Havi archívumok: január 2012

Jegyzetek és kiváló marketingötlet

Ugyan az Egyetemi Könyvtár linkgyűjteményében szerepel, nagyon sok kérdést kapunk az on-line jegyzetek elérhetőségeire vonatkozóan, úgyhogy kiemeljük, ami ott látható. Nevezetesen:

A jegyzetek széles választéka kölcsönözhető az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből. Az új könyvtárépületben az oktatók munkái a többi könyv közé sorolva találhatók, ha szükséges, kérje a tájékoztató könyvtárosok segítségét!

És ha négy hétnél több időre kell, vagy minden példány kölcsönözve van:

Egyetemi Jegyzetbolt
(intézet és tanszék alapján kereshető)
Elektronikus jegyzetek #2. (a régebbi jegyzetek, szerzői betűrendben)
Kollégiumi Jegyzetszerver (a közösségi tudás gyűjtőhelye)
Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (a Böngészés menüpontban tárgykör szerint kereshető)
A Felnőttképzési Központ digitális tankönyvei
(könyvformában már nem elérhető tananyagok)

Érdemes lenne itt is bevezetni 🙂 Csak mondjuk sörrel 😀

Új jelzetek

Szép, ámbátor meglehetősen zimankós hetet kívánok mindenkinek! Konkrétan összefagyott mindenem, pedig megkockáztatom, hogy a kollégák közül én járok a legközelebbről: busz, autó és minden egyéb csodaszer nélkül is mindössze 10-15 perc az albink és a könyvtár közötti távolság.

De végül mindenki kiengedett, és elkezdtük ezt a hetet is. Több örömteli hírrel is szolgálhatok: az egyik az, hogy mostanában különösen érdemes vissza-visszanézni a könyvtárunk katalógusába, ugyanis egyre több új szakdolgozat kerül bele! A darabszámok pedig napról napra (sőt, megkockáztatom, ismerve a feldolgozás tempóját, hogy óráról órára) változnak, így különösen a (köz)gazdasági-államigazgatási témák kedvelőinek érdemes újra és újra lefuttatni kereséseiket, mert nap nap után új gyöngyszemekre bukkanhatnak, amelyekben hasznos információkat lehet találni!

A másik pedig, hogy nekiálltunk a raktári jelzetek esztétikusabbá tételének; így ami már nagyon kopott, nagyon halvány, nagyon foszló, azt friss papírra nyomtatott (nem írógépes) betűkkel és számokkal ellátott jelzetre cseréljük, ami egyrészt jobban látszik, másrészt kevésbé sérülékeny a ráhúzott védőréteg miatt, harmadrészt tényleg esztétikusabban néz ki tőle a könyv, főleg több könyv egymás mellett, ekkor ugyanis még az egységesség hatását is ébresztik az olvasóban! Várjuk az észrevételeket, kinek mennyiben segítenek ezek az új jelzetek kedvenc dokumentumai megtalálásában! 🙂

Librarian Action Figure!

Na, ez a kis szösszenet végleg kiverte nálam a mai napra a biztosítékot – még szerencse, hogy holnap szabadnapos vagyok!

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárán keresztül jutott el hozzánk ez a naggggyonspéci könyvtáros-figura, mégpedig Nancy Pearl-ről (könyvtáros, író, kritikus) mintázva. A jeles hölgy 1945-ben született, s sokoldalú tevékenységét 2004-ig még könyvtárigazgatósággal is kiegészítette, a seattle-i könyvtárban.

Nancy Pearl Librarian Action Figure!

Amint egy picivel több információt összeszedek az illetőről, írok róla megint: most csak hirtelen felindulásból postolom ezt ki. A figura – a szegediek elmondása szerint – egészen sok helyen megvásárolható (akár a neten is – ezen a címen -, valamivel kevesebb, mint 9 dollárt kérnek érte), kapható kék és piros színben, sőt, beépített hanggenerátora nyomásra működve – ki hinné – pisszeg a hangoskodó könyvtárhasználókra! :DDDD

Íme, működés közben! (YouTube-videó)

Feltámadt a Barbie – közreműködött a SZE

A rejtélyes cím valójában olyan eseményt takar, melyre érdemes büszkének lennünk. Nem tudom, ki mennyire értesült a budapesti új metrószerelvények témakörében – remélem, nem csupán a közlekedés- és járműmérnökök  -, de ismét fordult a kocka. A Budapesti Közlekedési Központ ugyanis, ha emlékszünk rá, 2011 májusában 43 metrókocsit selejtezés nélkül kivont a forgalomból. Ezek a járművek már jó régi darabok: a 60-as évek végén és a 70-es évek első felében készültek, és az Ev típus büszke, bár kissé éltes tagjai. (A típusmegjelölés két részből tevődik össze: az E típuscsalád-megjelölésből és a “v” indexből, ami a Vengrija (Magyarország, orosz) kezdőbetűje. Ezen metrókocsik némelyike az ezredforduló után felújításon esett át, s az itt nyert új külsejük, egész pontosan az utastér színvilága miatt a Barbie becenevet kapták – a metró utasai ugyanis a rózsaszín és a vörös árnyalatainak ízléses/ízléstelen választékával szembesülnek, amikor a járműbe lépnek.

A járművekkel tehát a nyári hónapok óta nem találkozhattunk az alagútban – egészen mostanáig. És itt jön a lényegi része a mai postnak: az, hogy ezek a metrókocsik újra forgalomba állhattak, nem kis részben múlott a Széchenyi István Egyetem szakmai gárdáján! Egyetemünk szakemberei a BME munkatársaival karöltve szakvéleményt készített a félreállított kocsik állapotáról, forgalomba állításuk lehetőségéről. Ugyanakkor előírtak bizonyos műszaki beavatkozásokat, melyeket végre kell hajtani, majd pedig végrehajtásukat ellenőrizni. Mivel ez a folyamat eddig komolyabb döccenők nélkül haladt, az első ötkocsis szerelvény (újra) forgalomba állt a kettes vonalon.

(forrás: iho.hu)

 

Bökj egy könyvre – 11.

Szép hetet kívánok mindenkinek! Egy röpke kis múzeumlátogatás után jelentkezünk – a Xantus Múzeum Madách-gyűjteménye igazi kuriózumokkal van tele, úgyhogy abszolút érdemes a felkeresésre! És ráadásul csak egy rövidke folyosó, de találni ott régi és új köteteket, egzotikus (pl. örmény, héber) fordításokat, színházi plakátokat, ’30-as évekből való bakelites hangfelvételt, plaketteket, festményeket, faragványokat… jesszusom, mennyi mindent hallottunk ezekről délelőtt!

Két okból került ide ez a bevezetés. Egyrészt mert friss az élmény, másodsorban meg azért, mert a ma górcső alá kerülő könyvünknek is, hogy úgy mondjam, már szinte csak történeti értéke van. A menedzsment tudománya ugyanis olyan sebességgel változik, hogy egy 1989-es könyvet már inkább csak a történeti szempontú munkákhoz érdemes felhasználni, esetleg látókör-bővítésre, esetleg múlt-jelen-(jövő), tehát kronologikus összehasonlításokra.

Etelközi Péter: Manager (Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, 1989. – 650 E96, négy négyhetes példány, kettő a raktárban)

(Abszolút szubjektív megjegyzés, hogy jópontot érdemel a szerző, amiért az egyik fejezethez egy Orwell-idézetet választott mottónak: “A legjobb könyvek olyasmit mondanak, amit már úgyis tud az ember, de a gondolatok rendezettek.”)

Átlapozásra kapásból a szemünkbe tűnik (eh mit! a retinánkba ég!) egy kör alakú ábra, ahol az Y. C. D. B. S. O. Y. A. betűket láthatjuk sorban. Némi nyomozás után kiderült, hogy ez a You Can’t Do Business Sitting on Your Armchair (nem köthetsz üzletet a karosszékedben ülve – van egy másik “a”-betűs szó, ami passzol ide, de az már azért mégse való egy könyvtári blogba :D)

Mit is találunk még a valamivel kevesebb, mint 100 oldalas füzetkében? Néhány pszichológiai és szociálpszichológiai alapfogalmat, aztán egy kis rendszerelméletet, a rendszerek csoportosítását, osztályozását, útmutatót a vállalatok rendszerszintű értelmezéséhez, stb. Aztán vezetéselméleti rész következik, amely a vezetés erőforrás-jellegét, az ösztönzést, az értekezleteket és hasonlókat tárgyal, végül az utolsó, Management című fejezet úgyszintén néhány alapfogalom ismertetése után a sikerről, a kommunikációról, a tárgyalásról – és néhány külsőségről ejt néhány szót. Vannak vonalkázott, üres lapok is, amelyek a jegyzetelést szolgálják, de – lévén könyvtári példányok – inkább a külön jegyzetlapok alkalmazását javaslom 🙂

 

 

Kitekintünk

Könyvtárszakon az ember lánya/fia agyába tunkolják, hogy háromféle közgyűjtemény létezik: könyvtár, levéltár, múzeum. Ha az “irodalom” szót halljuk, hiába vannak remek irodalmi múzeumaink (PIM és társai), az emberek fejében általában a könyvtár jelenik meg. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie még Győrben sem: van ugyanis a Széchenyi téren egy Xantus János Múzeum, annak pedig van egy Madách Imre gyűjteménye. Madách Imre pedig abszolút az irodalomhoz kapcsolódik, mintha volna neki valami Ember tragédiája, vagy ilyesmije…

A kiállításon – mely ugyan nyilvános, de csak csoportos tárlatvezetéssel és előzetes bejelentkezéssel megtekinthető – Madách Imre életéről, életművéről, Az ember tragédiájáról, különleges kiadásairól, fordításairól és színházi előadásairól, valamint egyéb képzőművészeti ábrázolásairól kaphatunk információt, utána pedig érdemes szétnézni valamely könyvtárban, kicsit ízlelgetni Madách alkotásait. Nem utolsósorban a múzeumnak is van egy ~12.000 kötetes könyvtára, amelynek katalógusa itt érhető el. Madách-ra keresve ez a katalógus 93 találatot ad, köztük tényleg igen érdekes nyelvű és igen régi Tragédia-kiadásokkal; de mondjuk egy Lant-virágok című verseskötet 1840-ből maradt meg, van Tragedy of Man 1908-ból, francia fordítás 1936-ból, magyarul 1923-ból, de 1861-ből is, német fordítás pedig 1865-ből.

Ha pedig az Egyetemi Könyvtárnál nézünk szét azzal a módszerrel, amit pár napja tanultunk (sőt itt még a szerzőhöz is bemásolhatjuk Madách-ot, persze csillagozva), akkor 26 találat jön elő, válogatott művek, Karinthy-paródia, sőt irodalomelméleti munkák is.

Született: 1823. január 21-én! Holnap évfordulója lesz! (magyaralmas.hu)

 

Járműből könyvtárat

Nem mintha ritkaság lenne, de azért érdekességképpen hadd szóljak erről is. Vannak ugye ezek a szokásos mozgókönyvtárak, könyvtárbuszok, amelyek az ún. kistérségi könyvtári ellátást hivatottak teljesíteni. Nem akarok belemenni annak a könyvtárszakmai taglalásába, hogy ezt hogy teszik, elég az hozzá, hogy többféle konstrukcióban is üzemelnek az országban ilyenek. Vannak azonban jóval érdekesebb próbálkozások is, más járművekkel.

Például villamossal. A negyvenes évek második felében egyáltalán nem volt ritka dolog villamoskocsiban mozgókönyvtárat üzemeltetni, ilyenekből három is volt, szám szerint a 9550, 9552 és 9556-os, melyek rendre az 1,2,3. sz. Mozgókönyvtár jelzéssel közlekedtek, az első kocsi 1945-ös elindításától az utolsó 1969-es leállításáig; közülük kettő még egy átszámozást is megért.

villamosok.hu/nza

 

2000-ben a könyvtári hónap kezdetén (na jó, szeptember 30-án) a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a BKV az ezredfordulóra is tekintettel ismét könyvtári villamost közlekedtetett a budapesti Boráros és Jászai Mari tér között. Ez két UV-típusú kocsiból állt, a járművek belsejében használt könyvtári könyveket lehetett vásárolni egész olcsón. “[…] a viteldíj is meglehetősen nosztalgikus: 3 Ft volt! ” A két végállomáson, ha mindez még nem lett volna elegendő, rendezvényekkel várták az utasokat.

Most pedig a bulgáriai Plovdivban alkottak nagyot: 300 euróból átalakítottak egy trolibuszt (már ha tényleg az volt), ráadásul olyan helyen állították ki, ahol a város első trolivonala megnyílt. A létező négy vonallal ma sem viszik túlzásba ezt a műfajt, de ez egy szép gesztus a könyv- és a közlekedésbarátok felé is. Hát még ha valaki mind a kettőt kedveli! 🙂 A jármű mostani neve egy híres könyváruház emlékét őrzi. Képek itt!

dekooder.blog.hu

(OFF, csak közlekedésrajongóknak! A kocsiszekrény Volvo, de furcsa, mert mintha ilyen típus itt nem is járt volna! Őszintén szólva legközelebbről ez a trolitípus az új-zélandi Wellingdonból ismerős nekem. Vö. http://transphoto.ru)

[Infók: KATALIST, villamosok.hu]

Nem esett a fejünkre

Szép napot mindenkinek! Ugye senki nem hitte komolyan, hogy a fejünk felett kerengő, majd megsemmisülésre kijelölt műhold becsapódását jelezték előre nekünk a maják a 2012-ben véget érő naptárukkal! Egyrészt a dátum sem stimmel, hiszen a világvége december 21-én következik be, másrészt pedig az esti film (Kapj el, ha tudsz) közben a Katasztrófavédelem közleményét olvasva megtudtuk, hogy még csak Magyarország tájékát sem érintik a légkörbe belépő műholddarabok. Úgyhogy ezt is megúsztuk; a műhold viszont adott egy ötletet arra nézve, hogyan prezentáljak a kedves (blog)Olvasóknak egy hatékony(abb) keresési technológiát, amellyel több találatot nyerhetünk a katalógusban történő keresésekre! Persze nem olyan gyors, mint rögtön begépelni a szerzőt vagy a címet, de megéri a picit több kattintás!

bevezetem.hu

A dolog ott indul, hogy a katalógus főlapján a Keresés linkre kattintva előbányásszuk a részletes keresési űrlapot. Most vesszük a keresőszavunkat – ami legyen a “műhold” -, becsillagozzuk előtte és mögötte is, hogy a ragozott és egyéb formákat is megkapjuk, tehát *műhold*.  És ezt beírjuk a Cím mezőbe. Ha így elvégezzük a keresést, az olyan, mintha beírtuk volna a gyorskeresőbe, s kapunk 55 találatot. Ez mind szép és jó, és remekül el lehet indulni ezekkel az eredményekkel, de most jön a truváj!

Másoljuk ezt a *műhold*-ot a Tárgyszó mezőbe is, majd a Cím sorának végén a kisebb legördülő menüt ÉS-ről állítsuk át VAGY-ra. Ez a következőt fogja eredményezni: egyrészt minden megjelenik, ami előbb – tehát az az 55 találat, ahol a dokumentum címében előfordult a műhold kifejezés valamilyen formában -, de mi van akkor, ha ugyan a műholdakról vagy azok valamilyen vonatkozásáról szól a könyv, de a címben nem szerepel? Na a tárgyszóra való keresés ezt is tudja; ha ilyen módon keresünk, akkor még több dokumentumra bukkanhatunk!

Így néz ki, ha mindent jól csináltunk

Lássuk csak, így elvégezve a keresést már 112 eredményünk van! Apró kontrollcé-kontrollvé, és máris majdhogynem kétszer annyi irodalmat nyerünk a műhold témájában! Eredményes bolyongást kívánok! 🙂

Bökj egy könyvre – 10.

Első 2012-es könyvajánlónk tárgya igazi tudományközi mű, van benne politika, történelem, jogtudomány, egy csipetnyi művészettörténet, vallástudomány, sőt pszichológia és filozófia is. Tudományköziségét pedig az teszi még különlegesebbé, hogy a könyv témája – amennyire kihámoznom sikerült – mégiscsak önálló tudományként jelentkezik, ugyanis a könyv címe az, hogy

A magyar Szent Korona és a Szentkorona-tan az ezredfordulón
(szerk. Tóth Zoltán József; 342 M 14, egy négyhetes példány nálunk, és egy helyben használható a Jogi Kar könyvtárában).

bookline.hu

Kevéssé tisztelettudóan erre a műre azt is mondhatnám, hogy n** s****** g********. A szerzők (tanulmánykötetről van szó) a PPKE Jog-és Államtudományi Karának előadói, mindannyian “az örök isteni princípiumok megismerésére törekvő tiszta lelkű és szellemű gondolkodót” várnak a könyv olvasójául, s aki végigrágja magát a köteten, az vegye úgy, hogy egy 12 előadásból álló félévet teljesített. Saját haladásunkat egyébként nyomon is követhetjük, az összeállítás ugyanis tartalmazza a kurzus eredeti tematikáját, az előadók nevével és a kapcsolódó irodalommal együtt.

A fő vonulatot egyébként – és magától értetődően – a jogtörténet alkotja, de a szerzők a korszak, az akkori világ jobb megértése érdekében társadalomtörténeti-szimbolikai előadásokat is tartottak a hallgatóknak, s ezért melegen ajánlom Robert Langdon-rajongóknak is, akiket Dan Brown híres figurája a szimbólumok világa felé noszogat. És még egy jó hír a bizonytalankodóknak: mivel a könyv (picit szerkesztett, bővített) előadások anyagából állt össze, hiányzik a szakkönyvek távolságtartása, a szerzők ki-kiszólnak a hallgatósághoz, és rajtuk keresztül az olvasótáborhoz. Az alkalmak valóban a megértést szolgálták, s nekünk megvan a lehetőségünk, hogy zavaró csoporttársak, jegyzetzörgés, a szék kellemetlen nyomása nélkül közelíthessünk ehhez az igazán érdekes témához! Érdemes próbát tenni vele!


 

Hazabeszélünk

Jó rég volt már olyan igazi, “itthoni” bejegyzés, úgyhogy most következzen egy kis szétnézés a saját portánkon. Ebben a bejegyzésben, a megszokottól eltérően, több apró hírt gyűjtünk egybe, amelyek már többször előfordultak a személyes érdeklődések alkalmával.

Külső olvasók általi WiFi-használat: egyelőre nem tudjuk garantálni. A nálunk is működő Eduroam hálózat ugyanis az általunk is kért adatokkal vehető igénybe, az informatikusok már dolgoznak a megoldáson, ami megnyugtatóan rendezi a helyzetet és egyértelmű azonosítást tesz lehetővé. Így hát kívülről érkező olvasóinktól kis türelmet (és a vezetékes hálózati gépek használatát) kérjük! 🙂

NAVA: mint azt bizonyára mindenki tudja, vagy legalábbis emlékszik rá, a könyvtár NAVA-pontként is funkcionál – elméletileg. Az új épületben most alakítják ki a második emeletet, ahol médiahasználati helyiségeket építenek, s ahol cd-t, dvd-t, videót és multimédiás anyagokat, lemezen kiadott adatbázisokat helyezünk majd el. Várhatóan itt lesznek olyan gépek, melyek NAVA-pontok lesznek, azaz teljes egészében megtekinthető lesz rajtuk a Nemzeti Audiovizuális Archívum kínálata. Addig is lehet ismerkedni az adatbázissal, de a második emelet megnyitásakor még úgyis lesz erről szó.

PatLIB: erről a szolgáltatásról – szégyen-nem szégyen – most hallottam először, mégpedig abból az örömteli apropóból, hogy a központi iroda mostantól az Egyetemi Könyvtár területén működik majd, két kolléganőnk közreműködésével! A PatLIB (abszolút szabad fordításban – sőt igazából ténylegesen ezt is jelenti (BA) – iparjogvédelmi-szabadalmi könyvtár, patent library) több céllal üzemel, ezek között szerepel a szellemitulajdon-védelemről való tájékoztatás, segítségnyújtás a szabadalmaztatás folyamatában, (az egyes oltalmi formák megszerzésének folyamatában is – kieg. BA.), és persze adatbázis-használati lehetőség az iparjogvédelem területén (azaz a munkatársak kérésre szakszerű keresést végeznek – BA). További információkat Bocskai Adrienn és Oross Adrienn adnak e-mailen és telefonon (elérhetőségeket lásd itt!)

Ruhatár: igen, újra üzemel, tíztől este hatig. A szekrények természetesen továbbra is használhatók, de ha valaki jobban bízik az őrzött, klasszikus ruhatárban, most már ezt is igénybeveheti.

Chat-tájékoztatás: kolléganőmmel egyeztetve időkeretbe szorítottuk az eddig igen gyéren kihasznált chat-alapú tájékoztatási szolgáltatásunkat. Remélem, hogy a rendszeres “menetrend” nagyobb kedvet ébreszt e nagyon kényelmes informálódási forma használatára – bármely, a könyvtár állományát és használatát érintő kérdésre válaszolunk a hét két napján két-két órán át. Mivel a beosztásom pont most változott, ezért ma még nem tudom megadni a konkrét időpontokat, de holnap visszatérek vele!

%d blogger ezt kedveli: