Kategória archívok: érdekesség

TMDK deadline

… azaz határidő! Ne felejtsétek el, hogy már csak két napig lehet jelentkezni a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciára! A regisztráció feltétele az elektronikus pályázati űrlap kitöltése, valamint a készülő dolgozatról szóló, körülbelül fél oldalas tömörítvény, absztrakt készítése. A kész TMDK-dolgozatokat április 9-e és 16-a között várják. Bővebb információkat itt találtok:

http://tud.sze.hu/tmdk-2014-tavasz

Reklámok

Lapszéli műalkotás

Ez a link lenyűgözött. Aranyozott szélű könyvet talán már többen láttatok, de itt teljes képek jelennek meg a lapok szélein!

“A pettyes vagy tarka metszetnél a festéket drótrácson keresztül középkeménységü kefével permetezik a könyv szélére. A márvány-, fésü-, páva- és csokor-metszetek ma a legdivatosabbak. Előállításuk ugy történik, hogy carraghenből (gyöngymoha) vizben való főzéssel nyulós, nyálszerü anyagot nyernek, erre szesszel és marhaepével eldörzsölt híg festéket permeteznek. Az epe azt okozza, hogy a festék a moha-nyáladék felületén mintegy úszva marad. Higított marha-epének és szappanos viznek tovább való permetezésével a festék a keverék felületén márványszerü erekre oszlik s ezt a könyv széle óvatos belémártással veszi föl. Ha a könyv szélét fésü-, páva- vagy csokormetszetüvé akarják tenni, akkor a mohanyáladékkal kevert vizre permetezett festékbe pálcikával görbe-formáju vonalakat, majd pedig a ferdén tartott fésüvel harántvonalakat húzgálnak; ez által igen szép tollrajzszerü felületet nyernek. Ezeket a metszeteket megszáradásuk után besajtolják s viasszal fényesre simítják. A legdrágább s legnehezebb szinezése a széleknek az aranyozás (aranymetszet). A könyvek deszkák közé szorítják, a szélfelületet éles aczélpengével könnyedén simára kaparják, híg keményítő ragasszal bekenik, s azután örményagyaggal (bolus), melyet előzőleg vizben higított tojásfehérjében föloldottak, alapozzák. Az ekkor tojásfehérjével ismét megnedvesített szélfelületre teszik az aranyfüstöt. Ha minden megszáradt, agátkő-simítóval addig simítgatják, mig az arany teljes fénye elő nem tünik. Az aranymetszetet különben igen gyakran díszítik különféle rajzokkal, bélyegek, ábrákat mutató lemezek reányomásával és poncolásával.”

Itt van az ősz, …

és újra nyit az Egyetemi Könyvtár! Szóval búslakodásra semmi ok – amilyen melegünk volt az utóbbi hetekben, szerintem azt sem sajnálhatjuk túl sokan, hogy most picit hűvösebb körülöttünk a levegő. No, de hogy a témánkra térjek: ezen a héten még rövidített nyitvatartással, azaz délután 5 óráig várunk Benneteket, a jövő héttől pedig visszaáll a normális rend, azaz hétfőn 10-től, keddtől péntekig pedig 9-től este hétig jöhettek a könyvtárba, és újra lesz szombati nyitvatartás, a szokásos időtartammal: 9-től 14 óráig.

RÉGI-ÚJ SZOLGÁLTATÁSUNK az éjjel-nappali könyvtárközi kölcsönzés lehetősége. Ezt a szolgáltatást akkor vehetitek igénybe, ha olyan műre van szükségetek, amely egyáltalán nem található a könyvtár állományában (ha megvan, de kölcsönözték, azon előjegyzéssel tudunk segíteni!) A könyvtár weblapján jobb oldalon található kis képre kattintva elolvashatók a szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, majd ezúttal a bal oldalon látható menüből az Online kérőlap menüpontot kiválasztva küldhetitek el nekünk kéréseiteket, amelyeket – a leírtak szerint és értelmében – megpróbálunk minél előbb teljesíteni!

Hamarosan új információkkal jelentkezünk! 🙂

Lapszemle

Megalakult Budapesten a Történelmiregény-írók Társasága (TRT), amelyhez a hazai regényirodalom számos ismert szerzője csatlakozott. A szervezet célja, hogy népszerűsítse a történelmi regény műfaját és annak művelőit, továbbá egységbe tömörítse és támogassa a műfajban tevékenykedő írókat. Az alapszabály szerint az egyesület tagjai lehetnek az irodalmi élet mindazon szereplői – írók, szerkesztők, kiadók – akik számára ennek a regényműfajnak a fejlődése kihívást vagy szívügyet jelent. A szervezet alapítói szerint ma már a történelmiregény-írók egészen új nemzedéke tevékenykedik a magyar irodalomban. Ennek tagjai lassan iskolát alkotnak, amely a kritika részéről is figyelmet érdemel. Nem leplezett cél az állami és magán mecenatúra érdeklődésének elnyerése is, mivel a műfaj hitelességének és irodalmi színvonalának további emeléséhez a szerzők kutatómunkájának, tanulmányútjainak elősegítésére is szükség lenne.

Az egyesület tervei között szerepel egy Gárdonyi Géza-emlékplakett évenkénti odaítélése az év legnagyobb érdeklődéssel fogadott történelmi tárgyú regényét jegyző szerzőnek. Emellett a társaság csoportos országjáró író-olvasó találkozók, dedikálással egybekötött felolvasóestek, kedvezményes könyvvásárok megszervezésével is segíteni kívánja a tagokat. (nyest.hu)

ford

Nektek van kedvencetek? Az Egyetemi Könyvtár csaknem 40 különféle művet kínál – keressetek a “történelmi regény” tárgyszóra!

Hogyan írjuk he-(j/ly)-esen?

Új, rendkívül jól és könnyedén használható szolgáltatást indított a Magyar Tudományos Akadémia, helyesebben annak Nyelvtechnológiai és Alkalmazott Nyelvészeti Osztálya. A helyesiras.mta.hu címen található online segédeszközzel helyesírási bizonytalanságaink jó része kiküszöbölhető. Hat témakörben – egybe- és különírás, elválasztás, betűk és számok, elválasztás, tulajdonnevek, stb. – kapunk gyors és azonnal hasznosítható segítséget írásos anyagaink elkészítéséhez. Aki azonban továbbra is problémákba ütközne, haszonnal forgathatja a Helyesírási Szabályzat tizenegyedik kiadásának tizenkettedik (példaanyagában átdolgozott) lenyomatát, amely ugyancsak (és teljes szöveggel!) elérhető a weblapon.

 

Kíváncsi

18609_3962274330630_1415894571_n

Áprilisi szakdolgozat-adag

Utolértük önmagunkat, és nagy hajrával feldolgoztuk a raktárban felhalmozódott tetemes szakdolgozat-mennyiséget. Áprilisi jegyzékünk 576 címet tartalmaz, amelyek között gépészettől menedzsmentig, informatikától munkaügyig ki-ki megtalálhatja az őt érdeklő témákat, a dolgozatokat lapozgatva pedig hasznos hivatkozásokra, érdekes újdonságokra bukkanhat, nem is beszélve a formázási követelmények elleséséről 🙂

KATTINTS IDE!

A Költészet Világnapja

A Magyar Költészet Napja (április 11.) mellett egy másik nap – helyesebben kettő – is szól a versekről és alkotóikról. És mi lehetne alkalmasabb választás a lírai hangulathoz, mint az északi félgömbi tavasz első napja, március 21-e? (a másik nap március 22.) Aránylag új keletű ünnepről van szó egyébként: az OSZK Jeles Napok című összeállítása szerint az UNESCO 1999 novemberében határozta el évenkénti megrendezését, amelyet így 2000-ben valósítottak meg elsőként.

Petőfi Sándor

A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI

Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.

Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!

Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.

Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. –
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.

(Pest, 1847. január.)

Kedvcsinálónak íme Petőfi Sándor alkotása – aki kedvet érez hozzá, holnapig (vagy éppen holnap) ossza meg velünk kedvenc versét itt a blogon!

Internet Fiesta

 

Kedves (blog)Olvasók!

A tavalyi “bemelegítő” alkalom után idén ismét remek programokkal készülünk az Internet Fiesta nevű országos rendezvénysorozatra. A kezdeményezés – idén tizennegyedszerre – arra irányul, hogy “minél többen ismerjék meg a világháló által nyújtott lehetőségeket.” (fiesta.kjmk.hu) Az idei programszervezési felhívásban az internet közösségépítő szerepét kérik kihangsúlyozni, ezért aztán mi is ezt domborítjuk három igen érdekes előadásunkban, amelyekre a jövő hét elején, 25-26-27-én, délután 14:00-tól kerül sor, a helyszín az alagsori szint lesz. A tartalomból:

március 25:
A könyvtáros az intézmény honlapjába rejtve : Mi mindent szolgáltatunk a nyitva tartási időn kívül is?
  (előadó: Nyitrai Erzsébet, nyitraie kukac sze.hu)
Milyen Web 2.0-ás szolgáltatások érhetőek el a könyvtárban?
Hogy alakult ki a könyvtár interaktív honlapja?
Hogy működik az oldal?
Hogy épül be a könyvtár marketingstratégiájába?

március 26:
Könyvtári marketingtevékenység a Facebook erőforrásainak kiaknázásával
(előadó: Tóth Katalin, tothkati kukac sze.hu)
Milyen céllal jött létre az Egyetemi Könyvtári Facebook?
Hogy alakult ki Facebook-profilunk?
Hogy használja ki a könyvtár a Facebook nyújtotta ingyenes reklámozási lehetőségeket?

március 27:
Napló a nagyközönségnek – másfél éves az Egyetemi Könyvtár blogja
(előadó: Hubay Miklós, hubay kukac sze.hu)
Hogyan hódította meg az online napló az egész világot?
Hogyan fedezték fel és alkalmazzák napjainkban a könyvtárak?
Milyen információkat érdemes feltenni egy blogra?
Hogyan lett a SZE EK könyvtárának blogja a Voynich-kódex megfejtőinek fóruma?

fiesta

fiesta.kjmk.hu

Bibliobusz – régen

bookbus

A “legnagyobb közösségi oldalon” osztották meg ezt a fényképet. Amellett, hogy a bibliobusz évtizedekkel ezelőtti megjelenési formáját láthatjuk, felhívom a figyelmet a háttérben szerényen meghúzódó panelházakra; akárha valamelyik keleti ország szocreál negyedében volnánk – pedig ez Amerika! 🙂

%d blogger ezt kedveli: