Kategória archívok: Uncategorized

Gyors hírösszefoglaló

Szép napot mindenkinek!

Még mindig sok szeretettel várjuk a kisebbeket – gyerkőcöket, kistesókat – a második emeleti médiatárban a Magyar Népmese Napja alkalmából rendezett filmvetítéseinken! A Gyermekkuckónk szintén nyitva áll mindenki előtt, a keleti szárny kiállítóasztalán pedig ezúttal mesekönyveket, népmesegyűjteményeket válogattunk össze, érdemes megtekinteni, kézbevenni őket!

Ahogy arról talán már mindenki értesült – aki nem, annak még időben szólunk -, a holnapi napon játékos vetélkedőt rendezünk a kisiskolás korosztálynak, ezért a könyvtárunk a pénteki napon (28-án) 16:00-kor bezár! Szombaton és a rákövetkező héten már a szokásos nyitvatartási renddel várunk mindenkit!

Aki figyelmesen jár-kel a könyvtárban, annak az elkövetkező napokban feltűnhet, hogy a szürke látszóbeton felületeket színes műalkotásokkal, festményekkel, szobrokkal próbáljuk változatosabbá, színesebbé tenni. Reméljük, minél többeteknek elnyeri majd a tetszését 🙂

 

Reklámok

Vegyes post

Szép reggelt mindenkinek!

Ezzel a bejegyzéssel már tegnap készültem, de aztán a nagy munkában végül nem maradt idő rá – ismét rendezzük és ésszerűsítjük az állomány egyes területeit. A legnagyobb változásokat – ha az ember odafigyel rá – a 310-312 jelzeteknél, azaz a statisztikai kiadványoknál lehet észrevenni. Itt ugyanis azt az elvet követtük, hogy mindazokból a kiadványokból, amelyek már a XXI. század termékei (milyen nagyképű szóhasználat, pedig még csak 11 év telt el 😀 ), azokból egy-egy helyben használható példányt raktunk ki a polcra. Ha valakinek régebbi adattárra volna szüksége, netán az újabbak közül szeretne kölcsönözni, az se essen kétségbe, a raktárból minden bizonnyal ki tudjuk elégíteni a legkényesebb ízlésű – és legrégebbi korokra kíváncsi – olvasóinkat is! 🙂

A raktári munka során akadtam egy érdekes angol nyelvű könyvre; igaz, hogy 2000-ben íródott, de mai olvasóknak is nagyon érdekes a téma, amit taglal:

Az az igazság, hogy még hasonlót se nagyon láttam: a könyv szerzői a számítógépes játékok és a nemek összefüggéseit taglalják. Jó, valamennyire biztos mindenki rendelkezik ismeretekkel és véleménnyel erről a témáról – ha mással nem, hát a Barbie – Mortal Kombat ellentéttel biztosan -, de ezek az ellentétbe állítások legtöbbször túlságosan előtérbe helyezik a férfiakat. Na ez a kötet méltó visszavágás a szebbik nemtől! A szerzők – a kötetet szerkesztő Henry Jenkins kivételével – mind hölgyek, s tartalmilag és műfajilag is vegyes összeállítást készítettek. A három nagy részre tagolódó műben elsőként négy tanulmányt olvashatunk:

  • Chess for Girls? Feminism and Computer Games
  • Computer Games for Girls: What Makes Them Play?
  • Girl Games and Technological Desire
  • Video Game Designs by Girls and Boys: Variability and Consistency of Gender Differences

azután nagy játékgyártó cégek (Mattel, Purple Moon, Sega, …) női képviselőivel készítettek interjút a kötet szerzői, míg az utolsó, közel száz oldalt ismét tanulmányok teszik ki (ld. az Amazon lapozójában)

Inkább szociológiai, mint informatikai szempontból érdekes tehát a könyv (bár informatikatörténeti dolgozatokhoz remekül felhasználható érdekességeket is közöl), úgyhogy egyaránt forgathatják reál és humán érdeklődésű olvasók is! Mindazonáltal gyorsan érdemes reagálni, mert csak egy példány van belőle, a raktárban.

Mi hír itt nálunk?

Szép április végi napot kívánok mindenkinek!

Elég régen jelentkeztünk már itt a blogon újdonságokkal, amit legegyszerűbben egyéb teendőink számának sokasodásával tudnék megmagyarázni 🙂 Hogy mást ne mondjak, örömmel számolok be róla, hogy a tervezett – és már itt is többször említett – jegyzetreformunk a végéhez közeledik. Talán már Ti is tapasztaltátok, hogy megnövekedett az Egyetem oktatói által írt jegyzetek példányszáma bizonyos művek esetében, és a legtöbb könyvnél a kölcsönözhetőségi kategóriák is jelentősen megváltoztak. Hosszas gondolkodás után úgy határoztunk, hogy egy példányt megtartunk helyben használatra, egy példányt éjjel-hétvégi kölcsönzéssel, három példányt pedig egyhetes kölcsönözhetőséggel bocsátunk rendelkezésetekre, mindezt azért, hogy minél több olvasónknak legyen esélye hozzájutni a számára fontos tankönyvekhez. Talán már mindenkinek a könyökén jön ki, de elismétlem: az egyhetes kölcsönzésre zöld, az éjszakás kölcsönzésre piros, a nem kölcsönözhető könyvekre pedig sárga színcsík utal. Sárga csíkos jegyzetet a tájékoztatóktól kell kérni, és aztán vissza is kérjük a keleti pultba!

A héten még tart az Egyetemi Könyvtárban az Erasmusos hallgatók projektmunka-rendezvénye. A közel 60 hallgató (Hollandiától Szlovéniáig) és 26 oktatójuk az információs és kommunikációs technológiák innovatív képességéről, és ennek az európai szervezetekre gyakorolt hatásáról beszélgetnek, úgyhogy ha az átlagosnál több idegen szót hall bárki, az elképzelhető, hogy emiatt van 🙂

Véget ért a baba- és mackókiállítás – bár a Zichy-palotában még két napig látható, belépődíj ellenében -, és nagy sikere volt a rendezvény részeként megtartott kézműves-foglalkozásnak is, ahol a vállalkozó kedvű, ügyes kezű résztvevők saját maguk készíthették el mackóikat. Talán még sosem volt ennyi ember a könyvtár Gyerekkuckójában! 🙂

Még néhány napig látható a Könyvtár aulájában, a kölcsönzőpulttal szemben az egyetemi fotópályázatra érkezett pályamunkák színe-java. Meghökkentő beállítások, mögöttes tartalommal bíró kompozíciók, színpompásan vagy éppen fekete-fehérben 🙂 Tanulás közben, agytekervény-lazításnak vagy éppen munkára való ráhangolódásnak kiváló ötlet!

Szolgálati közlemény

És persze, mielőtt elfelejteném:

Nagyon kellemes pihenést és hosszú hétvégét és emlékezést kívánok minden kedves (blog)Olvasónak! Az Egyetemi Könyvtár csütörtökön-pénteken és szombaton is zárva tart, legközelebb tehát hétfőn lehet velünk találkozni, négy nap múlva várunk vissza mindenkit! 🙂

Ma: Egyiptom

És igen, igen, igen! Aki figyelmesen jár-kel a könyvtár földszintjén, az tapasztalhatta, hogy a ruhatár melletti üres területet poszterek borítják: hát persze, hiszen ma kezdődik az Új Akropolisz által szervezett egyiptomi kiállítás! Aki ma megtekinti a tárlatot, nem csupán a poszterek információival lesz gazdagabb, hanem filmet is nézhet az öt (17) órai megnyitó után: Egyiptom, a szerett föld címmel, előtte pedig előadást hallgathatnak meg az érdeklődők az egyiptomi művészeti kánonról.

Mitől hatnak oly eleven erővel és mi célt szolgáltak az egyiptomi ábrázolások? Hogyan tudta évezredeken át megőrizni a fiatalságát az egyiptomi művészet? És milyen mintát, törvényt követtek a művészek, akik a népszerűség helyett arra vágytak, hogy Maat, az igazságosság méltó őrzői legyenek?

Noha ez a banda nem egyiptomi, hanem tunéziai, a keleti hangulat abszolút megvan 🙂

A világ legrégebbi elektronikus könyvtára

"Helo, helo, helo. Te, mi ez? Ki ez a kis csillagcsücsöri kisgádzsi?"

Nem a jóllakott, elégedett turista mintapéldánya, még csak nem is vagyonos, Hawaii-ra szökött bűnöző. Ő itt Michael Stern Hart, a Gutenberg-projekt kitalálója és elindítója. A vidáman mosolygó úr már hatvannegyedik életévét tapossa, és gyakorlatilag negyven éve pesztrálgatja a világ legrégebbi, 1971-ben indított elektronikus könyvtárát. (Búúú, a könyvtárszak örök vesszőparipája volt, hogy az elektronikus könyvtár nem egyenlő sem a digitális, sem pedig a virtuális könyvtárral!) Ezt azt is jelenti, hogy mindössze 24 éves volt, amikor éppen hazafelé tartott a július negyediki tűzijáték után, hóna alatt egy élelmiszerboltban (???) vásárolt Függetlenségi Nyilatkozat-másolattal, amelynek elektronikus változatával még aznap este elindult a Gutenberg-projekt; az első dokumentumot a Biblia, majd Shakespeare, Homérosz és Mark Twain munkái követték.

De elég a történetiségből, lássuk az aktualitásokat. Írd és mondd, a teljes szövegű adatbázis ma már több mint 36.000, döntően angol nyelvű szöveget tartalmaz (van magyar is, bár korlátozott számban!), és több felületen, PC-n, Kindle-n, iPad-on és Android alatt is használható. Friss megjelenéseket azért ne várjunk: a wikis alapokra épült adatbázisba olyan munkák kerülnek be ugyanis, amelyeknek lejárt a szerzői jogi védettsége, azaz közkinccsé váltak.

A bal oldali menü lesz nekünk igazán fontos, itt végezhetjük a kereséseinket. Ha már nagyon izgat minket a felfedezés varázsa, nosza, írjunk be egy szerzőnevet vagy egy címet, esetleg kulcsszót a legfelső fehér mezőbe – egyből a találatok oldalára érkezünk, ahol aztán mindenféle rendezéseket is végrehajthatunk, de erről később.

Ezt a képernyőt a Book Search menüpontra kattintva kaphatjuk meg, azonban itt nem konkrét keresésről, hanem böngészésről van szó, szerzők, címek, témák és könyvespolcok (valamilyen szempont alapján válogatott könyvgyűjtemények, úgy, mint pl. a Molyon) indexét leshetjük meg, alapértelmezésben ezek népszerűség (=letöltésszám) alapján vannak rendezve, de módunkban áll ezt megváltoztatni: válaszhatjuk az adatbázisba kerülés dátumát, szerzők és tárgykörök esetében a digitalizált művek mennyiségét, és persze az ábécét is rendezési elvnek. Ugyanitt találhatjuk a nyelvi böngészés lehetőségét, ahonnan kiderül

  • az angol nyelv túlsúlya (30635 mű),
  • hogy mindössze 14 nyelv van, melyen 50-nél több rekordot találhatunk az adatbázisban,
  • és az is, hogy mi magyarok, 22 digitalizált könyvünkkel a 18.-ak vagyunk a hatvanas listában.

Azért na 🙂

A következő menüpont a főképernyő menüjén a Catalog. Szerzői és címlistában böngészhetünk, előbbi abban nyújt pluszt, hogy a szerzők születési és halálozási dátumát is feltünteti, utóbbiból pedig rájöhetünk, melyek a nemzetközi irodalom legkedveltebb címei. Meg arra is – miként most én is – hogy bár a magyar nyelvű művek száma aránylag kicsi, más nyelveken azért szép számmal találjuk honfitársaink könyveinek fordításait is, pl. Jókainak majdnem 30 műve szerepel angolul!

Az adatbázis hangoskönyveket (gépi és emberi olvasással), továbbá kottákat, hangfelvételeket és (mozgó-/álló)képeket is tartalmaz, ha ezekre vagyunk kíváncsiak, itt érhetjük el ezek listáit, a Categories feliratnál. És persze megtekinthetjük az utolsó 24 órában, az utolsó 7 napban, és az utolsó 30 napban feltöltött rekordok gyűjteményét is. Ja és még valami: vannak ún. adatrekordok is, ahol pl. letölthetjük szövegfile-ban a 4 négyzetgyökét egymillió tizedesjeggyel (:D 😀 :D), de azért hasznos is van, pl. a pi naggyonnaggyonpontos értéke, az első százezer prímszám, vagy génkutatóknak a kromoszómák pontos szerkezete, ebből hadd idézzek, megjegyezve, hogy a teljes szöveg 138 megabyte (!)

gactgCGCAAATTTGCCGGATTTCCTTTGCTGTTCCTGCATGTAGTTTAAACGAGATTGCCAGCACCGGGTATCATTCACCATTTTTCTTTTTGTTAA
CTTGCCGTCAGCCTTTTCTTTGACCTCTTCTTTCTGTTCATGTGTATTTGCTGTCTCTTAGCCCAGACTTCCCGTGTCCTTTCCACCAAGCCTTTGAG
AGGTCACAGGGTCTTGATGCTGTGGTCTTGATCTGCAGGTGTCTGACTTCCAGCAACTGCTGGCCTGTGCCAGGGTGCAAGCTGAGCACTGGAGTGGA
GTTTTCCTGTG

Van top100-as cím- és szerzőlista is, amelyet egy napra, egy hétre és egy hónapra vonatkozóan tekinthetünk meg: a címek listáját mindhárom kategóriában E. Pauline Johnson munkája, a The Song My Paddle Sings című hangoskönyv vezeti. Lehet, hogy nemzetközi kulturális műveltségem hiányos, de valaki igazán megmagyarázhatná, mi ez, hogy ennyire zabálják az emberek…

A Bookshelfeket, azaz a tematikai hasonlóság alapján összeállított polcokat is böngészhetjük:

… és igazából ennyi a lényeg. Ha a főoldalon lejjebb gördítünk, találhatunk még információkat a projektről, és arról is, hogyan lehet csatlakozni a készítők önkéntescsapatához. Ja és még egy fontos dolog: mobilon is működik!

(Oké, tudom, a befejezés soha nem volt az erősségem! :$)

Kicsit offtopic

Nem tehetek róla, annyira dübörög a fejemben ez a szám, hogy muszáj vagyok megosztani:

Bizonyára nem vagyok egyedül az időnkénti nosztalgikus hangulatommal. Volt – évekkel ezelőtt, talán 1997-ben – az akkori MTV2-n egy TOP40 című műsor, aminek rajongója voltam; akkoriban ilyen zenekarok és számok hasítottak, mint a Jamiroquai (arra emlékszem, hogy a klipben bútorok mozogtak :D), aztán ugyanők a Deeper Undeground-dal, meg persze akkori legnagyobb kedvenceim, a Brooklyn Bounce (ezt a számot hetekig nem ütötte ki semmi az első helyről). Ott volt aztán Lisa Stansfield, a Mr. President, Coolio, a Flip da Scrip és még sokan mások…

Volt az akkori popzenének egy saját hangulata, amelytől még most is sokak lábában és/vagy szívében megmozdul valami – szóval véleményem szerint van igény a retróbulikra! Mondom ezt úgy, hogy magam is szinte heti rendszerességgel jártam ilyenekbe a főiskolás éveim alatt: a főépülettel szemben, a Bazilika alatt volt a Kazamata borozó nevű hely, ahol hétfő esténként mentek a 70-80-90-es évek slágerei, és dugig telt a műfaj (és a múlt!) szerelmeseivel. Kicsit hasonló – ha szabad így mondanom – feelingű hely a Play Club itt Győrben, ahol már szintén voltam, retroéhségemet csillapítandó (valamikor volt honlapjuk is, de most már átnyergeltek a Facebookra). Ha vége a vizsgáknak, a tanévnek, érdemes kipróbálni! Talán össze is futunk 🙂

ui.: hiába lettem lassan már nyolc éve a keményzenék híve, régi kedvenceimet akkor sem tudom elfelejteni 🙂

Kíváncsiskodunk

Vasút

A Múlt-Kor történelmi adatbázisnak és hírportálnak (az Egyetemi Könyvtár linkgyűjteményében is szerepel,  a honlapunkon)  van egy – szerintem – zseniális keresési lehetősége: bármely tetszőleges naphoz kapcsolódó évfordulókat listáztathatunk ki a rendszerrel – ez a funkció egy kicsit hasonlít az OSZK által üzemeltetett Jeles Napok szolgáltatáshoz. Így aztán, amikor valami jó témát keresgéltem a bloghoz, eszembe jutott a honlap, és nem is csalódtam: 1781-ben pontosan június 9-én született George Stephenson, emlékét őrzik a vasútvonalak a világ minden táján, s – mint azt a közlekedésmérnök hallgatók bizonyára jól tudják -, főként az 1435 milliméteres, normál nyomtávról juthat eszünkbe a derék feltaláló.

Stephenson bányamérnökként kezdte pályáját, s az első vontatójárműveket a szénszállítás megkönnyítésére készítette. De ugyancsak bányászati indoka volt annak, hogy a világ első vasútvonalát az angliai Stockton és Darlington között építették meg – e két helyen is jelentős szénkészletek vártak kiaknázásra. Stephenson első mozdonya, a Blücher még csak óránkénti 6,5 kilométeres sebességgel közlekedett, később a módszerek kifinomodásával ez jócskán megnövekedett.

1830-ban a megnyitás előtt álló Liverpooli és Manchesteri Vasút üzemeltetői járműversenyt hirdettek, s ez a szó szoros értelmében vett verseny volt, a leggyorsabb gőzmozdony diadalmaskodott. Talán mondanunk sem kell, hogy Stephenson fölényesen verte ellenfeleit a 97 kilométeres szakaszon, noha ötven kilométeres óránkénti sebességnél többre nem volt képes Rocket nevű csodaparipája.

A Rocket mint kiállítási tárgy (wikipedia)

Azóta a vasút hihetetlen fejlődésen ment keresztül szerte a világon (ugye-ugye: “Hadd fussák be a világot / mint testet az erek”, ti. a vasútvonalak), és ma már számtalan helyen, így a Széchenyi Egyetemen is oktatják a vasúttal kapcsolatos ismereteket. Jelen pillanatban, ha beírom a “vasút*” keresőszót a keresőbe, ami a csillagnak köszönhetően eredményül adja a “vasúti, vasútgépészeti, vasútépítéstan” stb. kifejezéseket is, 2131 találatot kapok. Nem kevés, na 🙂

De lényeg a lényeg, kíváncsiságból a következőt kérdezzük a

Vasutak I, II, III,
Vasúti távközlési és biztosítóberendezések,
Vasúti rendszertechnika,
Vasúti információs rendszerek,
Vasútgazdaságtan,
Kötöttpályás szolgáltatások tervezése,
Vasúti szállítás és infrastruktúra,
Szállítástervezés és üzemirányítás,
Kötöttpályás komplex projekt,
Kötöttpályás rendszerek menedzsmentje,
Vasútépítési esettanulmányok,
Vasúti pályadiagnosztika

tanegységek hallgatóitól: megtaláltatok-e, megtalálták-e mindazokat a könyveket a könyvtárban, amelyre a tanításhoz-tanuláshoz szükség volt? Melyiket tartjátok, tartják a legmegbízhatóbb, legátfogóbb munkának?

(És egy fél-OFF téma, döntően azoknak, akiket tanulmányaikon kívül is érdekel a vasút: idén negyedik alkalommal is útnak indulnak a Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz néven ismert zarándokvonatok, hogy a csíksomlyói búcsúba és a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházához vigyék a kalandra és igazi élményekre vágyó utasokat. A Csíksomlyó Expressz Sopronból indul, Győrbe hajnali fél négy körül érkezik. Tudom, hogy korai az időpont, de az Indóház Online magazin (a nyomtatott formátum nálunk is olvasható) szerkesztői szívesen fogadják a vonatról készült felvételeket. Hajrá vasútbarátok!)

Mentségemre szolgáljon a fél-offért, hogy a mozdonyon Széchenyi István portréja látható! 🙂

Itt vagyunk, ragyogunk!

Kedves Látogatók!

Sok szeretettel és még nagyobb lelkesedéssel üdvözlünk mindenkit itt, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárának blogján! Ezt az új platformot különleges célokkal hoztuk létre, s az itt megjelenő tartalmak is ezt a kiterjedt célrendszert fogják szolgálni reményeink szerint.

Olyan közösségi és információs teret szeretnénk kialakítani az olvasóközönség számára, amely kicsit ráérősebb, lassabb (ha szabad ezt a szót használnom: olvasmányosabb), mint a Facebook nyüzsgő-mozgó világában létező adatlapunk, és könnyedebb, emberközelibb, mint a hivatalos könyvtári honlapunk (amely egyébként jelentős megújulás előtt áll). Nem könnyű ebben a szűk csatornában lavírozni, de bízunk benne, hogy sikerül olyan információkkal megtöltenünk ezt a tartalmi keretet, amelyek mindkét kritériumnak megfelelnek. Azaz: naprakészek, de mégsem kérészéletűek; könnyedek, de hasznosak és szórakoztatóak is!

És ami a legfontosabb: szeretnénk, ha Önök, kedves olvasók (sőt, olvasóINK!) élnének a visszajelzés, a beszélgetés lehetőségével! Bármi vélemény, észrevétel, kérdés-kérés, óhaj-sóhaj, stb. felmerül, ragadjanak billentyűzetet bátran, hiszen az Egyetemi Könyvtár Önökkel – az olvasókkal, használókkal – működik, működhet igazán!*

(*Sőt! Csak így működik! :))

%d blogger ezt kedveli: