Kategória archívok: rendezvény

TMDK deadline

… azaz határidő! Ne felejtsétek el, hogy már csak két napig lehet jelentkezni a Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciára! A regisztráció feltétele az elektronikus pályázati űrlap kitöltése, valamint a készülő dolgozatról szóló, körülbelül fél oldalas tömörítvény, absztrakt készítése. A kész TMDK-dolgozatokat április 9-e és 16-a között várják. Bővebb információkat itt találtok:

http://tud.sze.hu/tmdk-2014-tavasz

Reklámok

Delfinológia

Szép (?) esős délutánt mindenkinek!

Tegnap volt a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület 2012. évi közgyűlése. Könyvtárunk testületi tagként támogatja az egyesület céljait (a MEK-nek és társszolgáltatásainak életben tartása és bővítése-fejlesztése), és a közgyűléseken részt vevő képviselők mindig nagy élményekkel és új információkkal felvértezve térnek haza. Így volt ez velem is: megtudtam például, hogy a fejlesztés irányát a Magyar Elektronikus Könyvtár, az Elektronikus Periodika Archívum és a Digitális Képarchívum egyetlen weboldalra helyezésében és azonos keresőfelület kifejlesztésében jelölték meg, létrehozva így a “nagy” Magyar Elektronikus Könyvtárat, avagy – ahogy Kokas Károly, a SZTE címzetes egyetemi docense fogalmazott – a Big-MEK-et. 😀 😀 😀 😀

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a fent említett Digitális Képarchívumnak új szolgáltatása van, ezt Képalbumnak nevezik, és elindításának apropója a közösségi oldalakat már rutinszerűen használók felé való nyitás. Arról van ugyanis szó, hogy a Képalbum használatával lehetőség van arra, hogy a Digitális Képarchívumban feldolgozott – a mai napon 35153 – kép albumokba rendezhető, címkézhető, pontozható, sőt képeslapként is elküldhető. Ezen funkciók használatához pedig nem kell más, mint egy Facebook- vagy egy Google-fiók.

A harmadik dolog pedig, amiről igazából ez a post a címét kapta: ki tudja, mi az a delfinológia? És ha azt mondom, hogy semmi köze nincs az állatokhoz, se semmilyen élettudományhoz?

A delfinológia (ha az áthallást kerülni akarjuk – bár úgy szerintem nem is olyan izgalmas – politikai textológia) szövegvizsgáló tudomány, és mint ilyen, meglehetősen interdiszciplináris. Mindenekelőtt természetesen van benne irodalomtudomány, hiszen irodalmi szövegekről van szó, nem is akármilyenekről: Bessenyei György, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Szerb Antal és mások műveiről. De van benne politikatudomány, sőt politikatörténet és sajtótörténet is. És ezzel jutunk el a központi kérdéshez: a delfinológiai vizsgálat során az irodalmi szöveg politikai indíttatású megváltoz(tat)ásait veszik szemügyre, és ha lehet, megpróbálják rekonstruálni az eredeti textusokat. Nyilván mindenki tud említeni történelmi tanulmányai alapján olyan korszakokat, amikor nem volt szabad akármit akárhogyan leírni: a cenzorok figyeltek!A delfinológia tehát hallatlanul izgalmas szemszögből mutatja be nekünk ezeket a történeti korszakokat, s említsük meg, hogy a tudományág legnagyobb magyarországi művelője Szörényi László – az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója – s az ő Delfinárium című munkája minden ilyen jellegű kutatás kiindulópontja (lehet).

A névválasztást a következőképpen magyarázza egy tanulmány:

a francia dauphin és a latin delphinus szó jelentése egyaránt ‘trónörökös’

tehát a delfinesítés a trónörökös (akkor éppen XIV. Lajos fiáról volt szó) számára való előkészítést jelenti. Ma már a trónörököst helyettesíthetjük a gyermekkel, sőt, ha szükséges, egy egész néppel is. Tehát, ha valamely szövegrészlet nem felelt meg a trónörökösnek/gyermeknek/népnek, akkor azt egyszerűen törölték és mással helyettesítették, és az így nyert szövegváltozatot ad usum delphini = a trónörökös használatára megjelöléssel látták el. A cselekvés indoklása tehát először erkölcsi volt, és a helyes nevelést szolgálta, később azonban politikai színezetet nyert, így például sokáig kíméletlenül irtották a magyar irodalomból a trianoni országszabdalásra vonatkozó részeket.

További művelődésre egyébiránt ajánlom magát a Delfinárium című könyvet, amely nálunk is megvan:

egy raktári példány, jelzete Sz 92

továbbá az interneten bőségesen fellelhető szakirodalmat (fentebb például erre hivatkoztunk).

És még mindig…

nem fogytunk ki a programokból – egészen izgalmas ez a március, talán még nem is volt ilyen változatos hónapunk, amióta az új épületben dolgozunk. Túlestünk a mérnök-informatikus hallgatók konferenciáján, és túlestünk az első Internet Fiestás előadáson, amely az internetes nyelvtanulási lehetőségekről szólt, s amelynek diáit mindenki megtekintheti a SlideShare-en. Érdemes az előadásvázlat mellett megnyitni egy másik böngészőlapon az Egyetemi Könyvtár nyelvoktatási tematikájú linkgyűjteményét, és ott mindjárt ki is lehet próbálni azokat a szolgáltatásokat, amelyekről szó esett.

És most arról, ami még előttünk van. Hétfő helyett szerdán nyílik a beígért baba- és mackókiállítás, s pár napon belül ismét megrendezik a gépészmérnök hallgatók konferenciáját. Április 2-án és 3-án tehát a könyvtár nyugati oldala akárcsak tavaly – le lesz zárva, aki erről az oldalról szeretne dokumentumot, keresse a tájékoztató könyvtárosokat!

A post végén pedig hadd álljon itt az egyik legizgalmasabb programunk, amelyre ugyancsak március 28-án, 16 órakor kerül sor: az Egyetemi Könyvtár ezen a napon könyvbemutató beszélgetésnek ad otthont. Most áll megjelenés előtt Gégény István újságíró és beszélgetőtársai – Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, Süveges Gergő műsorvezető, Révész T. Mihály jogtörténész, az ORTT első elnöke és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát – könyve: a Média, közösség, szolgálat.

Az Egyetemi Könyvtárban a szerzők közül Révész T. Mihály – a Széchenyi István Egyetem oktatója – és Borókai Gábor lesznek jelen, a beszélgetést Pió Márta vezeti majd. Tapasztalatok a média birodalmáról, pozitív és negatív vélemények, lehetőségek, a közszolgálatiság kérdése, médiatörvény, gazdasági válság és valóságshow-k: csak címszavak, amelyekről a könyvben olvashatunk, és talán némelyik téma holnap is előkerül! Várunk mindenkit sok szeretettel! 🙂

Előhang a hétfői programhoz

Mint arról már tegnap lerántottuk a leplet, a jövő héten az Internet Fiesta égisze alatt a nyelvtanulásról is szó esik majd az Egyetemi Könyvtárban. Mivel a világhálót kell népszerűsíteni, ezért döntően az on-line forrásokat mutatjuk majd be, de azért ne maradjon el önnön intézményünk egekig magasztalása se 😀 😀

Csak úgy próbaképpen összeszámoltam, hány nyelv tanulásához érhetőek el segédanyagok a könyvtár állományából, íme a teljes lista:

angol, német, francia, olasz, spanyol, latin, orosz, aztán:

eszperantó
arab
azerbajdzsáni (!)
beás
magyar mint idegen nyelv
bolgár
osztják (!!)
cigány
cseh
baszk
finn
görög
portugál
héber
holland
horvát
hun (igenis! A hun nyelv szavai, Napkút, 2008 – 809 U 10)

aztán ott a Kezdők … nyelvkönyve sorozat, többek között japán, lengyel, norvég, román, svéd, szlovák és török kötettel (a már szereplőket nem ismétlem meg),

vietnami
thai
ógörög
ószláv
szuahéli.

Harminchat. No most, ha minden igaz, az ember öt-hat nyelvnél többet nem tud megtanulni felsőfokú szinten, úgyhogy ennek egyhatoda is bőven elég a boldog élethez. Főleg ha az ember nagyon egzotikus nyelveket válogat ki, aztán elhelyezkedik valami kellemes kis fordítóirodánál 🙂 Amúgy abszolút szükség lehet bármelyikre, egy ismerősöm például filmes témában írta a szakdolgozatát, és belebotlott egy török nyelvű, plakátokról szóló tanulmányba! Ilyenkor jól jön egyébként a Google Fordító, ami különösen akkor használható jól, ha az ember bevállal egy kis pluszmunkát. A nyelvek eltérő jellege miatt, mint tudjuk, sokan élcelődnek a fordítógép által előállított magyar szövegeken, s el kell ismerni, néha egészen vicces habarékok születnek. No de ha az ember ért angolul vagy németül , akkor – magyar helyett – célszerű ezekre fordítani az idegen nyelvű szövegünket, amit aztán már mi magunk ültethetünk át magyarra, s ezzel kiküszöbölhetjük a mulatságos félrefordításokat. Uff.

(Miközben ezt a postot írtam, egy hölgy jött hozzám érdeklődni, japán nyelvkönyveket keresett. Keresgélés közben arról beszélgettünk, mennyire megnőtt e keleti nyelv iránt az érdeklődés; noná, a japán kultúra egzotikuma számos embert vonz, a mangák, animék (és hentaik) célközönsége pedig hazánkban is óriási, nem beszélve a japán könnyű- és keményzenéről! Hm, azt hiszem, szóba kell hozzam hétfőn az on-line japán nyelvtanulás különféle módozatait is 😛 )

Fiesta-hangulat

Tegnap jól belemelegedtem a programajánlgatásba, és amilyen a sors meg a szerencse, délutánra kiderült, hogy lesz még valami!:)

Van ugyanis a hazai könyvtáraknak egy évenkénti rendezvénysorozata, amely Internet Fiesta néven vonult be a köztudatba. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) az NKA támogatásával az idén már tizenharmadik alkalommal kéri fel a könyvtárakat az internet lehetőségeit, szolgáltatásait népszerűsítő programok szervezésére, vagyis elmondhatjuk, hogy az Internet Fiesta már a XX. században is létezett (mintha az olyan régen lett volna 😀 )

A 2012-es alkalom e hét péntekjén kezdődik és pontosan egy hétig, azaz március 30-ig fog tartani. Ez idő alatt a magyarországi – és különösen a megyei – könyvtárak a munkakereséssel, pályaválasztással, nyelvtanulással, e-learninggel és hasonló, érdekes és hasznos témákkal kapcsolatos előadásokat, beszélgetéseket, egyéb programokat szerveznek az odalátogatóknak, sőt még játékos vetélkedőbe is belefuthat az, aki ezekben a napokban felkeresi kedvenc könyvtárát!

Hétfő délután az Egyetemi Könyvtár is úgy döntött, csatlakozik a kezdeményezéshez, és a jelenlegi állás szerint két programmal kedveskedünk.

Egyrészt azoknak, akik nyelvtanulás előtt állnak: az ő tájékozódásukat szolgálja egy rövid bemutató, amelyben egyrészt sokat mesélünk majd az Egyetemi Könyvtár hasznos linkgyűjteményéről, s különösen annak nyelvi információs aloldaláról, valamint bemutatjuk, milyen on-line adatbázisokat, szótárakat, nyelvi teszteket vehet igénybe az egyszeri nyelvtanuló az Egyetemi Könyvtár falain belül és kívül:

Negyven alatt – használható nyelvtudás, segít az Egyetemi Könyvtár!

Kezdés: 2012. március 26., hétfő, 14:00.

Továbbá azoknak, akik az internetes keresőóriás, a Google titkai iránt érdeklődnek. Az Internet Fiesta honlapján így foglaltuk össze a program tartalmát:

“Aktívan használjuk, vagy hallottunk róla már – ez ezer százalék. De mennyire ismerjük _valójában_ az internet keresőóriását? Előadónk segítségével a Google olyan oldaláról mutatkozik meg, melyet nem is veszünk igazán észre, amikor gyorsan kutatunk fel valamit…”

Aki keres, az talál – tippek a Google használatához

Kezdés: 2012. március 29., csütörtök, 14:00.

Várunk mindenkit! Árrrrrrrrrivá! 😀 😀 😀

Elsüllyedt metrókocsik

A blogolás, és bármilyen egyéb online jelenlét alapvető szabálya – mondta egy oktató a Budapesti Kommunikációs Főiskolán -, hogy

tolni kell a kontentot

 

Paff neki. A kontent ugyebár tartalmat jelent, tehát igazából megállás nélkül új és új tartalmakkal kell bombázni az olvasókat, követőket, ismerősöket, kinek melyik tetszik. Én pedig kedden szépen leléptem egy minőségbiztosítási tanfolyamra az Országos Széchényi Könyvtárba, és kollégáim – a stílus utánozhatatlanságára hivatkozva – nem vállalták az ideiglenes postolgatást. Ami meg az én hibám volt, nem is hagytam itthon senkinek a belépési adatokat. Ezért a néhány napos kimaradás, amiért sűrű elnézést kérek, kérünk mindenkitől 🙂

Amikor visszajöttem dolgozni, igazi meglepetés fogadott: megduplázódott az emeleti katalógusgépek száma! Most már a tájékoztatópulttal szembe elhelyezkedő totemoszlopokon is vannak monitorok, s az egér megmozdítására meg is jelenik a Firefox kezdőképernyője – a könyvtár honlapja. (Gondolkodom azon, hogy egy másik lapon behozom a blogunkat, hadd olvassák minél többen 🙂 ezért a kis trükkért biztos nem haragszik meg senki :D)

Más. Néztem valamelyik nap a tévét, és valamelyik sorozatban – azt hiszem, az NCIS volt – bemutatták, hogy “leleményes” amerikaiak régi típusú metrókocsikat süllyesztettek a tengerbe, hogy mesterséges zátonyt hozzanak létre, amely egyrészt halak és más tengeri herkentyűk élőhelye lehet, másrészt, de az előzőből következően: megnövelheti a búvárforgalmat. A régi metrókocsik építésekor – állították a nyomozók – jelentős mennyiségű azbesztet használtak fel, ami erősen környezetszennyező, és a sorozatban ki is keltek magukból emiatt a környezetvédők.

Most utánanéztem, és tényleg: 2000 második felében körülbelül 1300  metrókocsit süllyesztettek el. Dacára annak egyébként, hogy a zátony, amelyet a kocsik után Redbird-(vörös madár)-zátonynak neveznek,  mindösszesen 714 kocsiból áll. Ezek a Redbird járművek fénykorukban 1410 tagú, népes családot alkottak, s nevüket onnan kapták, hogy a graffiti elleni védekezésül mindegyiket sötétvörösre festették. (Valljuk be, nem hülyeség, s tegyük szívünkre a kezünket, hány összefirkált szürke metrókocsit láttunk már amerikai filmekben…)

Metrótémában – lévén műszaki főiskolából lettünk egyetem – számos dokumentumot lehet találni a könyvtári katalógusban. Ha simán annyit írunk be: “metró”, az 43 találatot eredményez, ha azonban a ragozott formákat is figyelembe vesszük és csillagot teszünk a szó végére, az már 77 dokumentumot mutat. Érdemes böngészgetni, a metróépítés hőskora (60-80-as évek) elevenedik meg a szemünk előtt! Hozzám hasonló közlekedésbarátoknak meg egyenesen kötelező olvasmány 🙂

Vetélkedő képekben – 2.

Nagyon sok nagyon jó kép készült, úgyhogy fájó szívvel szelektáltunk, és még így is csak két részletben férnek el. Íme a második színes csokor.

Egy másik csapat játékos hercegnő a folyóirat-olvasónál

 

Azért fiúk is voltak 🙂 Éppen a bónuszfeladat lapját lesi lelkes versenyzőnk

Növényválogató az emeleten. Itt lufik is durrantak!

Az alagsorban pedig arra kellett választ adni: ki kit eszik?

A feladat másik része: hol él a... ?

Halásszuk ki a szemetet a tengerből valamelyest...

Ifjú versenyzőink elgondolkodtak - vajon milyen alakú a cukorrépa?

A verseny vége - munkában a zsűri

Vetélkedő képekben – 1.

Felkészülés, eszköz-előállítás. Nehezen hagyták magukat felfújni 😛

A kíváncsi második osztályosok körbejárták a könyvtárat, s az olvasók által nem látott terekre is eljutottak!

... többek között a kölcsönzőpultba.

A Tájékoztató Osztály vezetője mosolyog, miközben egy puzzle kivágásával szenved 🙂

Apa, kezdődik! De mikor?

Na MOST kezdődik! 🙂

Két turnusban dolgoztak a csapatok az első feladaton: a második rész még várakozik 🙂

Játékos hercegnők próbálgatják a puzzle kis darabkáit

Vetélkedtünk

Hadd kezdjem megint egy kis mentegetőzéssel: örömteli módon egyre többen vannak a könyvtárban, így aztán ugyancsak sok dolgunk akadt nekünk, tájékoztatóknak – és persze feldolgozó kollégáinknak is -, ezért a pénteki nap (természetesen csak real-time)  sajnos kimaradt a blogból. Pedig akad róla beszámolnivaló bőven – lássuk csak! 🙂

Ismét nagy dicsőséget hozott a tudománynak a Széchenyi Egyetemen – és sok más helyszínen – megrendezett Kutatók Éjszakája. Országszerte száz és száz tudós lépett a katedrára, hogy szakterületét aránylag érthetően magyarázza el ezúttal nem csupán diákoknak, hanem minden érdeklődőnek. A jeles rendezvénysorozatnak több helyen délutáni kísérőprogramjai is voltak: az Egyetemi Könyvtárban vidám kisiskolás-vetélkedőre került sor fiatal kolléganőink, Bocskai Adri és Tóth Kata szervezésében, így a könyvek szentélye néhány órára nyüzsgő, zajos játéktérré változott.

Mert hát panaszkodni egyáltalán nem volt okunk, nagyon szép számmal jelentkeztek a csapatok, a nagy megmérettetésen összesen tizenhárom kisebb-nagyobb gyerekcsoport jelent meg, kísérőjükkel együtt, hogy megmutassák, mit tudnak az állatok és a növények világáról és a környezetvédelemről. A versengést Figula Anikó könyvtárigazgató, majd Tóth Kata  szavai nyitották, ezután vette kezdetét a mérkőzés: a folyóirat-olvasóban egyszerre öt csapat rakott ki puzzle-formára aprított képeket – ebben a kalandos feladatban másik főszervezőnk, Bocskai Adri volt segítségükre. Azután irány az emelet: az egyik helyen a szelektív hulladékgyűjtéssel ismerkedhettek versenyzőink játékos formában, aztán bátorságot próbáló lufidurrantás várt rájuk, utána növényneveket kellett képekkel párosítani, majd különféle szempontok alapján csoportba sorolni. Egy másik állomáson Activity várta lelkes csapatainkat, aztán egy jelképes tengerből halászhálóval szemetet kellett halászni, az utolsó helyszínen pedig állathangok felismerése, és az élőhelyek térképen való feltüntetése volt a feladat.

Szervezőink nem voltak szűkmarkúak: az öt állomás teljesítése mellett még bónuszfeladat is várt a játékosokra: a könyvtár területén 12 állatot rejtettek el, ezeket kellett versenyzőinknek összegyűjteni. A feladat igen nehéz volt: könyvillusztráció, újságkivágás, de még plüssállat formájában is megjelenhettek ezek, így nagyon éles szem kellett, hogy mindet megtalálja valaki!

Ifjú játékosaink remekül szórakoztak a közel háromórás versengés során, szükség is volt a frissítőkre és rágcsálnivalókra a végén! Természetesen senki nem távozott üres kézzel: apró ajándékokkal és emléklappal búcsúztunk tőlük, s azzal az ígérettel, hogy jövőre ugyanitt, ugyanekkor, ugyanvelünk! 🙂 Fotók hamarosan!

Kutatók Éjszakája

Ismét közeledik a nagysikerű tudománynépszerűsítő programsorozat napja – vagyis hát inkább estéje-éjjele:  idén szeptember 23-án rendezik a Kutatók Éjszakáját. (Annak idején a főiskolai újságírói gyakorlat részeként írtam egy cikket az akkori egri programokról, és megemlítettem valami olyasmit, hogy ez a rendezvény arra való, hogy megmutatkozzék: a tudomány nem csupán a fehér köpenyes emberek kiváltsága lehet, fúú, mit kaptam érte a fejemre! -.-)

De ettől függetlenül a Kutatók Éjszakája igenis ötletes és szórakoztató programokat foglal magába, melyeket mindenképpen érdemes felkeresni. Győr városa természetesen az idén is beszáll a helyszínek népes táborába: két felsőoktatási intézményben, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és (noná, hogy) a Széchenyi István Egyetemen is el lehet tölteni az estét és az éjszakát az érdekesebbnél érdekesebb, izgalmasabbnál izgalmasabb témákkal ismerkedve. Hogy mást ne mondjak: a tavalyi nagy siker után ismét “színpadra lép” Dr. Wersényi György tanár úr, az akusztika jeles kutatója és kiváló stílusú előadó, aki a hallásról és a multiszenzoros érzékelésről fog beszélni. Dr. Zsebők Ottó rádióhullámokkal végezhető kísérleteket mutat majd be, Dr. Ruppert István pedig Liszt Ferenc életét meséli majd el zenés-tudományos előadásában. Mindezeket és a többi lehetséges megtekintenivalót meg lehet találni a rendezvény honlapján a Programok menüpont alatt, legörgetve a győri helyszínig. (És gyanítom, hogy a lista még nem végleges!)

A tavalyi alkalommal a Magyar Csillagászati Egyesület Győri Helyi Csoportjának tagjai éjszakába nyúlóan meséltek élményeikről, észleléseikről, az Univerzum, a csillagos égbolt titkairól (bizony, a koli tetején lévő kupola egy mini obszervatórium!) A csoport egyik lelkes tagja Pete Gábor, akit nem csak csillagászati ténykedéséről lehet ismerni, s akik hozzám hasonlóan rajonganak a guruló, utasokat szállító dobozokért, biztosan tudják miről beszélek: Pete Gábor ugyanis remek közlekedési kisfilmeket is készít a YouTube-ra: 72 feltöltése között javarészt “mit lát a mozdonyvezető”-stílusú vasútvonal-videókat találunk, de akad a budapesti trolibuszvonalakon, sőt villamosvonalon készített felvétel is. (És, kisebb számban, csillagászati is 🙂 )

%d blogger ezt kedveli: