Kategória archívok: olvastuk

Szerzőijog-tudorok, ex-joghallgatók, figyelem!

Mezei Péter írja a Szerzői jog a XXI. században című blogján:
“Pályázati felhívás
A neves jogtudós, a pesti tudományegyetem hajdani rektora, az első magyar szerzői jogi törvény előterjesztője, Apáthy István (1829-1889) szellemi öröksége ápolásának jegyében a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület pályázatot ír ki
 
APÁTHY ISTVÁN-DÍJRA
1. A pályázat feltételei:
Pályázni lehet minden olyan magyar nyelven elkészített szakdolgozattal (diplomamunkával), amely a szerzői jogot, különösen a szerzői jog aktuális kérdéseit, a gyakorlatban felmerült problémáit érinti, illetve a szerzői jognak más jogágakkal vagy társadalomtudományokkal (pl. közgazdaságtan, szociológia) való interdiszciplináris kutatása tárgyában jött létre. A pályázat további feltétele, hogy a szakdolgozatot (diplomamunkát) a 2012/2013. tanév keretében a jogász alapképzés, szakjogász képzés, illetve más posztgraduális képzés keretében nyújtották be, és a pályázat eredményhirdetéséig nyilvános közlésre sem részben, sem teljes terjedelmében, sem más neve (vagy álnév) alatt még nem kerültek.
2. A pályázók köre:
A pályázaton a 2012/2013. tanévben felsőfokú képzésben részt vevő egyetemi hallgatók indulhatnak.
3. A pályázati díj összege és annak elbírálása:
A pályázati díj összege bruttó 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint. A pályázatokat a kiíró szervezet által kijelölt öttagú bíráló bizottság bírálja el.  Az I. helyezett bruttó 125 000 Ft azaz százhuszonötezer forint, a II. helyezett bruttó 75 000 Ft, azaz hetvenötezer forint, a III. helyezett bruttó 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint pénzjutalomban részesül.
A pályázat kiírója fenntartja a jogot arra, hogy a bíráló bizottság döntésének megfelelően a díjakat megosztottan ítélje oda vagy – arra érdemes pályamű hiányában – helyezettet ne hirdessen. A pályázat kiírója támogatja a díjazott pályaművek megjelentetését az “Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle” című szakfolyóiratban.
4. A pályázat célkitűzése:
A pályázatot kiíró szándéka a szerzői jog, és a szerzői joghoz kapcsolódó más jogágak, társadalomtudományok tudományos igényű művelésének elősegítésére, az e terület iránt elmélyült érdeklődést tanúsító felsőfokú képzésben részt vevő egyetemi hallgatók ösztönzésére irányul.
5. A pályázat formai követelményei:
A pályázatok a 4. pontban megjelölt feltételeken túl nem esnek semmilyen tartalmi, terjedelmi korlátozás alá, azonban meg kell felelniük a szakdolgozattól (diplomamunkától) elvárható alapvető formai követelményeknek. A pályaműveket három példányban kell megküldeni a pályázatot kiírók részére, mellékelve egy nyílt nevezési lapot a következő adatok feltüntetésével:
  • A pályázó neve, életkora, egyetemi évfolyama, lakcíme, telefon és fax száma, valamint e-mail címe
  • A pályamű címe
  • A pályázó felsőoktatási intézményének a megnevezése, címe, telefon és fax száma, valamint e-mail címe
  • Képzés megjelölése (alapképzés, szakjogász képzés, más posztgraduális képzés)
  • A konzulens tanár/tanárok neve
A pályázathoz csatolni szükséges a konzulens oktató (oktatók) rövid, írásos ajánlását.
6. A pályázatok benyújtásának határideje: 2013. július 30.
Az eredményhirdetésről, az ünnepélyes díjátadás helyéről és időpontjáról a díjazottak külön értesítést kapnak. A pályázat végeredménye és a bíráló bizottság bírálata és a díjazott pályaművek a pályázatot kiíró szervezet honlapján (www.mszjf.hu) is közzétételre kerülnek.
7. A pályázatok benyújtásának helye és címe:
Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, 1068 Budapest, Városligeti fasor 38.
Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület”
Reklámok

Bibliobusz – régen

bookbus

A “legnagyobb közösségi oldalon” osztották meg ezt a fényképet. Amellett, hogy a bibliobusz évtizedekkel ezelőtti megjelenési formáját láthatjuk, felhívom a figyelmet a háttérben szerényen meghúzódó panelházakra; akárha valamelyik keleti ország szocreál negyedében volnánk – pedig ez Amerika! 🙂

Könyvtár a plázában

No, csak hogy tudjunk róla, már ilyen is van. Jó ötlet, nem bánnánk ilyet az Árkádban mondjuk 🙂

Egerben, az Agria Park Bevásárlóközpontban nyílt meg pénteken az ország első plázakönyvtára a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár fiókkönyvtáraként. 

A kezdeményezés célja, hogy a mai kor igényeihez alakítsák a könyvkultúra terjesztését. Az új közösségi helyszínné vált plázában friss olvasnivalóhoz, kölcsönözhető könyvekhez lehet hozzájutni – közölték a szervezők.

A plázakönyvtár minden héten pénteken, szombaton és vasárnap 10 órától 18 óráig várja az olvasni vágyó látogatókat. Az intézményben elérhető lesz valamennyi hagyományos könyvtári szolgáltatás. A könyvtárosok arra számítanak, hogy a könyvtár egyfajta közösségi térré válik, ahová szívesen térnek be a látogatók olvasni, tárgyalni, játszani vagy csak beszélgetni.

A legkisebbeket kifestőkkel, társasjátékokkal, kézműves foglalkozásokkal várják, szerveznek olvasást népszerűsítő programokat, felolvasóesteket, az Egerbe látogató turisták számára pedig közhasznú szolgáltatásokat nyújtanak: információkat kaphatnak a városról, a környező településekről, a látnivalókról, programokról. (nol.hu)

Közlekedésmérnökök, vasútmérnökök figyelmébe

A legnagyobb közösségi portálon találtuk az alábbi fogalomgyűjteményt, szerzője Arnold Balázs:

Anyavágány: Olyan nőnemű vágány, melynek sok kis vágánya van.

Átmenő fővágány: Az a fővágány, amely nem tud nyugton maradni, és mindig átmegy egy másik állomásra.

Biztosított szolgálati hely: Olyan szolgálati hely, ahol az épületekre viharkár és rongálás esetére is biztosítást kötöttek.

Csatlakozó állomás: Olyan állomás, ahol hajcsatok lakoznak.

Egyszerű kitérő: Olyan kitérő, amely nem betérő, vidéken nőtt fel, és IQ szintje a 35-öt nem haladja meg.

Emelt peron: Olyan peron, amelynek alkotóelemeit a megélhetési bűnözők már elemelték.

Forgalmi kitérő: Amikor a forgalmi dolgozó munkába menet a lakás és a munkahelye között kitérőt tesz (a kocsmába).

Helyes és helytelen vágány: A helyes vágányok szépek, jól neveltek, illendően köszönnek és a buszon átadják ülőhelyüket az idősebb vágányoknak. A helytelen vágányok ezek ellentétei.

Hidegen továbbított mozdony: Télen minden mozdony. Nyáron azok a mozdonyok, melyeken elfelejtették kikapcsolni a klímaberendezést (már ha van).

Ikermotorkocsi: Olyasmi, mint az ikerbabakocsi, csak motoros.

Ingavonat: Olyan vasúti szerelvény, amelynek járműveit egymás mellett, zsinórra függesztették, és egy jármű kitérítése a szerelvény egyik végén, hasonló kitérést eredményez a szerelvény másik végén.

Jelzőőr: Őrzi a jelzőket, nehogy ellopják azokat.

Megálló-rakodóhely: Olyan rakodóhely, amely nincs folyamatos mozgásban, hanem néha megáll. (Célszerűen olyankor, mikor rakodás történik.)

Motorvonat: Két- vagy háromkerekű motorkerékpárokból összeállított vonat.

Nem biztosított szolgálati hely: Lásd biztosított szolgálati hely. Na, ez nem az.

Nyomtávolság: Az a centiméterben mért távolság, amely a pályán jelentkező két nyom (általában a pályabejáró jobb és bal lábnyoma) között van.

Osztott munkaidő: Amikor a bérszámfejtésnél a munkaidőt az órabérrel nem felszorozzák, hanem elosztják.

Pályasebesség: Az a sebesség, amivel a pálya halad.

Pályatelefon: Az a telefon, melyen a szomszédos, vagy egymástól messzebb fekvő pályák értekezhetnek egymással. Szerencsés esetben a mogyoródi forma-1-es pályát is el lehet érni.

Pilóta: Valamely légitársaság kötelékében szolgálatot teljesítő légijármű-vezető.

Rendes vonat: Olyan vonat, amely nem késik, és az utasoknak minden állomáson és megállóhelyen udvariasan, hangosan és érthetően köszön.

Rendező-pályaudvar: Olyan pályaudvar, ahová filmrendezők szoktak megérkezni.

Rugós váltó: Olyasmi, mint a rugós bicska, csak nagyobb, és a bakter nem hordja a zsebében.

Szigetperon: Például a Maldív-szigeteken elhelyezett peronok.

Tolatás: Amikor Fekete István kacsája nyomóerőt fejt ki valamely más tárgyra.

Utasperon: Olyan peron, aki érvényes menetjeggyel rendelkezik, és a személyszállító vonatokat utazásra igénybe veszi.

Ügyeleti szolgálat: Ügyeleti szolgálatot a körzeti orvosok látnak el.

Űrszelvény: Egy darab légüres tér befőttes üvegbe zárt darabja, melyet Farkas Bertalan adományozott az Államvasutak részére.

Üzemszünet: Főleg Kőbányán, két szomszédos üzem épülete között található szünet.

Védőváltó: Olyan erős, bátor váltó, aki a kis, gyámolatlan váltókat megvédi például a helytelen vágányoktól.

És hogy ontopic is legyek, aki hasonló gyöngyszemeket szeretne olvasni – általános témakörben – annak ajánlom Timár György Nevető lexikonát! (egy példány a raktárban, jelzete T 53, négy hétre kölcsönözhető)

A szerző fizet?

Ctrl+C – Ctrl+V következik, mert igazából minden szó lényeges benne. Ki mit gondol az elhatározásról?

Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat, ez az egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén – tájékoztatta Pálinkás József csütörtökön telefonon az MTI-t.

„A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos Akadémia képviseli” – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science Europe igazgatótanácsának a tagja.

Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző szervezetnek, még a nagyoknak is.

„Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat pedig oly módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és átalakul publikációs díjjá” – magyarázta Pálinkás József.

Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott, hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert oly magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő Global Research Council konferenciáját.

„A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek” – fogalmazott Pálinkás József.

Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok, társadalomtudományok és a bölcsészettudományok) terén.

„Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés született arról is, hogy a Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban, amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020 megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot” – összegezte Pálinkás József.

http://www.nyest.hu/hirek/ingyenesse-kell-tenni-a-folyoiratokat

Librarian Action Figure!

Na, ez a kis szösszenet végleg kiverte nálam a mai napra a biztosítékot – még szerencse, hogy holnap szabadnapos vagyok!

A Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárán keresztül jutott el hozzánk ez a naggggyonspéci könyvtáros-figura, mégpedig Nancy Pearl-ről (könyvtáros, író, kritikus) mintázva. A jeles hölgy 1945-ben született, s sokoldalú tevékenységét 2004-ig még könyvtárigazgatósággal is kiegészítette, a seattle-i könyvtárban.

Nancy Pearl Librarian Action Figure!

Amint egy picivel több információt összeszedek az illetőről, írok róla megint: most csak hirtelen felindulásból postolom ezt ki. A figura – a szegediek elmondása szerint – egészen sok helyen megvásárolható (akár a neten is – ezen a címen -, valamivel kevesebb, mint 9 dollárt kérnek érte), kapható kék és piros színben, sőt, beépített hanggenerátora nyomásra működve – ki hinné – pisszeg a hangoskodó könyvtárhasználókra! :DDDD

Íme, működés közben! (YouTube-videó)

Feltámadt a Barbie – közreműködött a SZE

A rejtélyes cím valójában olyan eseményt takar, melyre érdemes büszkének lennünk. Nem tudom, ki mennyire értesült a budapesti új metrószerelvények témakörében – remélem, nem csupán a közlekedés- és járműmérnökök  -, de ismét fordult a kocka. A Budapesti Közlekedési Központ ugyanis, ha emlékszünk rá, 2011 májusában 43 metrókocsit selejtezés nélkül kivont a forgalomból. Ezek a járművek már jó régi darabok: a 60-as évek végén és a 70-es évek első felében készültek, és az Ev típus büszke, bár kissé éltes tagjai. (A típusmegjelölés két részből tevődik össze: az E típuscsalád-megjelölésből és a “v” indexből, ami a Vengrija (Magyarország, orosz) kezdőbetűje. Ezen metrókocsik némelyike az ezredforduló után felújításon esett át, s az itt nyert új külsejük, egész pontosan az utastér színvilága miatt a Barbie becenevet kapták – a metró utasai ugyanis a rózsaszín és a vörös árnyalatainak ízléses/ízléstelen választékával szembesülnek, amikor a járműbe lépnek.

A járművekkel tehát a nyári hónapok óta nem találkozhattunk az alagútban – egészen mostanáig. És itt jön a lényegi része a mai postnak: az, hogy ezek a metrókocsik újra forgalomba állhattak, nem kis részben múlott a Széchenyi István Egyetem szakmai gárdáján! Egyetemünk szakemberei a BME munkatársaival karöltve szakvéleményt készített a félreállított kocsik állapotáról, forgalomba állításuk lehetőségéről. Ugyanakkor előírtak bizonyos műszaki beavatkozásokat, melyeket végre kell hajtani, majd pedig végrehajtásukat ellenőrizni. Mivel ez a folyamat eddig komolyabb döccenők nélkül haladt, az első ötkocsis szerelvény (újra) forgalomba állt a kettes vonalon.

(forrás: iho.hu)

 

Kis Arkánum, Nagy Arkánum

Szép, napos reggelt mindenkinek! A címet olvasva nem kell megijedni, hogy most itt aztán misztikus Tarot-kártyázásba megyünk bele, egészen más, örömteli hírt szeretnék megosztani a kedves (blog)Olvasókkal: az Egyetemi Könyvtárban egy új, és szerintem nagyon hasznos – és ami a legfontosabb, teljes egészében magyar nyelvű – adatbázis érhető el, ezt hívják Arcanumnak. A reggel pedig bizonyára szörnyűnek ható szójátéknak pedig az ad értelmet, hogy a fejlesztők ígérete szerint a kezdeti kínálat, ami perpillanat harminchárom magyar nyelvű szakfolyóirat teljes anyagát tartalmazza kétrétegű pdf-formátumban, bővülni fog! (A kétrétegű pdf magyarázata: az első réteg miatt úgy látszik, hogy az eredeti újságoldalt nézzük; a második, “alatta” található réteg miatt pedig a szöveg kereshető is). Olyan lapokról beszélek, mint mondjuk a Magyar Könyvszemle, a Budapesti Szemle, a Társadalmi Szemle, a Belügyi Közlöny, a Pénzügyi Közlöny, a Közgazdasági Szemle, a Hadtörténeti Közlemények, a Magyar Történelmi Tár, a Századok, a Huszadik Század, a Nyelvtudományi Közlemények, és az el nem hanyagolható többi. E lapok jelentős része már a XIX. század második felének évtizedeiben is létezett, az adatbázis pedig hűségesen elénk tárja mindahány megjelent lapszámot.

Próbáljuk ki az adatbázist: két keresőmező áll rendelkezésre, melyekben kulcsszavak, cím és szerző szerint végezhetünk kereséseket, ha szükséges, odafigyelve az alábbiakra:

Karakterhelyettesítők:
*: tetszőleges számú karakter helyett,
!: pontosan egy karakter helyett,
?: nulla vagy egy helyett

Operátorok:   and (ÉS), or (VAGY), not (NEM)

Szomszédossági keresés:
3w: maximum 3 szó távolság adott sorrendben
3n: maximum 3 szó távolság tetszőleges sorrendben

Ez utóbbira az adatbázis a következő példát hozza: “Kossuth* 4w szabadságharc” Ez a keresési forma azt a lehetőséget veszi alapul, hogy a két szó nem feltétlenül áll egymás mellett, hanem köztük előfordulhat más tartalom is. A 4w a példában annyit tesz, hogy Kossuth és a szabadságharc közé megengedjük maximum négy szó beékelődését, de azt nem, hogy előbb legyen a szabadságharc és utána Kossuth. Ha ezek a találatok is érdekelnének bennünket, a w-t n-re kéne kicserélni. Ekkor eredményül kapjuk a 4w eredményeit PLUSZ a szabadságharc – [4 szó] – Kossuth találatait is.

Letisztult, átlátható felület, könnyű kereshetőség

A keresőmezők alatt két fül van. Az egyiken az elérhető folyóiratok listája van; ne tessék megijedni, nem muszáj az összeset bepipálgatni, alapértelmezésben mindben egyszerre történik a keresés. Csak akkor jelölgessünk, ha biztosan tudjuk, hogy csak a kiválasztott lapokból várunk eredményeket. A pluszjelre kattintva direkt módon választhatunk ki egy évfolyamot (a tárolás módjától függően esetleg többet egyszerre), és rákattintva már kezdhetjük is a böngészést. A másik fül, a Találatok eloszlása megmutatja, hogy az egyes lapokban hányszor fordult elő a keresett kifejezésünk.

Találataink a jobb oldali ablakrészben jelennek meg, az oldalankénti találatok számát – szerény véleményem szerint – érdemes nagyobbra venni, inkább görgessünk többet, mint hogy állandóan lapozgatni kelljen.

Sok találatot kívánok! 🙂

Ha nincs eszed…

… legyen noteszed, szokták mondani. Valahol a neten olvastam még hetekkel ezelőtt, hogy az internet megjelenésével a gondolkodásunk gyökeresen átalakult. Régen az ember elment mondjuk egy könyvtárba vagy könyvesboltba, esetleg újságot vásárolt, és amit érdekesnek talált, azt megjegyezte. Ma azonban, korunk facebookos, twitteres, linkedines, delicious-os, mittudoménmis világában már nem magát az információt kell/érdemes megjegyezni: hanem csak annak a helyét. Az on-line tartalmat nem kell kölcsönözni, nincsenek időbeli korlátok, nem kell rá előjegyzést tenni. A hozzáférés is megbízhatóbb, szinte biztosak lehetünk benne, hogy másnap, egy hét múlva, uram bocsá’ egy hónap múlva is jelen lesz (és ez akármi lehet: nem is tudom, talán Barabási-Albert László írta, hogy a net bármely tetszőleges oldala tőled 7 kattintásra van). De azt se mondom, hogy a virtuális információ nem tűnhet el egyik napról a másikra! (Elég egy nyisszantás az UTP-kábelen, amin keresztül a hálózathoz csatlakozunk). De valahogy mégis az emberek többsége ragaszkodik ahhoz, hogy lementés helyett könyvjelzőzzön, megosszon, kedvenceljen, stb. dolgokat. A virtuális térben. És éppen ez a dolog veleje, nem jegyezzük meg, csak azt, hogy hol találtuk! Mert tudjuk, hogy elég egy kattintás kedvenc gyűjtőoldalunkon, és máris visszakapjuk a tartalmunkat, ami annyira érdekelt bennünket.

Ennyi elméleti bevezető után elmesélek valamit, az én imádott kolléganőimről. Merthogy valamelyikük (márt írt is itt a blogon) távollétemben egy könyvet helyezett az asztalomra (Tris Hussey: Blogok – kezdőknek és profiknak, 681.3 H 97, egészen frissen került az állományba), amire ahogyan kell, rá is vetettem magam. Innen a mai bejegyzés ötlete: ha valamit fel akarsz jegyezni magadnak, használd az EVERNOTE alkalmazást. Jegyzeteket és fotókat, sőt hangüzeneteket készít, weblapokat és képernyőképeket ment, amit gyorsan kereshetővé is tesz, sőt: a kézírásos vagy scannelt szövegeinket is képes felismerni (azért ez már nem semmi!)

Aki megmondja, hogy jön ide az elefánt képe, elengedjük a késedelmi díját! 😉

És persze PC-n, okostelefonon, Android alatt, de Mac-eken is remekül eldöcög, de nem feltétlenül kell letöltögetni, mert on-line, egy böngészővel is elkezdhetjük a munkát egy gyors (ingyenes) regisztráció után. Rengeteg lehetőség van, úgyhogy öt perc alatt nem lehet kivégezni az ismerkedést, de egyszerű a felület, úgyhogy nem is reménytelen a dolog. Sok sikert, és várom a tapasztalatokat! 🙂

Esti szóvicc

Röviden és tömören – két nappal ezelőtt szóba került Nemes Nagy Ágnes idei évfordulója, erre mit olvasok ma Facebookon?

… akkoriban [ti. első éveiben] még Nemes Kis Ágnes volt…

Nem is kívánkozik más ide, szép estét mindenkinek!

%d blogger ezt kedveli: