Havi archívumok: július 2011

Nyári hangulat

Reggel 7:50-kor laptoppal és egérrel a kezemben igyekeztem a raktárba, hogy minél előbb végezzek a mai állítgatós munkával, erre a kollégáim megszóltak, hogy nem vagyok eléggé nyári hangulatban -.- Ezt aztán mégse hagyhatom szó nélkül, meg hát azért valamivel mégiscsak illik búcsúztatni az ó(tan)évet. Mert bizony eljött a várva várt vakáció ideje, ha ma délután hazamegyünk, augusztus 22-ig még a könyvtár környékére se fogunk nézni 😀

Ez még persze odébb van, előttünk még egy hónapnyi szórakozás és kikapcsolódás, úgyhogy én most ünnepélyesen le is teszem a lantot billentyűzetet egészen augusztusig, és nagyon kellemes nyarat, nyaralást kívánok mindenkinek!

De aztán teljes gőzzel előre! Nem lövöm le a poént, de ősztől bővülnek a szolgáltatásaink, reméljük, hogy ezzel még több könyvtárhasználót be tudunk csalogatni a tudásmegosztás palotájának üvegfalai közé! Tegnap ráadásul meghúzták a híres-nevezetes vonalat, így eldőlt, hogy jövőre kik lesznek a Széchenyi Egyetem gólyái, nekik így – egyelőre – ismeretlenül is szeretettel gratulálok, és ősztől természetesen várunk Benneteket is a könyvtárban, Magyarország egyik legmodernebb felsőoktatási könyvtárában! 🙂

Búcsúzóul pedig még egy kis statisztika:

június 8-án indultunk, azóta 39 bejegyzés született;
1568 látogatást regisztráltunk;
118-an olvasták a legnépszerűbb bejegyzést (bár kétlem, hogy a cserelapos dokumentumok ennyire feldobják az embereket, talán a Facebook aktív használata állhat a háttérben), ez június 17-én volt;
5 olvasó összesen 8 kommentet fűzött a bejegyzésekhez, további öt tőlünk érkezett.

Nagyon köszönjük, ősszel találkozunk! 🙂 🙂

Esik eső

A pontos idő 10:18. Reggel óta (hogy pontosan mikor kezdte, nem tudom, én hétkor keltem) folyamatosan esik, elég szomorú, szürke idő ez, amit érdemes feldobni egy kis nótázgatással. Egri főiskolás éveim során hallottam aránylag sokszor az alábbi számot – egy kedves iskolatársam volt oda érte nagyon, és amikor időről-időre együtt mentünk szórakozni a Hallgatói Klubba, minden buli alkalmával előkerült, persze valami remixben, de ha megölnek, se tudom eldönteni, melyik volt a sok közül… Mi, rockerebb beállítottságúak, hadd ne mondjam, mivel élcelődtünk a szöveg hallatán – azonban mielőtt bárki is a keményzenék híveire támadna, elmondanám, hogy az elektronikust kedvelők is igen gyakran előkapják ezt a kis tréfát, egyszerűen annyira adja magát, hogy hihetetlen 😀


Felsorolni sem lehetne itt, hogy hány dalszerzőt ihletett meg az eső, azt azonban megemlítjük, hogy ilyen időben (is) érdemes olvasni, például Ernest Hemingway műveit. Ugyebár, miért ment át a csirke az úton? – Meghalni. Esőben – mondaná a jeles szerző a néplelemény szerint.

Gyűjteményünkben megtalálható az Afrikai vadásznapló, az Akiért a harang szól (Metallicaaaaa \m/ :D), a Búcsú a fegyverektől, az Édenkert, a Fiesta, a Halál délután, a Karácsony a világ tetején, a Szegények és gazdagok, az Öreg halász és a tenger, a Vándorünnep és a Veszélyes nyár. Meg persze több elbeszélésgyűjtemény. Ha még ezen a héten bejön értük valaki, egész nyáron nála lehet! 🙂

Írj egy könyvről!

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár honlapján olvashatók az alábbiak. Ha valaki igazán könyvmolynak érzi magát, uram bocsá’, szívesen jár könyvtárba is, vágjon bele! Veszteni nem lehet rajta semmit, és segít felidézni néhány örömteli, olvasással töltött pillanatot! 🙂

Vallomások a könyvről címmel pályázatot hirdet az Országos Idegennyelvű Könyvtár.
A pályázatra olvasóink szubjektív, esszé jellegű beszámolóit várjuk legkedvesebb, legemlékezetesebb könyves élményükről. Az írások max. 2 – 3 oldal terjedelműek lehetnek, A/4-es oldalt véve alapul. Formai megkötés nincs.
A pályamunkákat CD-n és nyomtatott változatban kérjük benyújtani, jeligésen.

A jeligét és a pályázó elérhetőségét kérjük, hogy zárt borítékban mellékeljék a CD és a nyomtatott pályamű mellé. A pályamunka, illetve a jeligét és elérhetőséget tartalmazó zárt boríték leadható személyesen a portán a könyvtár nyitvatartási idejében, valamint elküldhető a könyvtár postacímére: Országos Idegennyelvű Könyvtár, 1462 Budapest, Pf. 469.

A pályamunkák beérkezésének határideje: 2011. augusztus 31.
(A postai bélyegző e dátumot még tartalmazhatja.)

A beérkezett pályázatokat három főből álló zsűri bírálja el, melynek elnöke Lackfi János költő, műfordító, tagjai Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója és Sóron Ildikó, az OIK munkatársa. Az ünnepélyes keretek között megtartandó eredményhirdetésre 2011. október 7-én, pénteken 17 órai kezdettel kerül sor a könyvtár rendezvénytermében, az “Összefogás hete: könyvtárak összefogása a társadalomért” programsorozat keretében kerül sor.. Az első három helyezett 10-10 000 Ft értékű könyvutalványban részesül, díjazzuk a legfiatalabb pályázót is.
A pályázat létrejöttét az NKA támogatta.

Ha további információra van szüksége, hívja a 318-3688 / 303-as telefonszámot vagy írjon a soron.ildiko@oik.hu e-mail címre.

Tegyen Ön is egy vallomást!

Budapest, 2011.06.14.

Mender Tiborné
Főigazgató

 

Vasútállomás

Bejárósok, levelezősök bizonyára jól ismerik a vasúti hangbemondásokat (Szalóczy Pál hangja egyébiránt :D), hogyaszongya:

Kiskunfélegyháza, Kiskunfélegyháza Állomás, köszöntjük kedves utasainkat.

Na ezt próbálja meg kiejteni valaki!

Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch, Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch station, welcome dear passengers! 😀

(Ez itt 58 betű, a világelső 87-ből áll:
Taumatawhakatangihangakoauauotamateaturipukakapikimaungahoronukupokaiwhenuakitanatahu. Aki elsőként idejön a tájékoztatópulthoz, hogy ennek a helynek a történetéről keres irodalmat, és könyv nélkül elmondja, komolyan meghívom egy sörre! :D)

Akinek munkaterápia az írás

Még mindig veszettül kajtatok Ottovay László életének eseményei és írásos emlékei után; gyanítom, hogy csak késő ősszel, kora télen fog ez a kutatásom szövegszerűen tárgyiasulni… előttem áll még az egri főiskola és a debreceni egyetem archívumának molyolgatása, és talán a Széchenyi Egyetem irattárába is sikerül valami módon bejutnom, erősen bízom benne, hogy néhány, máshogyan beszerezhetetlen dokumentumot itt megtalálok.

A munka középső szakaszában – az internetes információk összegereblyézése közben, egyszerű google-keresésekkel – egy érdekességre bukkantam:

Egyszer meglátogatott Ottovay Laci, aki valamilyen sportcsapattal jutott ki két napra. Este a Montmartre-on sétáltunk és főleg a Pl. Pigalle-on.

Azt már valamelyik temetői búcsúztatóból kiderítettem, hogy kiváló könyvtárosunk atléta múlttal is büszkélkedhetett, de az csak később, a fenti sorok szerzőjével történt levélváltások után derült ki, hogy bizony Európa-bajnok gátfutó is volt, s ebből következett, hogy a hatvanas évek végén gátfutás-oktatófilm “főszerepének eljátszására” kérték fel! Persze ez még jócskán azelőtt történt, hogy 1980-ban a KTMF Könyvtárának igazgatói székébe került.

Az idézet szerzőjét Ujhelyi Attilának hívják (dolgozott a filmen is), a jeles férfiú Ottovay csoporttársa volt az ELTÉ-n. Noha ez is elég ahhoz, hogy egy könyvtári tematikájú blogban helyet kapjon, igazából azért szól róla a mai post, mert remek könyveket is írt, állítása szerint munkaterápiából. Ezeket a műveket a szerző honlapjáról érhetjük el (Könyveim menüpont).

  • Mindjárt ott a Töredékeim, ahonnan a fenti idézet is származik. Lebilincselő kortörténet a “magyar nép zivataros századaiból”, a világháborúk, forradalmak korából, a hétköznapi emberek hétköznapi szemszögéből, és helyenként cseppet sem hétköznapi életéről.
  • Az Estéli beszélgetések első megtekintésekor Platón dialógusai jutottak eszembe a párbeszédes formáról. Filozófia ez kérem, a szó legnemesebb értelmében, ahol Silvanus és Veszali (ez a név fedi a szerzőt) folytatják véget nem érő párbeszédeiket 270 oldalon keresztül. A filozófia régen minden tudományt magában foglalt, s ez az írásmű ezt a kort idézi fel; a legtágabban vett gondolkodást olvashatunk a világ dolgairól.
  • Aztán ott van még egy filozofikus-vallásfilozófiai gondolatébresztő, 72 oldalas szösszenet – A lét felé – amelyben szerzőnk elrugaszkodik a földtől, és a legtávolabbi szférákat járja be gondolataival. Belekáprázik a szemünk!

De van vallási szótára is, két szakácskönyve, verseskötete, saját válogatású antológiája és – az egyik személyes kedvencem, a Kődarabok című, ugyancsak filozofikus indíttatású, de jóval könnyebben olvasható gondolatgyűjteménye. Ne összefüggő munkára tessék itt gondolni, hanem olyasmire, mint Márai Füveskönyve!

Avada Kedavra

A mai napon – ki ne  tudná – véget ér egy hosszú történet. 1997-ben olvashattuk magyar fordításban az első Harry Potter-könyvet, 2011. július 15-től kezdve pedig megtekinthetjük az utolsó kötetből készült második filmet. Tizennégy hosszú év telt el eközben (ejnye-ejnye, miért nem 13, abszolút autentikus lenne így :D), s csaknem teljesen felnőtt egy generáció. Én még gimnazista voltam, s pontosan emlékszem, hogy a legjobb angolos osztálytársam az angol Goblet of Fire elolvasása után epekedve várta a magyar fordítás, a Tűz serlege megjelenését, s mikor kijött, már hozta is a suliba, és a fejét fogta a fordításokon, főleg azon, hogyan lett Mr. Crouch-ból Mr. Kupor.

Szóval Avada Kedavra, véget ér a filmsorozat, a mozik egy ideig megint megtelnek, aztán már csak az újranézés marad (nagyon kevés filmet tudnék korlátlan számban megtekinteni: a HP-k ilyenek, hatalmas lelkesedéssel nézem őket újra és újra, és persze a könyvekkel ugyanígy vagyok). Meg persze a fülbemászó filmzene-témák dúdolgatása – megjegyzem, kiváló keringőzene, ezért különös figyelmébe ajánlom a szalagavató előtt álló, tanácstalan fiataloknak! 🙂

És ha már filmzenéről esett szó, a tegnapi után hadd említsek meg még egy különleges rádiót; ez csak az interneten hallgatható, a neve CineMix. Talán már ebből is ki lehet találni, hogy kizárólag filmzenék szerepelnek a repertoárjában; kevésbé edzettek éppen ezért lehet, hogy egy idő után kissé egyhangúnak fogják találni, a fanatikus filmrajongók viszont garantálom, hogy nem tudnak majd róla lekattanni! A honlapjuk itt van, a hallgatást a Listen Live menüpontra rámutatva lehet elkezdeni. Jó szórakozást! 🙂

FM4

Megnövelt létszámmal dolgozunk a raktárban. A példánystátus-állítgatás nem éppen az a változatos és érdekes munkafolyamat, sőt inkább a futószalagos munkavégzéshez tudom hasonlítani. Az ember minden egyes könyvet a kezébe vesz, a leltári szám alapján kikeresi a katalógusból, majd átállítja a példánystátust. Ennek eredményeként mi, a tájékoztató könyvtárosok pontosan meg tudjuk majd mondani, hogy valami megtalálható-e a szabadpolcon, vagy eleve raktári kérőlapot kell kitölteni. Politikamentesen, de hadd idézzem, hogy “sok dolgunk van, de jó úton járunk!” 🙂

Másfél órás turnusok vannak: a reggeli csapatban lévő egyik kolléganőm, hogy ne fásuljunk bele a folytonosan ismétlődő munkafolyamatba, rádiót kapcsolt. A neve FM4, osztrák adóról van szó, mely – elmondás szerint – zenei összeállításában a Petőfire hajaz. Azt már én teszem hozzá, hogy más források szerint a fő profilja az alternatív rock (stimmel), és az elektronikus zene (ez a magyar adóra annyira nem áll).

wikipedia

 

Az 1995-ben indított rádióadás legkülönösebb jellemzője azonban a többnyelvűsége. Alapvetően angol, de a másfél óra alatt, amíg dolgoztunk, németet is hallottam, sőt állítólag francia nyelven is megszólal egy-egy műsorvezető vagy hírolvasó. Remek elfoglaltság lehet a nyelvtanulóknak; akinek nem adatik meg, hogy anyanyelvűekkel beszélgessen, ilyenekkel fejlesztheti a hallás utáni értését. És nem mellesleg: új zenéket ismerhet meg! Szóval akárhogy is, érdemes kipróbálni, itt lehet rákattanni!

wikipedia, és csak azért, mert imádom a villamosokat 🙂

Behun-betéka

Szolgálati közlemény

“Kérjük, ne lője le a könyvtárost. Minden tőle telhetőt megtesz.”
(Oscar Wilde után szabadon)

Teljes szépségében kitárulkozott előttünk a könyvtári rendszer, és a katalógus is (amelyről már szó volt egy korábbi bejegyzésben). Minden kezdet nehéz – hát még ha az embernek 270.000 dokumentum megtalálhatóságát kell felügyelnie -, ezért fokozott türelmet és megértést kérünk a kedves Könyvtárhasználóktól, amíg mi is belerázódunk a dolgokba. A mai napon félig megjelenő raktári jelzetekkel, olvasói státusokkal és dokumentumtípus-attribútumokkal, elcserélt olvasójegy-vonalkódokkal és nehezen visszavehető-kölcsönözhető könyvekkel küzdöttünk, kinyitottunk egy beragadt szekrényt, nekem pedig még a fejem is megfájdult -.-

Nem a munkától, hanem a melegtől, úgyhogy csak óvatosan a napfényes időben! 🙂

lal.hu. Csak azért ezt a képet rakom be, mert jobb nem jut eszembe 😛

YouTube-ról MP3-ba

Írtam tegnap erről a kódexes filmről, aztán eszembe jutott, hogy az emberek hétköznapokon nagyon sok időt tölthetnek el a munkahelyre való bumlizással (én pl. gimibe utaztam naponta háromnegyed órát). Ezt az időt pedig fel remekül fel lehet használni zenehallgatásra, rádióműsorok, podcastok, stb. hallgatására. És ha valaki nem sajnálja túlzottan a képek hiányát, filmeket is lehet hallgatni, így a Voynich-kódexről szólót is könnyedén átgyömöszöltethetjük valamely más formátumba, mondjuk mp3-ba, aztán átmásolhatjuk lejátszóra, telefonra, és még ki tudja, hány eszközre.

Mondjuk vegyünk egy példát: egy igazán könnyen emészthető, 29 és egynegyed perces számot, Neal Morse-tól a The Door-t. Tegyük fel, imádjuk a kortárs progresszív rockzenét, és olyan távolra utazunk, hogy van időnk egészben végighallgatni ezt az eposzt, vagy egyszerűen nem akarunk mindig a YouTube-ra mászkálni érte; elhatározzuk, hogy megszerezzük ezt a rövid alkotást.

Az egyik legjobb progresszív lemez, amit ismerek. Holtversenyben a Dream Theater: Train of Thought-tal, na 🙂

Megkeressük a videót, majd a címsorból kimásoljuk a címet:

http://www.youtube.com/watch?v=cQhqsczPm1M, se többet, se kevesebbet.

Ha véletlenül pl.

http://www.youtube.com/watch?v=DsuHbVZL-jo&feature=related formát kapunk, elegendő – sőt sok esetben követelmény -, a félkövérrel jelölt részt átmásolni.

Van tehát egy konkrét YouTube-anyagra mutató URL-ünk. Most jön a konvertálás, amelyhez kiváló szoftvereket is találunk a neten, amelyeket a gépünkre telepítve elvégezhetjük az átalakítást, de ha ezt nem akarjuk – és vegyük úgy, hogy nem akarjuk -, vannak az on-line megoldások.

Például ez a hivatkozás. – Itt a konvertálás minőségét is beállíthatjuk.

Vagy mondjuk ez.

Több-kevesebb várakozás és kattintás után eljutunk egy letöltési linkhez, ahol a kész file-t a gépünkre menthetjük, és már indulhatunk is a dolgunkra! (Nyár van, úgyhogy nyári slágerekkel is próbát tehetünk!)

A Voynich-kézirat

A Viasat History ma este műsorra tűz egy dokumentumfilmet a világ egyik legtitokzatosabb, megfejtetlen kéziratos dokumentumáról (akinek nincs meg a csatorna, az a YouTube-on is megnézheti, négy részből áll, az első ide kattintva megtalálható, a többi a kapcsolódó videók között. Magyar szinkronos!). A címe: A Voynich-kódex – A világ legrejtélyesebb kézirata. Ez a körülbelül 240 oldalas szöveg sokak fantáziáját megmozgatta, a lelkesedés pedig monumentális mennyiségű szakirodalmat eredményezett. A művek között azonban (mondhatni, természetesen) jócskán találunk ellentmondásokat.

paramoral.eu

Ugyanis nagyon sok a vitás kérdés: nem ismerjük sem a szerzőt, sem az írásrendszert, amellyel a kézirat készült, sem a nyelvet, amelyet rögzítettek vele (sokan azt is mondogatják, hogy az egész átverés; különös, hogy a phaisztoszi korong esetében is erre gyanakszanak, amit még szintén nem sikerült kibogozni). Mint a képen is látható, számos illusztráció tarkítja a szöveget, de ez sem jelent túl sok támpontot, sőt, inkább táplálja a vitát, mivel a legkülönfélébb tartalmi találgatásokra ad lehetőséget. (Bár, mint a filmben majd látni lehet, az ábrák készítéséhez felhasznált anyagok vizsgálata közelebb vihet a megoldáshoz). Biológiai, asztrológiai, alkímiai és asztronómiai ismereteket egyaránt sejtenek a titokzatos írásjelek mögött.

Annyit tudunk, hogy ez a titkos irat Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedő tulajdonába került 1912-ben – tőle kapta a nevét – és ma a Yale Egyetem Beinecke-könyvtárában őrzik. Az érdeklődők és az önjelölt kutatók rendelkezésére áll a facsimile-kiadás (ha úgy tetszik, Változatlan utánnyomás :P), amelynek segítségével ki-ki nekiugorhat a megfejtésnek. Én hajlandó vagyok megbeszélni az igazgatósággal, hogy aki olvasóink közül elsőként publikálja a megfejtett szöveget valamely nemzetközi tudományos szaklapban – vagy legalább rájön, ki írhatta és milyen nyelven -, annak elengedjük a késedelmi díját! 🙂

typography.com

További információkért lásd az ezúttal igen terjedelmes és informatív magyar nyelvű Wikipedia-szócikket, és persze ha az idő engedi, a fent említett filmet is, körülbelül egy órás, úgyhogy, ha munkanap nem is, de hétvégén érdemes rászánni az időt! (Apróbetűsen megjegyzem, hogy Erich von Däniken is írt a témáról a Megtévesztettek! című könyvében – igen érdekes olvasmány, de a szerző nemzetközi hírnevét (avagy hírhedtségét) figyelembe véve nem árt az értelmező, kritikus hozzáállás!)

%d blogger ezt kedveli: