Havi archívumok: november 2011

Egy kis komolyzene is :)

Munka után a győri bazilika Palestrina Kórusa felé veszem az irányt, ennek a közösségnek múlt péntek óta vagyok tagja, s már az első próbán 6-8 kottát nyomtak a kezembe (köztük egy teljes misét), s többségük egyáltalán nem könnyű darab, úgyhogy jó sok gyakorlás vár rám, mire magabiztosan fogom tudni énekelni őket.

Ez a kórus idén volt nyolcvan éves (1931-ben alakult tehát), a kezdetekkor még Halmos László zeneszerző-karnagy vezetésével, napjainkban pedig Katona Tibor látja el a karnagyi feladatokat, de a cél ugyanaz, mint korábban: énekelni az egyházi szertartásokon. Általában Győrhöz kötődő szerzők műveit választják, pl. Richter Antal, Istvánffy Benedek, de külföldiek is, mint pl. Johann Georg Albrechtsberger. Három CD is megjelent már tőlük, “A győri székesegyház zenei kincsei” címmel, amelyen a felsorolt, és más zeneszerzők művei csendülnek fel.

Térjünk egy picit vissza Albrechtsbergerre. YouTube-on böngésztem utána, és első hallásra megtetszettek az alkotásai. Persze nem véletlenül:a bécsi klasszicista korban élt (1736-1809), tehát olyan zeneszerzőknek volt kortársa, mint Haydn, Mozart és Beethoven – utóbbit tanította is egy ideig. Győrhöz pedig úgy kapcsolódik, hogy 1755-ben hosszú udvari szolgálat után, melyet II. József meghívására vállalt el, a győri püspökség alkalmazta orgonista-zeneszerzőként, mindössze két évig. Műveit ma is megtalálhatjuk a győri Egyházmegyei Könyvtárban. 261 opusa szinte az összes klasszikus zenei stílust felölelik: prelúdiumot és fúgát, zongoraszonátát, vonósnégyest, szimfóniát, versenyművet, misét, stb. írt (jó, operát pont nem).

Egyik kedvencem. Van második része is, együtt körülbelül negyed órát tesznek ki; kellemes hallgatást kívánok! 🙂

Ja és vigyázzunk a csúszós utakon:

RePEc

Ezt a bejegyzést igazából tegnap akartam írni, csak aztán délutánra hirtelen más elfoglaltságom akadt: a könyvtári feladatok elvégzéséhez több új laptopot kaptunk, Win7 operációs rendszerrel. Ezeken a gépeken kellett wifi-t konfigurálni, meg persze a HunTéka könyvtári rendszert feltenni rájuk. Három már üzemkészen áll, még kettővel meg kell küzdjek. De ez szerintem csak holnap lesz, ma ugyanis a nyugati tájékoztatópultban (a műszaki oldalon) vagyok egészen este hét óráig, s addig legalább kényelmesen megírom ezt a postot.

Az ötlet egyébként a Losoncz Miklós publikációihoz kapcsolódó idézők felvitele közben született: egy remek teljes szövegű, közgazdasági adatbázist találtam, amit ezúttal ajánlok a kedves érdeklődő (blog)olvasók figyelmébe: a neve Research Papers in Economics (alias RePEc) . Hetvenöt ország együttműködésével készül a gyűjtemény, feladata feltérképezni a világon zajló közgazdaságtudományi kutatásokat, ezért százezres nagyságrendben tartalmaz kutatási jelentéseket (425e) és folyóiratcikkeket (670e). A legfrissebb eredményeket akár mindkettő is tartalmazhatja, de én most a kutatási jelentéseken mutatom be, hogyan kell használni az adatbázist.

A képernyő közepén ezt láthatjuk: kattintsunk a bekeretezett, Working papers hivatkozásra! Itt látunk majd betűk és országok szerinti keresési lehetőségeket; először nézzük meg mondjuk a h betűt. Egy kattintás, és voilá!

Az első oszlopban a kiadó intézmények nevei, a másodikban a kiadványok címei, a harmadikban pedig számok láthatók. A két érték a címenként összegyűjtött példányszámot tartalmazza, zárójelben pedig az on-line elérhető dokumentumok állnak.

Ha nagyon odafigyelünk, megtalálhatjuk a Magyar Tudományos Akadémiát is, valamivel följebb pedig ott a Magyar Nemzeti Bank is. De nézzük mondjuk az MTA-nak az IEHAS Discussion Papers című kiadványát.

Egy kattintás múlva a találati oldalt látjuk a képernyőn: válasszuk ki a minket érdeklő címet, mondjuk

Matching with Couples: a Multidisciplinary Survey,

és kattintsunk megint. Ekkor a dokumentum adatlapját látjuk, szerzői információval, tömörítvénnyel és letöltési információkkal. Itt a “download the selected file” gombra kattintva kapjuk meg a teljes szöveget, döntően pdf-formátumban.

 

Sok kellemes percet kívánok hozzá, kommentben/emailben szívesen válaszolok mindenkinek a kérdésére! 🙂

Delia Steinberg Guzmán

Kedden délutános voltam, és amikor végre elérkezett a 7 óra, elindultunk hazafelé a kollégákkal, de megakadt a szemünk az egyiptomi kiállításhoz kapcsolódóan kihelyezett Erénykeréken. Egy nagy, fémből készült mutatót kell megpörgetni a színes körcikkek fölött, majd a pörgetett erényhez (akaraterő, szerénység stb.) kapcsolódóan idézeteket lehet leszedni a kerék alatt elhelyezett kampókról. No, én egy Delia Steinberg Guzmán nevű filozófus idézetét nyertem meg, s kétségbeesve fordultam a többiekhez, hogy ilyen műveletlen vagyok, mert még soha nem hallottam erről az emberről.

S most, amikor a blogot írom, kapásból két dolog jutott eszembe: a Guzmánról a Guzmics (Bret Easton Ellis Amerikai Psycho-jából, E 40), és Jesse Delia, aki a kommunikáció konstruktivista elméletét alkotta meg (lásd pl. Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe, 301 G 65))

Mondanom se kell, hogy nevezett filozófusunknak egyikhez sincs semmi köze. A hölgy – mert hölgy, mint kiderült – 1991-től az Új Akropolisz Nemzetközi Filozófiai Szervezet jelenlegi elnöke. 1943-ban született Buenos Aires-ben, de harmincegy évesen elhagyta hazáját és Spanyolországba költözött. Zeneszerzést és zongoratanárságot tanult (orosz és argentin mesterektől), majd filozófiai képesítést is szerzett. Zeneiskolát alapított és nemzetközi zongoraversenyt hívott életre, amelyet évente megrendeznek Madridban.

Zenei tevékenysége mellett pedig könyveket is ír:

Gondolkodjunk és érezzünk… de hogyan?
Mája játékai
Az önismeret iránytűje

ezen kívül több Új Akropoliszos kiadvány szerzője, s több internetes oldalon is olvashatók a tőle vett idézetek. Egy alig 30 oldalas interjúkötetet is megjelent, amely a hangzatos Egyre nagyobb szükség van a filozófiára. A filozófia, az ember és a természet címet viseli.

 

 

Rendezvény miatt zárva!

Egy különleges helyszínről, wifi segítségével írom a mai bejegyzést: itt ülök a bejárattól balra található üres téren, ahol az egyiptomi kiállítás most kicsit háttérbe szorult. Most ugyanis asztalok és székek foglalják el a területet (ezért tökre hasonlít az RBF-vizsgák helyszínéhez :D)

Délután 14:00-tól helytörténeti vetélkedőt rendez az Egyetemi Könyvtár középiskolások részére. Miután a megvalósítás sok embert kíván, ezért ettől az időponttól a könyvtár zárva lesz! Mindenki megértését köszönjük!


Legilimens!

Néhány nappal ezelőtt érkezett a blogra egy komment, ami egy weblapcímet tartalmazott, amely weblap tulajdonképpen kereső, de egészen speciális eredményeket jelenít meg: a találatok elmetérkép-formában jelennek meg.

A vizuális tanulást még talán csak hírből sem ismerő (blog)olvasók most ugyancsak csodálkozhatnak, és nekik az elmetérkép fogalom kb. annyit jelenthet, mint a retrospektív katalóguskonverzió. Én magam sem vizuálisan tanultam, éppen ezért nagyon meglepődtem, amikor valamilyen (talán tömegkommunikáció) órán a mellettem ülő lány csoporttársam terjedelmes és színes ábrát kezdett el készíteni, s amikor kíváncsi kérdésemre válaszolva azt mondta: elmetérkép, akkor egészen elcsodálkoztam. S mivel, mint említettem, az agyam egyszerűen nincs a vizuális működésre beállítva – még egy embert rajzolni is csak úgy tudok, hogy a többség négyhengeres motornak nézi -, nem is nagyon tudok még most se belegondolni, hogy ez hogyan hat.

Ez az elmetérképesdi, avagy mindmapping a következőképpen működik.

kajarikbela.hu

 

Ez a térkép az egyszerűbbek közé tartozik, de éppen ezért átlátható és látványos. A központi fogalomhoz (egészség) kapcsolódnak a fő gondolati szálak (diéta, segítség, edzés, stressz, alvás), aztán pedig ezeket boncolgatják tovább. Aki kb. annyira tartja rajztehetségét, mint én, annak több számítógépes program is áll rendelkezésére, hogy előállítsa ezeket a térképeket.

És akkor most térjünk rá a kommentben érkezett weblapra.  Első megtekintéskor még nem tudtam, hogy kifejezetten érzékeny a kis- és nagybetűk alkalmazására, így a teljesen ártatlanul, kipróbálási szándékkal beírt “jürgen habermas”-omra szinte teljesen üres képernyőt kaptam. Aztán kiderült ám, hogy ha teljesen szabályosan írom be a keresőkérdést, akkor van ám itt ész! Nem is kevés, személyneveknél pl. (természetesen ismertségtől és a tudományra gyakorolt hatás nagyságától függően) szép nagy halmazokat kapunk: Habermashoz (német szociológus-filozófus, egyebek mellett a kommunikatív cselekvés elméletének megalkotója) 11+108 tulajdonnév/köznév és elvont fogalom társul. Ezek bármelyikével – a nyílra kattintva – új keresést végezhetünk, így feltárul előttünk az egész hálózat.

Ha aztán az ábra alatti színes fülekre tekintünk, ott még több információra lelünk: válogathatunk a webes megjelenések, videók, kapcsolódó publikációk, képek, hírek és wiki-oldalak meg egyéb kapcsolódó dokumentumok között. Érdemes kipróbálni, a kommentért meg megy a virtuális csoki! 🙂

Most mi kérdezünk

Ugyebár, általában a használó, a könyv-/folyóirat-olvasó ember kérdezi a könyvtárost, hogy megvan-e ez vagy az, van-e erről vagy arról szóló irodalom, hol lehet fénymásolni, miért más a szakdolgozat raktári jelzete, mint a könyvé, stb., most csak a leggyakoribbakat említettem.

Most azonban megfordul a kérdezés iránya: mi érdeklődünk a használóktól, milyennek találják a könyvtárunkat? Aki véleményt akar nyilvánítani – s remélem, minél többen megteszik, hiszen ez alapján tudunk majd mi is javítani azon, amin szükséges – az kattintson a könyvtár weblapján a jobb oldali oszlopban az abszolút félrevezető Elégedettség-vizsgálat cím alatti képre! 😉 Nem kell aggódni, kifejtős kérdést nem tettünk fel, csak rádiógombokat kell bökdösni,  abból pedig épp eleget, hogy részletes véleményt kapjunk mindenkitől, s természetesen névtelenül, úgyhogy bátran, őszintén lehet válaszolgatni, november 20-án zárjuk az értékelést! 🙂

 Ja és pár perce különleges jelenséget tapasztalhattunk: 2011. 11. 11. 11:11 🙂 🙂 🙂

Ma: Egyiptom

És igen, igen, igen! Aki figyelmesen jár-kel a könyvtár földszintjén, az tapasztalhatta, hogy a ruhatár melletti üres területet poszterek borítják: hát persze, hiszen ma kezdődik az Új Akropolisz által szervezett egyiptomi kiállítás! Aki ma megtekinti a tárlatot, nem csupán a poszterek információival lesz gazdagabb, hanem filmet is nézhet az öt (17) órai megnyitó után: Egyiptom, a szerett föld címmel, előtte pedig előadást hallgathatnak meg az érdeklődők az egyiptomi művészeti kánonról.

Mitől hatnak oly eleven erővel és mi célt szolgáltak az egyiptomi ábrázolások? Hogyan tudta évezredeken át megőrizni a fiatalságát az egyiptomi művészet? És milyen mintát, törvényt követtek a művészek, akik a népszerűség helyett arra vágytak, hogy Maat, az igazságosság méltó őrzői legyenek?

Noha ez a banda nem egyiptomi, hanem tunéziai, a keleti hangulat abszolút megvan 🙂

Egészségklaszter

Megint egy olyan fogalommal szembesültem a mai napon, amiről még soha nem hallottam, ezáltal ezt a kérdést a Nap Kérdésének titulálom: mi a jóélet lehet az az egészségklaszter?

Valami olyasmi definíció már kezd körvonalazódni a fejemben – több forrás átnézése után -, hogy az egészségklaszter együttműködő, információkat cserélő intézmények hálózatát jelenti, amelyre építve komoly regionális fejlesztések valósíthatók meg, a tapasztalatcserét munkamegbeszélések és fórumok segítik.

Ez az ábra mutatja, hogy milyen területeken lehetséges és jövedelmező a klaszteresedés. És így azért már ismerősebb a helyzet, teljesen jól el lehet képzelni a változatos együttműködési lehetőségeket, kinek-kinek fantáziája szerint.

(Ebből  a dokumentumból lettem most okosabb.)

November Hetedike tér :)

Kellemes ünnepet kívánok! – mondták utoljára 1988-ban ezen a napon. November hetedike ugyanis az 1950. évtől kezdve ünnepnap, a szovjet forradalom emléknapja volt, noha Szeretett Bölcs Vezérünk, Kádár János már ’56-os bevonulásakor munkanappá akarta nyilváníttatni. Jó ideig nem sikerült neki, ami azt illeti. De tény, ami tény, huszonhárom éve már november hetedikén is dolgozunk; az Egyetemi Könyvtár is nyitott kapukkal vár mindenkit.

De lássuk csak, még miről nevezetes november hetedike?

1769 – Orvosi fakultás jön létre a nagyszombati egyetemen, ez a szervezett orvosképzés kezdete Magyarországon.

1860 – A Kisfaludy Társaság Szépirodalmi Figyelő néven új esztétikai, kritikai és szépirodalmi folyóiratot indít, Arany János szerkesztésében.

1865 – Londonban megalapítják a London Gazette című újságot. (azért mégiscsak folyóiratok, és mégiscsak könyvtári blogon vagyunk :D)

1950 – Sztálin híd néven felavatják a budapesti Árpád hidat Budapesten, az Oktogont November 7. tér-nek, az Erzsébet és Teréz körutat Lenin körút-nak nevezik át. (Amihez még hozzáteszem, hogy a hídon elsőként áthaladó villamosjárat szintén évforduló miatt kapta a 33-as számot!)

1956 – Megérkezik szovjet tankokon Budapestre Kádár János, leteszi a hivatali esküt Kádár János miniszterelnök kormánya, ezzel a harmadik Nagy Imre-kormány jogilag megszűnik, Münnich Ferenc rendeletileg tiltja meg a államvédelmi szervek újraszervezését

Továbbá november hetedikén született Erkel Ferenc zeneszerző, Marie Curie fizikus,

Konrad Lorenz etológus, Albert Camus író, Pál Lénárd matematikus, Dévényi Tibor, alias Tibi bácsi és Xantus János filmrendező. Elhunyt ezen a napon Alfred Russell Wallace természettudós (az evolúció másik felismerője és terjesztője Darwin mellett), Tóth Árpád költő és Hamvas Béla filozófus. És még sokan mások, lásd a Wikipédiát!

Keresés, keresés, keresés…

A könyvtárszak arra mindenképp jó volt, hogy rengeteg on-line információforrás, adatbázis használatára megtanítottak bennünket. Könyvtári, de általános témájú információszerzésre is nagyon használható források voltak ezek, és már kezdem úgy érezni magam, mint az egyszeri könyvtáros a viccben:

hány könyvtáros kell ahhoz, hogy kicseréljenek egy villanykörtét?
nem tudom, de tudom, hol kell megnézni…

 

Még néhány hónappal ezelőtt (talán már egy év is eltelt azóta) voltam az Országos Széchényi Könyvtárban egy konferencián, és ott találkoztam egy Jóföldi Endre nevű úrral, aki – mint elmondta – egy rendkívül érdekes témájú blogot üzemeltet két szerzőtársával, Vajda Gáborral és Varjú Zoltánnal: a keresőkről írnak. Nem csak a google-ről, mert hiszen azt mindenki minden nap használja (ami nem zárja ki, hogy van róla elmondanivaló bőven, ld. az Azt hittem, ismerem a Google-t című könyvet a könyvtárban; google-zési szokásainkon ugyancsak van még mit javítani).

Szóval keresők. Hallott már valaki ilyenekről, hogy Johu, Szörcs, Bluu, Miner, Ok és iGlue? Mert aki nem, annak bizonyára érdekes olvasmány lesz ez a webnapló, amely a

kereses.blog.hu

címen érhető el. Segítségképpen annyit még elmondok, hogy a felsoroltak mind Magyarországhoz köthetők, és akkor hol vannak még a külföldi lelemények, melyekről szintén szó esik a postok között?

%d blogger ezt kedveli: