon lapozójában)

Inkább szociológiai, mint informatikai szempontból érdekes tehát a könyv (bár informatikatörténeti dolgozatokhoz remekül felhasználható érdekességeket is közöl), úgyhogy egyaránt forgathatják reál és humán érdeklődésű olvasók is! Mindazonáltal gyorsan érdemes reagálni, mert csak egy példány van belőle, a raktárban.

Bökj egy könyvre – 14.

17 kölcsönözhető és egy egyéjszakás példány, 15 a raktárban, 625.1 K 41

Nem tudom, van-e olyan vasúti-műszaki érdeklődésű hallgató, akinek ezt a könyvet be kellene mutatni. Jó, elhiszem, hogy hobbiolvasmánynak nem ez a legkézenfekvőbb választás (lévén annyi cselekmény van benne, mint a telefonkönyvben, váhháhá), de a vasútszakma tanulmányozóinak elengedhetetlen segédkönyve. Az előszó alapján kiderül, hogy hasonló szakirodalmat már a XX. század közepén is adtak ki, majd 1955-ben és 1961-ben a MÁV új szabályozása (D. 21. sz. Tervezési Irányelvek) alapján még két zsebkönyvet jelentettek meg. És íme a negyedik, 1978-as kötet, amely egyrészt tartalmazza a “régi iskola” szerinti ívkitűzések legfontosabb adatait (körívfőpontokat, körívrészletpontokat és kerületi szögeket, szabványos klotoid-átmenetiíveket és hasonlókat), természetesen mindegyiket matematikai bevezetéssel. A könyv második fele, körülbelül 300 oldal, a BME Vasútépítési Tanszékének kutatásai alapján készült, s ennek alapján kell nagysebességű vonalak íveit kitűzni. Itt már olyan fejezetcímekkel találkozunk, mint a túlemelések, koszinusz-túlemelésátmenetek, koszinusz-átmenetiívek, stb., de a szögátszámításhoz is találunk táblázatos segítséget, amelynek segítségével ívmértékkel, fokokkal, percekkel és másodpercekkel is dolgozhatunk.

Itt a nyár?

Kellemes, nyári meleg napot kívánok mindenkinek! Visszatértünk négy napig tartó pihenésünkből, és újra felvesszük a múlt hét pénteken elejtett fonalat (istenem, visszanézve milyen távol is van 😀 ) Közben ugyebár túlestünk a munka ünnepén – kaján egyének azon köszörülik a nyelvüket, ugyan miért ünnepeljük a munkát munkaszünettel? -, és gondolom, ki-ki majálisokon is részt vett, és örvendezett az igazán kellemes kiránduló- és/vagy fürdőidőnek.

Egy pillanatra visszatérve a munka ünnepére, most olvasom, hogy 1891 óta ünneplik május elsején a “munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat”, és hogy tulajdonképpen a munka ünnepe csak amolyan szocialista fedőnév, melyet az uralkodó ideológiai környezetben választottak a munkások ünnepe helyett. Lényeg a lényeg, nemzetközi rendezvényről van szó, Amerika és Kanada kivételével mindenhol a világon megemlékeznek május elsejéről, amint azt az itt található plakátok is tanúsítják. (Akit pedig a történeti háttér érdekel, az nagyon kellemes, olvashatóan megfogalmazott formában itt találja meg.)

Néhány napja módosítottunk egy kicsit a Facebook-profilunkon, most már intézményként vagyunk jelen, úgyhogy itt is felhívom a figyelmet, hogy tessék lájkolni bennünket, ugyanis az új híreket most már csak az intézményi oldalunkra pakoljuk fel! Ne maradjon le senki, és a naprakészséghez elegendő mindössze egy kattintás! 🙂

Más. Oké, oké, tudom, hogy Jenson Buttonnal és Forma-1-es versenyautójával nehéz szembeszállni, de azért egyáltalán nem érdektelen, hogy a hosszú hétvégén Győr is legalább ilyen izgalmas autóversenynek adott helyt: az idén már hetedik alkalommal rendezték meg a Széchenyi Futamot! YouTube-videókkal és nagyon hasznos információkkal, percről-percre beszámolókkal ékesített honlap található ezen a linken, a kategóriagyőztes járművek pedig még néhány napig az Árkád bevásárlóközpontban tekinthetők meg! Gratula a nyerteseknek!

 

%d blogger ezt kedveli: