Havi archívumok: október 2011

Egy kis mézesmadzag :)

Mint azt bizonyára néhányan látták már, az első emelet keleti szárnyában, a tájékoztatópultnál új fénymásológépet helyeztek el, a fantázianeve Image Runner. A “sóhajok hídjának” keleti oldalán pedig mindenki vigyázzon a fejére, ott ugyanis egy egyenlegfeltöltő automatát szereltek a falra. Ennek a szerepe akkor mutatkozik meg majd igazán, ha elkészülnek azok a belépőkártyák, amelyeknek számos funkciója lesz – többek között ezzel lehet majd bejönni a földszinti kapun -, de ezek mellett pénzt is lehet tölteni rá (mint egyes intézményekben a diákigazolványra), és fénymásolni lehet vele. Azt még sajnos nem tudjuk, hogy kártya mikor lesz, mert ez többoldalú egyeztetést kíván még (a több oldal pedig már majdnem gömb). Szóval majd.

Minket november 7-én, hétfőn fognak oktatni a használatára, remélem, utána már többet fogok tudni mondani! Addig is jó hosszú hétvégét mindenkinek! Hétfőn és kedden zárva vagyunk! 🙂

Na ilyen 🙂

Zene mára

 

A héten meg kell írjam a másik beadandót a tanfolyamra, már három oldalt megírtam, amiből az egyik a címlap. És még mindig csak a webes szövegoptimalizálásnál tartok, amiből a mi honlapunknak mondjuk négyest adnék, mert valamiért még nem érzem tökéletesnek, bár nem tudom megmagyarázni, miért. És még rengeteg szempont van hátra, de az is lehet, hogy az előadás diái mellé még nyúlok ötleteket egy webdesign-könyvből, amit itt csak leemelek a polcról: Móricz Attila írta, 2003-ban jelent meg, a címe Webdesign a gyakorlatban  (681.3 M 88, három példány van belőle).

booker.hu

Majd csak kitalálok valamit. Ádám nagyon szigorúan értékel, úgyhogy nagyon tudományos stílusban kell dolgozatot írjak…

Népszámlálás – kicsit másként

Egy ismerősöm (noná, könyvtáros, és Nagykanizsán dolgozik) osztotta meg Facebookon az alábbi oldalt. A lényege annyi, hogy megnézhetjük vele, hányadikak vagyunk a Föld már majdnem hétmilliárdos lakosságában. Az ember beírja a születési dátumát, és kap egy számot, én például születtem ’87 január kilencedikén, ezzel az ötmilliárd-harmincnégymillió-háromszáztizenkilencezer-hatszáztizenharmadik ember vagyok a sorban, ójee. És amikor ezt a számot leírtam, a dramaturgiailag megfelelő időpontban leeresztett az automatikus zsalu az irodaablakon, és teljesen besötétített. Ez a rossz időnek köszönhető, ha napsütésben jövök be, 8 körül mindig leenged.

http://populationaction.org/Articles/Whats_Your_Number/

Jó, hát a színvilágról webdesign-szempontokból elvitatkozhatnánk -.-
Meg arról is, hogy mennyire pontosak ezek az adatok, egy másik weblapról már azt is tudom, hogy mikor fogok meghalni.

Ezek a különféle weblapok persze statisztikai információk alapján készülnek, a statisztika pedig a könyvtárakban többnyire – és így nálunk is – a 310-es és 312-es jelzet alatt található (tehát társadalomtudomány, emlékezzen csak mindenki vissza a tegnapi bejegyzésre az ETO-grafikákkal!) Ez volt a vörös farok. 🙂

Rajz segíti a könyvtári eligazodást?

Van Szegeden egy Deák Ferencről elnevezett gimnázium. Ennek a gimnáziumnak van egy könyvtára, annak pedig egy blogja, itt olvastam az alábbit:

Most ért véget egy rajzpályázat, amelyre az Egyetemes Tizedes Osztályozás főosztályait megjelenítő piktogramokat vártak. Az eredményhirdetés második helyezettjének munkái fenn vannak a neten is, ide kattintva elérhetőek. Tessék ámulni-bámulni, aztán dobni a lájkokat, kommenteket, ha bárki vágyat érez, hogy ezek üzemben legyenek a mi könyvtárunkban is! 🙂

500 - természettudomány. A kép a fent megjelölt albumból származik.

200 - vallás. Lásd a többit a link mögött!

 

Egy szó mint száz, zseniálisak, és mindennek ellenére csak a második helyet érte el a végzős hölgy. A blogon meg lehet találni a többi pályamunkát is, illetve van egy rovatuk, mely az egész magyarországi könyvtári blogszférában egyedülálló: tévéajánlót működtetnek, heti bontásban ajánlják a különféle műsorokat:  a mostani adagban javarészt filmdrámák, de az Álmosvölgy legendája is szerepel.

Felvértezve minden tudással

Véget ért a kétszer négy napos minőségbiztosítási tanfolyamom. Az utolsó napon a miskolci könyvtár egyik munkatársával, Paszternák Ádámmal volt óránk (őt anno a szakdolgozatomban is megemlítettem, mert igen olvasmányos és tetszetős könyvtárszakmai blogot ír). No, Ádám a webes szolgáltatások értékeléséről tartott előadást, amit igazából nevezhetnénk “Webdesign-ről kezdőknek” kurzusnak is, mert körülbelül olyan honlap-elemzési és -értékelési szempontokról volt szó, amelyeket egy kommunikáció szakos csoporttársam is leírt a szakdolgozatában. Ádám ezekkel több éve foglalkozik, és meg is látszik a tudománya, lendületesen és érdekesen mutatta be a témát, s meggyőzött, hogy erről írjak majd dolgozatot: a könyvtár weblapját kell majd elemezni. Aki esetleg kíváncsi, elmondom, hogy Joomla-alapokon (bár az üzemeltető cég által eléggé átformálva) döcög a könyvtár, sőt az egész egyetem weblapja. És ha netán valaki kérdezné, miért néz ki így, azt is elmondom, hogy illeszkednie kell az általános egyetemi arculathoz. Ezért a fejléc, ezért a narancssárga menü, ezért az (alapértelmezésben) három hasábos kialakítás, amit mi picit leegyszerűsítve használunk. (Bár adminisztrátora válogatja: nekem jobban tetszene több dobozzal, aztán majd kiötlünk bele valami tartalmat :D)

Szóval égett a pof  az arcom, amikor a tartalomközlés folytonosságáról beszéltünk, meg arról, hogy a néhány napos kihagyás mennyire lehúzza a látogatószámot. Ugye-ugye, mondhatnám fejcsóválva magamnak. És bár bűnöm igen nagy, azért most már, hogy nem kell többet elutaznom, visszatérünk a napi frissítésre.

És a napi jó hír: a délelőttöt az informatikusoknál töltöttem, és megtudtam, hogy hamarosan kibővül az olvasói gépek szoftverkínálata, tehát nem csak a böngészőt lehet majd megtalálni rajtuk, hanem például az Office csomag igen gyakran használt elemeit, pdf-megjelenítőt és minden egyebet, ami a napi munkát, a felkészülést segítheti. Kis türelmet kérünk még mindenkitől, és bízunk benne, hogy hamarosan még többen jönnek be könyvtárunkba! (Ez most nagyon marketingszagú volt, de a nagy épületbe sokan kellenek, hogy a könyvtáros (pl. én :D) elégedett legyen!)

sostadiumstatus.blogspot.com

 

A Szilikon-völgy kalózai

Ugye-ugye. Isten nyugosztalja a számítástechnika hőskorszakának egyik jeles képviselőjét, Steve Jobs-ot. Szerintem ez a fenti kép a maga egyszerűségében is zseniális, ahogy az ismert Apple-logó a szemünk előtt válik emlékké… Noha én magam csak látásból ismerek Apple-termékeket (Macbookot meg iPhone-t), Steve Jobsról és hatalmas ívű életútjáról hosszan hallhatta a főiskolán Komenczi Bertalan előadásában, aki sajátos stílusával vezette be a csoportot az információs társadalom rejtelmeibe. Volt a könyvében egy első látásra borzasztónak tűnő cím: “az információtechnológia társadalomtörténete”, melyről a szerző maga is elismerte az előszóban, hogy sok nevet és sok adatot tartalmaz. Csak úgy sorjáztak a nevek: Douglas Engelbart, J.C.R. Licklider, és a számítástudomány “nagyöregjei”, Pascal, Leibniz, Babbage és társaik. Aztán a végén persze ott állt Steve Jobs és Bill Gates neve is.

Ezt a számítástechnikai hőskorszakot eleveníti fel A Szilikon-völgy kalózai című film. Hősei nem mások, mint Jobs, Wozniak, Ballmer és Gates, az Apple guruját pedig nem más alakítja, mint Noah Wyle – mindenki Carter dokija, másoknak pedig éppen könyvtárosként lehet ismert az izgalmas Titkok könyvtára-trilógiából. (A harmadik harmad pedig a Donnie Darko-ban láthatta :)). Ajánlóként álljon itt a port.hu-n olvasható szöveg:

A számítástechnika rövid idő alatt történelemmé vált, sikeres szakemberei pedig élő legendák… Az Apple és a Microsoft cégek alapítóinak életútjáról készült a film. Steve Job és Steve Wozniak a lényegesen drágább, de megbízhatóbb személyi számítógépek piacán maradtak fent, miközben többször fenyegette őket birodalmuk összeomlása. Bill Gates és Steve Ballmer pedig a Microsoft sikertörténetét példázzák. Hogyan hozták meg korszakalkotó döntéseiket és milyen hibákat vétettek? Mindkettő hatásait munkánk során nap mint nap tapasztalhatjuk…

Elsüllyedt metrókocsik

A blogolás, és bármilyen egyéb online jelenlét alapvető szabálya – mondta egy oktató a Budapesti Kommunikációs Főiskolán -, hogy

tolni kell a kontentot

 

Paff neki. A kontent ugyebár tartalmat jelent, tehát igazából megállás nélkül új és új tartalmakkal kell bombázni az olvasókat, követőket, ismerősöket, kinek melyik tetszik. Én pedig kedden szépen leléptem egy minőségbiztosítási tanfolyamra az Országos Széchényi Könyvtárba, és kollégáim – a stílus utánozhatatlanságára hivatkozva – nem vállalták az ideiglenes postolgatást. Ami meg az én hibám volt, nem is hagytam itthon senkinek a belépési adatokat. Ezért a néhány napos kimaradás, amiért sűrű elnézést kérek, kérünk mindenkitől 🙂

Amikor visszajöttem dolgozni, igazi meglepetés fogadott: megduplázódott az emeleti katalógusgépek száma! Most már a tájékoztatópulttal szembe elhelyezkedő totemoszlopokon is vannak monitorok, s az egér megmozdítására meg is jelenik a Firefox kezdőképernyője – a könyvtár honlapja. (Gondolkodom azon, hogy egy másik lapon behozom a blogunkat, hadd olvassák minél többen 🙂 ezért a kis trükkért biztos nem haragszik meg senki :D)

Más. Néztem valamelyik nap a tévét, és valamelyik sorozatban – azt hiszem, az NCIS volt – bemutatták, hogy “leleményes” amerikaiak régi típusú metrókocsikat süllyesztettek a tengerbe, hogy mesterséges zátonyt hozzanak létre, amely egyrészt halak és más tengeri herkentyűk élőhelye lehet, másrészt, de az előzőből következően: megnövelheti a búvárforgalmat. A régi metrókocsik építésekor – állították a nyomozók – jelentős mennyiségű azbesztet használtak fel, ami erősen környezetszennyező, és a sorozatban ki is keltek magukból emiatt a környezetvédők.

Most utánanéztem, és tényleg: 2000 második felében körülbelül 1300  metrókocsit süllyesztettek el. Dacára annak egyébként, hogy a zátony, amelyet a kocsik után Redbird-(vörös madár)-zátonynak neveznek,  mindösszesen 714 kocsiból áll. Ezek a Redbird járművek fénykorukban 1410 tagú, népes családot alkottak, s nevüket onnan kapták, hogy a graffiti elleni védekezésül mindegyiket sötétvörösre festették. (Valljuk be, nem hülyeség, s tegyük szívünkre a kezünket, hány összefirkált szürke metrókocsit láttunk már amerikai filmekben…)

Metrótémában – lévén műszaki főiskolából lettünk egyetem – számos dokumentumot lehet találni a könyvtári katalógusban. Ha simán annyit írunk be: “metró”, az 43 találatot eredményez, ha azonban a ragozott formákat is figyelembe vesszük és csillagot teszünk a szó végére, az már 77 dokumentumot mutat. Érdemes böngészgetni, a metróépítés hőskora (60-80-as évek) elevenedik meg a szemünk előtt! Hozzám hasonló közlekedésbarátoknak meg egyenesen kötelező olvasmány 🙂

%d blogger ezt kedveli: