Havi archívumok: február 2012

Jegyzetekről

Szép napot kívánok mindenkinek! Tegnap alaposan meglepett bennünket a hirtelen érkező, igaz, kis mennyiségű hó – bár meg kell mondjam, remekül aludtam miatta előző éjjel -, ma pedig már csak esőre futotta. Kilenc óra múlt néhány perccel, és ahogy kinézek a tájékoztatópultból, az egyik oldalon kék-fehér, a másik oldalon világosszürke-piszkosfehér eget látok, ami azért okot ad a reménykedésre, hogy ma végre némi napsütést is látunk.

Noh, de hát nem vagyunk angolok, hogy az időjárásról kelljen állandóan beszélni, ráadásul ez egy könyvtári blog, vagy micsoda próbál lenni, úgyhogy rá is térek arra a témára, amiről már ígértem, hogy lesz szó. És ezt újra megteszem, dacára annak, hogy már mindenki számára van kézzelfogható eredménye a háttérben zajló munkálkodásnak. Szóval, a keleti tájékoztatópult (a társadalomtudományi oldal, ha úgy jobban tetszik, 001-614) mögötti polc tartalma, ahogy ezt már talán többen észrevették, jelentősen átalakult. Volt nekünk ugyebár egy védett gyűjteményünk, ennek darabjai most már a polcokon leledzenek sárgacsíkkal, tehát csak helybenhasználatra kijelölve. Helyükre pedig összeszedtük a legfontosabb egyetemi jegyzeteket, melyeket ugyancsak sárga csíkkal láttunk el, így most már mindenki biztos lehet abban, hogy “kedvenc” tankönyvéből legalább egy példányt biztosan itt ér az épület falain belül, s ha jó korán érkezik délelőtt, akkor biztosan kézbe is veheti és dolgozhat belőle.

Ezeket a példányokat a katalógusban az SZ1 lelőhely (ami ugyebár semmi mást nem jelent, csak hogy az InnoShare épületben van az adott dokumentum), a nem kölcsönözhető besorolás és a hozzáférhető státusz jelzi. Tehát ha erre a példányra van szüksége valakinek, az nyugodtan és egyszerűen kérheti tőlünk, ehhez még kérőlap sem szükséges! Kellemes tanulást! 🙂

konyvbarlang.hu

Reklámok

Hova megy ez a vonat?

Budapest aut.ford., Thomas a laprugós, a Laptoptáskás Ügynök, és a biciklis bakter.

Ha az ember az interneten ilyen nicknevekkel találkozik, és még Egerben is végzett, kapásból eszébe juthat a csodálkozás egymagánhangzós kifejezése – és nem az “ó”! A főiskolai évek alatt, ha valami nagyon meglepett bennünket és/vagy valamit nem értettünk, csak annyit mondtunk: “e…” Körülbelül ez az érzés fogott el, amikor megláttam egy éppen születőben és formálódóban lévő vasúti blog impresszumában ezeket a szerzőneveket. Mindazonáltal első meglepetésem elmúltával azért elég komoly szakmai tartalommal találtam magam szemben, úgyhogy ezt a gyűjteményt – bár még csak három-négy napja létezik -, bátran ajánlom a leendő (blog)Olvasók figyelmébe.

Mert hát napjainkban csak az nem érzi a mozdonyfüstöt/puskaport és a (vontatási) feszültséget a vasút körül, aki nem akarja. Egyrészt erőviszonyok és érdekek hatalmas, egész országra kiterjedő küzdőterét jelenti, másrészt – és a szerzők is óva intenek, hogy ne feledkezzünk meg a buszokról se – szóval a rá épülő Volánnal együtt valóban az ország vérkeringése, minden ember életének része is a vasúthálózat. Most szögezzük le azonban, hogy a blog bejegyzéseiben szó sincs politikai felhangokról: amit itt olvasunk, az színtiszta vasútszakma, a szó legnemesebb értelmében, mégpedig igen frappáns ars poeticával – ami már a blog címében is (Hova megy ez a vonat) kifejeződik:

A vasút működésének céljairól, értelméről, a menetrendi struktúra kialakításáról és az ehhez szükséges vagy elégséges feltételek megteremtéséről sokan írtak már sokfélét. Mi itt páran összegyűltünk: elgondoltuk, mi az, amit szem előtt kellene tartani ahhoz, hogy a vasút ne kolonc legyen az adófizetők nyakán, hogy a vasutat ne (csak) kényszerből válasszák az emberek, és hogy a vasútnak – és a közösségi közlekedésnek – igenis van keresnivalója az ország vérkeringésében, ad absurdum még valami jó is kisülhet belőle. Feltesszük az egyszavas kérdéseinket, és megpróbálunk válaszolni rájuk, melynek során keressük a “jó menetrend” megalkotásának ismérveit, keressük a választ a tarifális kérdésekre, keresünk lehetséges infrastrukturális megoldásokat és keressük a más közösségi vagy éppen egyéni közlekedési módokhoz való kapcsolódási pontokat.

Szóval, aki kedvet és energiát érez, és nem mellesleg elkötelezett híve a magyar vasútnak – és hát Győrben biztos akadnak ilyenek, legalábbis remélem 😀 – az tegye a kedvencek közé a blogot (avagy webkettes módon, használja a delicioust), ossza meg facebook-on, tegye RSS-olvasóba, és ami a legfontosabb, cseréljen eszmét!

A mai napon…

… kicsit a könyvtár világán kívülre is kitekintünk, de nem nagyon 🙂

… 456 éve, hogy megszületett Sethus Calvisius zeneszerző, zeneigazgató, kántor és zeneelméleti szakember. Meg csillagász. Emlékezzünk rá egy kórusművének meghallgatásával, mégpedig itt!

… 335 éve hunyt el Benedictus Spinoza holland filozófus, az “Etika“, a “Traktátus az értelem megjavításáról”, “A descartes-i filozófia alapelvei” és más művek szerzője. Filozófiája arra a gondolatra épül, hogy bizonyos legfőbb elvekből minden egyéb levezethető, s a legfőbb elvnek magát Istent tekinti. Használja a szubsztancia fogalmát is, amelytől ugyan nem kell megijedni: nála mindössze annyit tesz, mint “aminek fogalma nem szorul egy másik dolog fogalmára, hogy abból legyen megalkotva”.

A szubsztanciát az attribútumok mint tulajdonságok alkotják, amelyeket az értelem mint lényegeseket ragad meg. Spinoza a szubsztancia állapotait modusoknak nevezi. A végest akként definiálja Spinoza, ami hasonló természetű másik által korlátozott.

forrás

Néhány filozófiatörténeti kurzustól eltekintve nincs nagy filozófiai előképzettségem, úgyhogy talán ennyi elég is. Akit azonban bővebben érdekel a téma, Spinoza művei és a róla szóló szakirodalom egyaránt megtalálható az Egyetemi Könyvtár állományában (is). Úgymint:

 

S ma egy másik szerző, Márai Sándor halálának 23. évfordulójára is emlékezünk. Az elveihez (a polgári elvekhez) szilárdan ragaszkodó Márai hosszú éveken át hallgatni volt kénytelen – helyesebben tudatosan elhallgattatták -, s csak a rendszerváltás utáni idők rehabilitálták, s került a magyar irodalomtörténetben az őt megillető helyre. Szépírói tevékenysége mellett újságíró is volt, számos publicisztikai műfajban alkotott maradandót, s több kötetet megtöltenek tárcái, esszéi és cikkei (Műsoron kívül, Bolhapiac, Kabala, Jó ember és rossz ember, Vasárnapi krónika, Medvetánc, Japán kert és még sok más). Nálunk is rengeteg műve elérhető, elég odasétálni a szépirodalmi polchoz (keleti oldal lépcső felőli vége) és meglesni az M 28-as jelzetet. (Meg nem elfeledkezni arról, amiről a napokban ejtettünk szót: a raktári állomány! 😀 )

Folyóiratcikket – de honnan?

Mostanában igen sokan keresnek, kerestek meg bennünket a “folyóiratcikkek bizonyos témáról” című kérdés legkülönfélébb variációival. Akár csak öt, akár harminc találatra van szükség, ha magyar szakcikkekről van szó, az első lépésnek én a Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisát ajánlom, közismert nevén a MATARKÁ-t.

Ez az adatbázis egyébként – persze némi ismerkedés után – könnyen kezelhető, és a kezdőképernyő sem lesz majd olyan veszélyes, mint amilyennek első látásra tűnik! Mutatom: egy-kettő-három, Veraverto!

A kék hátterű sávba akkor érdemes írni, ha – miként az gyakran előfordul – tényleg csak azt tudjuk, hogy milyen témában keresünk, legyen az akár olyan egyszerűen kereshető téma, mint mondjuk a marketingkommunikáció, de előfordulhat, hogy több keresőkifejezést is meg kell adni. De térjünk vissza a marketingkommunikációra: ezt érdemes vagy “marketingkomm*”, esetleg “marketing* komm*” formában megadni. Az első változaton talán csak annyi szorul magyarázatra, hogy a csillag ugyebár csonkolást jelent, tehát bármi (és bármilyen hosszan) állhat a helyén, a másodikhoz meg annyit tennék hozzá, hogy igen, operátorok nélkül (ÉS, VAGY, NEM) is meg lehet adni a keresőszavainkat – azért ne essünk túlzásba, túl sokat se érdemes egyszerre!

Mindenki figyelmébe ajánlanám még az évszám szerinti szűkítés lehetőségét:  ha nagyon aktuális a témánk, és nem történeti jellegű kutatást végzünk, felesleges a három évtizeddel ezelőtti cikkeket is megvizsgálnunk: ekkor bátran szűkítsük mondjuk az utolsó 5-10 évre a keresést!

FONTOS! A MATARKA használata után van egy második lépés is! Oké, megvannak a találataink a megjelenési adatokkal együtt, de hogy ezeket valóban a kezünkben tarthassuk, érdemes (sőt, kifejezetten ajánlott) összevetni valamely könyvtár (kézenfekvő az Egyetemi Könyvtár) katalógusával, mi van meg abból, amit feljegyeztünk magunknak. Folyóiratcím alapján mindenkinek tudunk segíteni!  🙂

És még egy apróság: a folyóiratszámokat – az idei évben megjelentek közül – senki ne keresse a polcon, mindegyik a raktárban van!

Hétvégére

Bár azért mindjárt hozzáteszem, nem igazán bízom abban, hogy bárki is társadalmi-gazdasági tárgyú blogbejegyzéseket olvasgatna hétvégi üres óráiban (én magam sem tenném), hét közbeni látókör-bővítésre (esetleg vizsgaidőszaki információszerzésre) kiváló lehetőséget nyújt ez a blog. Azért reklámozom nagyon jó szívvel, mert szerzője közeli ismerősöm, másrészt meg mert főiskolai oktató, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának tanára, gazdaságtudományi kurzusokat tart a hallgatóknak. A könyvtárunkban több munkája is megtalálható, így pl. a

Controlling esszék (2011, két négyhetes)
Költség- és pénzügyi kontrolling (2007, két négyhetes, egy piros)
Nemzeti tőkemozgások és a KGST (1986, raktári, négyhetes)
Pénzügyi kontrolling (2003, két négyhetes, egy piros)
Vállalati pénzügyi tervezés (2010, két egyhetes, egy piros)
A vállalkozás irányítása, költséggazdálkodása és árpolitikája (1977, raktári, három négyhetes).

Szóval Sinkovics Alfrédról van szó, aki nem csupán könyvei, de folyóiratcikkei révén is jelentős ismertségre tett szert. Írásait döntően a Controller című szaklapban közli (ld. a MATARKA adatbázist), de írt már a Vezetéstudományba, a Közgazdasági Szemlébe, a Külgazdasági Szemlébe és egyéb lapokba is.

Most pedig – a 2012. év elejétől – a blogírásba is belevágott, ars poeticája:

A blog alapvető társadalmi-gazdasági kérdésekkel foglalkozik,. Én magam közgazdász vagyok, és igyekszem politikai elfogultság nélkül a hazai eseményeket [sic!]. Nagyon szeretném, ha olvasóim kommentálnák nézeteimet, mert a nézetek fejlődése feltétele a fejlődésnek. Várom vitatkozó megjegyzéseiket. Nem az az érdekes, kinek van igaza, hanem hogy mi az igazság.

Hallgassunk és figyeljünk a Tanár Úrra, érdemes! 🙂 Kellemes hétvégét, én pedig elmentem Dream Theater-koncertre! \m/ \m/

Bökj egy könyvre – 12.

Heti könyvajánlónkat ma kivételesen nem a véletlen, hanem egy rövid reggeli beszélgetés alapján közlöm a kedves (blog)Olvasó közönséggel. Ma mindenki a Valentin-nap lázában ég (jelzem, vándorünnepről van szó, Amerikából érkezett, és Amerikában nem emlékeznek meg magyar ünnepekről, pedig az egyenlőség érdekében igazán megtehetnék nekünk ezt a kis szívességet 😀 ) – szóval február 14-én a piros színtől és hirtelen felfokozódó érzelmektől tobzódó világban mindenki a szívére figyel. Én azonban azt mondom, menjünk mélyebbre a szívünk tevékenységének vizsgálata során, legyünk alaposak, ne pedig felszínesek, olvassunk hozzá egy segédkönyvet!

Sarkadi Lívia: Biokémia mérnök szemmel (Typotex, 2007), két négyhetes példány, 576 S 19

Ismerősöm úgy jellemezte, hogy “egyedülálló mű a témában”. És valóban, amint a kezünkbe vesszük, már elsőre szembetűnő egyrészt az A4-es lapméret, másrészt a szellős, de igen tetszetős színvilággal megalkotott borító, és az, hogy a valamivel több mint 350 oldalas könyvet fényes papírra nyomtatták – minden bizonnyal elég magasak voltak az előállítási költségek. Mindazonáltal ezúttal abszolút megéri az árát a kötet, amely oktatási céllal íródott és előszeretettel alkalmazzák a különféle biokémiai kurzusokon. Meg is felel minden tankönyvi követelménynek: felsorolások, félkövér kiemelések segítik a lényeg kiszűrését, a molekulaszerkezeteket pedig oldalakon átívelő ábrák mutatják be, hogy a különféle folyamatok minél teljesebb megértését tegyék lehetővé.

De miről is olvashatunk ebben az igényes kiállítású kötetben? Nos, a 23 fejezet bőséges olvasnivalót kínál a biokémia kialakulásáról, az élő anyag kémiai összetételéről, a sejtek szerveződéséről, az élő szervezetek reakcióiról, az enzimek működéséről és szerepéről, lebontó és felépítő anyagcsere-folyamatokról, biológiai szabályozásról, biológiai membránokról, az azokon át történő transzportról, sőt az ún. biomérnökségről, amely kifejezést én pl. most hallom először (lássuk csak, 326. oldal… áhá! Biotechnológia, géntechnológia, így már ismerősebb! 🙂 )

Valamelyik főiskolai tankönyvem elejére írta oda az egyébként is sokat követelő oktató, hogy a könyve nem szórakoztat, hanem az elmélyült felkészülést szolgálja. Ne is áltassa magát tehát senki, a biokémia egyáltalán nem könnyű tudomány, szóval a fenti szavak erre az összeállításra is igazak. A téma iránt érdeklődők, diákok azonban nagyon sokat profitálhatnak belőle, ha sikerül átverekedni magukat a kezdeti nehézségeken, amihez sok sikert kívánok! 🙂

tujapont.hu

A raktári kérésről – ábrákkal

A tegnapi post grafikus magyarázatával még tartozom. Tehát, visszatérve tegnapi témánkra – annak eldöntésére ti., hogy valami a raktárban van-e – a rekordunk alatt, tegyük fel, a fenti táblázatot látjuk. Sok a kölcsönözhető példány, de polcon egyet sem találunk. Ez már kellően gyanús ahhoz, hogy utánanézzünk: egy kattintás a példányazonosítóra – első oszlop, mondjuk 2000001013120:

és lám, a Gyűjteménynél látjuk az R betűt, tehát a raktárból a kérőlap kitöltésével ki lehet kérni.

 

Jegyzetreform

Szép napot mindenkinek!

Egy kis meglepetéssel szolgálok így a hét elején: a közeljövőben megváltozik – és remélem, mindenki megelégedésére – a jegyzetek kölcsönzési határideje. Többet most nem árulok el, mert a szisztéma még kidolgozás alatt van, de annyit megsúgok, hogy jóval egységesebb lesz a különféle tantárgyak jegyzeteinek hozzáférhetősége – nem utolsósorban pedig a forgási sebességük. Sőt, néhány esetben példányszám-emelkedés is várható! Ennek érdekében tájékoztatóink összegyűjtötték az állományban szereplő számos egyetemi jegyzet állományi adatait, úgyhogy a munka megindult, szerencsére az integrált könyvtári rendszer segítségével a tervezett változásokat elég hamar be tudjuk vezetni. De ejtünk még szót róla, ígérem! 🙂

Lassan a végéhez közeledik a könyveken látható jelzetek korszerűsítése is, amelyek ezzel, mint már említettem, könnyebben olvashatók, könnyebben észrevehetőek lettek. Így jelentősen egyszerűsödik majd a dokumentumok megtalálása a polcon. Apropó megtalálás: aki arra jár, apró változásokat tapasztalhat a szabványok polcán. A papucsok feliratai változtak meg, néhány érvényességét vesztett szabvány pedig lekerült a szabadpolcról. A raktárban persze továbbra is őrizzük őket, illetve mindenki rendelkezésére áll a Magyar Szabványügyi Testület on-line szabványkönyvtára – az elérés miatt keressetek bennünket!

Ahol pedig nagyon besűrűsödtek a polcok, ott némi ritkítást hajtottunk végre, néhány dokumentum innen is levándorolt a raktárba. Ezzel kapcsolatban egy apró tanács. Mondjuk rákerestünk egy könyvre, vannak is példányadatok – tehát megjelent a kis téglalap -, kölcsönözve nincsenek, de nincsenek a polcon sem. Ebben az esetben érdemes a raktári megtalálhatóságra gyanakodni, sőt a gyanakvásnál többet is tehetünk: kattintsunk a sokjegyű példányazonosítóra, majd ott vessünk egy pillantást a Gyűjtemény sorra, s ha ott R betűt látunk, már tuti, hogy azt a raktárból kell felhozni, a kérőlapot tőlünk lehet kérni! 🙂

 

%d blogger ezt kedveli: