Kategória archívok: múltidézés

A Költészet Világnapja

A Magyar Költészet Napja (április 11.) mellett egy másik nap – helyesebben kettő – is szól a versekről és alkotóikról. És mi lehetne alkalmasabb választás a lírai hangulathoz, mint az északi félgömbi tavasz első napja, március 21-e? (a másik nap március 22.) Aránylag új keletű ünnepről van szó egyébként: az OSZK Jeles Napok című összeállítása szerint az UNESCO 1999 novemberében határozta el évenkénti megrendezését, amelyet így 2000-ben valósítottak meg elsőként.

Petőfi Sándor

A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI

Ne fogjon senki könnyelműen
A húrok pengetésihez!
Nagy munkát vállal az magára,
Ki most kezébe lantot vesz.
Ha nem tudsz mást, mint eldalolni
Saját fájdalmad s örömed:
Nincs rád szüksége a világnak,
S azért a szent fát félretedd.

Pusztában bujdosunk, mint hajdan
Népével Mózes bujdosott,
S követte, melyet isten külde
Vezérül, a lángoszlopot.
Ujabb időkben isten ilyen
Lángoszlopoknak rendelé
A költőket, hogy ők vezessék
A népet Kánaán felé.

Előre hát mind, aki költő,
A néppel tűzön-vízen át!
Átok reá, ki elhajítja
Kezéből a nép zászlaját,
Átok reá, ki gyávaságból
Vagy lomhaságból elmarad,
Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad,
Pihenjen ő árnyék alatt!

Vannak hamis próféták, akik
Azt hirdetik nagy gonoszan,
Hogy már megállhatunk, mert itten
Az ígéretnek földe van.
Hazugság, szemtelen hazugság,
Mit milliók cáfolnak meg,
Kik nap hevében, éhen-szomjan,
Kétségbeesve tengenek.

Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a jognak asztalánál
Mind egyaránt foglal helyet,
Ha majd a szellem napvilága
Ragyog minden ház ablakán:
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,
Mert itt van már a Kánaán!

És addig? addig nincs megnyugvás,
Addig folyvást küszködni kell. –
Talán az élet, munkáinkért,
Nem fog fizetni semmivel,
De a halál majd szemeinket
Szelíd, lágy csókkal zárja be,
S virágkötéllel, selyempárnán
Bocsát le a föld mélyibe.

(Pest, 1847. január.)

Kedvcsinálónak íme Petőfi Sándor alkotása – aki kedvet érez hozzá, holnapig (vagy éppen holnap) ossza meg velünk kedvenc versét itt a blogon!

XIV. Lajos udvarában történt…

Ki ez a zseniális éleslátással és humorral megáldott szerző? Egy kis segítség: művei M 76-os jelzettel találhatók az Egyetemi Könyvtárban, és a mai napon ünnepeljük – 391 évvel ezelőtt született…

Mindenki barátja nem barátom nekem.

***

Az ember csak beszél, de nem mindig cselekszik,
Gyakran hosszú az út a szándéktól a tettig.

***

Agyamat néha vad riadó veri föl;
Sivatagba futni az emberek elől!

***

Nincs teremtett lélek, akit életében legalább egyszer cserben ne hagyna az a híres okosság.

***

Bizony, a hamis gyanu árnya
Nagyon gyakran a jót is rosszra magyarázza.

***

Könyveket kiadni különben rangon alulinak tartom; csak azért teszem, keressenek valamit a könyvkereskedők, ha már annyit zaklatnak írásért.

***

A bölcsesség kora nem rendelésre jő, s a vén agy éppúgy meghibbanhat, akár a fiatal.

***

Édes Istenem, sok ember nem lát a szemétől, sok meg csak azért nincs a mások véleményén, hogy ezzel is eredetibbnek lássék.

***

Ha olyan fontos, hogy fel ne
szarvazzanak,
Legjobb eszköz reá – hogy agglegény maradj.

***

Ó, hogy sóvárog érte
Kezem, hogy bélyegét a képedre tegye!

***

A tanult ostoba nagyobb ostoba, mint a tudatlan ostoba.

Mai évfordulóink

A mai nap több különleges évfordulóval is kecsegtet, nézzük őket sorban! Némelyikhez mellékelünk egy kis olvasmányajánlót is…

1942-ben ezen a napon született Stephen Hawking angol elméleti fizikus. Több műve is megtalálható könyvtárunkban, hogy pontosan melyek, elolvasható itt!

E nap szülötte volt 1908-ban Wass Albert író, költő. Több prózai és lírai műve megtalálható gyűjteményünkben, érdemes vetni rá egy pillantást!

magyaralmas.hu

Ma ünnepeljük ezen felül Paul Verlaine költő és Marco Polo felfedező, továbbá Galileo Galilei természettudós és Arcangelo Corelli zeneszerző halálának évfordulóját. Továbbá építészmérnök szakosok figyelmébe ajánlom, hogy 1886-ban szintén e napon adták át a forgalomnak Nagy-Britannia leghosszabb vasúti alagútját, a Severn-t.

És a rockzenék kedvelőiről se feledkezzünk meg, a hithűek biztosan piros filccel karikázták be e napot a naptárukban, hiszen két jelentős figura születésnapja van ma: Elvis Presley és David Bowie!

(a dátumok felgöngyölítésében múlhatatlan segítőnk a mult-kor.hu történelmi portál!)

Önjelölt Robert Langdonok, előre!

 

Ezt a fényképet Budapesten készítettem, egy kapunak a részlete látható. Valaki zarándokoljon már el a 200-as jelzetcsoportba, és magyarázza már el nekem, hogyan kerülnek egy képre ezek a különböző kultúrákból származó szimbólumok! 🙂

Pullman

Hatvanhat éves korában ezen a napon hunyt el George Pullman amerikai feltaláló és gyártulajdonos. Idézet a Vasútgépészet c. lap 2012. évi második számából:

“Pullman George Mortimer (1831–1897) amerikai feltaláló, majd gyáros, a róla elnevezett forgóvázas, négytengelyű vasúti személykocsi gondolatával, majd megvalósításával (1864) jelentőset alkotott. Megszületett a távolsági személyszállítási igény kielégítésére alkalmas személykocsi: a 4-tengelyű, forgóvázas, középátjárós Pullman-kocsi. E kocsi nappali használatban két üléssoros, középátjárós, egyszerű termes személykocsi. Este a szemközti üléseket összehúzták – ez lett az alsó fekhely – s a tetőhajlásba felcsukott felső ágyat lehajtva, egy második utas számára biztosítottak fekvőhelyet. Az ágyak hosszirányba feküdtek, a kocsin – középen – éjjel is végig lehetett menni. A klasszikus Pullman-hálókocsi meglehetősen tömegszállás jellegű volt, Európában nem is terjedt el. Korszerűtlen ma már hazájában is.”

A hétvégére (hosszú!!!) vasútibb beállítottságú olvasóinknak készültünk, egy, a vasúti kocsik témáját körbejáró bibliográfiával. Érdemes szemelgetni belőle, és a jövő héten pedig akár ki is kölcsönözni a dokumentumokat! Jó pihenést mindenkinek!

Klasszikust ünneplünk

“Eleinte érdekelt, hogy hová fog az egész kilyukadni. Később biztos voltam benne, hogy én ezt szívből utálni fogom. Végül pedig néha már-már megkedveltem (bár elég nehéz ezt beismerni).”

“Nagy baj, h. a Bálnavadászati kézikönyvet Melville beledolgozta a valóban zseniális pszicho-thrillerbe.”

“egy igazi klasszikus.. ket filmfeldolgozasban is lattam…  a jo es a rossz harca, a megszallottsag… annyi minden van benne: lelkivilag is, a gyakorlati elet egy balnavadasz hajon… nehez elmagyarazni :)”

“A világirodalom egyik remeke. Szimbólum rendszere egyetemi disszertáció témája, bár önmagában is remek szórakozás.  Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kalandokat, a hosszú leírásokat és a távoli kor milliőjét.”

A moly.hu olvasói egy olyan regényt méltatnak a fentiekben, amely először 1851-ben, ezen a napon jelent meg. Isten éltesse a Moby Dick-et! Két példány nálunk is található, a raktárban.

Még a Google is a méltán híres művet ünnepli a mai napra rendelt grafikával 🙂

Fel!

Neeem, nem a filmről lesz szó! 🙂 Bár annyiban talán mégis, hogy a mai bejegyzés apropóját is a léggömbök jelentik: ezen a napon, mégpedig 1783-ban a Montgolfier fivérek másodjára is megismételték léggömbös repülési kísérletüket a versailles-i közönség – s nem utolsósorban XVI. Lajos és Marie Antoinette – szeme láttára, és nagy megdöbbenést keltettek vele. A próbálkozás remekül sikerült, a léggömb kosarában felbocsátott bárány, kakas és kacsa teljes épségben, 3200 méternyire az indulás helyétől ért ismét földet, nyolc percnyi repülés után.

nationalgeographic.com

Eszembe nem jutna most mindenkit unalmas repüléstörténeti előadással traktálni, inkább szeretettel nyújtom át a repülés, repülőgépek és űrhajózás témájában készített bibliográfiánkat: ezeket a dokumentumokat mind megtalálni az Egyetemi Könyvtárban, a polcon vagy a raktárban! Kellemes böngészést kívánok mindenkinek! 🙂

Delfinológia

Szép (?) esős délutánt mindenkinek!

Tegnap volt a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület 2012. évi közgyűlése. Könyvtárunk testületi tagként támogatja az egyesület céljait (a MEK-nek és társszolgáltatásainak életben tartása és bővítése-fejlesztése), és a közgyűléseken részt vevő képviselők mindig nagy élményekkel és új információkkal felvértezve térnek haza. Így volt ez velem is: megtudtam például, hogy a fejlesztés irányát a Magyar Elektronikus Könyvtár, az Elektronikus Periodika Archívum és a Digitális Képarchívum egyetlen weboldalra helyezésében és azonos keresőfelület kifejlesztésében jelölték meg, létrehozva így a “nagy” Magyar Elektronikus Könyvtárat, avagy – ahogy Kokas Károly, a SZTE címzetes egyetemi docense fogalmazott – a Big-MEK-et. 😀 😀 😀 😀

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a fent említett Digitális Képarchívumnak új szolgáltatása van, ezt Képalbumnak nevezik, és elindításának apropója a közösségi oldalakat már rutinszerűen használók felé való nyitás. Arról van ugyanis szó, hogy a Képalbum használatával lehetőség van arra, hogy a Digitális Képarchívumban feldolgozott – a mai napon 35153 – kép albumokba rendezhető, címkézhető, pontozható, sőt képeslapként is elküldhető. Ezen funkciók használatához pedig nem kell más, mint egy Facebook- vagy egy Google-fiók.

A harmadik dolog pedig, amiről igazából ez a post a címét kapta: ki tudja, mi az a delfinológia? És ha azt mondom, hogy semmi köze nincs az állatokhoz, se semmilyen élettudományhoz?

A delfinológia (ha az áthallást kerülni akarjuk – bár úgy szerintem nem is olyan izgalmas – politikai textológia) szövegvizsgáló tudomány, és mint ilyen, meglehetősen interdiszciplináris. Mindenekelőtt természetesen van benne irodalomtudomány, hiszen irodalmi szövegekről van szó, nem is akármilyenekről: Bessenyei György, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Szerb Antal és mások műveiről. De van benne politikatudomány, sőt politikatörténet és sajtótörténet is. És ezzel jutunk el a központi kérdéshez: a delfinológiai vizsgálat során az irodalmi szöveg politikai indíttatású megváltoz(tat)ásait veszik szemügyre, és ha lehet, megpróbálják rekonstruálni az eredeti textusokat. Nyilván mindenki tud említeni történelmi tanulmányai alapján olyan korszakokat, amikor nem volt szabad akármit akárhogyan leírni: a cenzorok figyeltek!A delfinológia tehát hallatlanul izgalmas szemszögből mutatja be nekünk ezeket a történeti korszakokat, s említsük meg, hogy a tudományág legnagyobb magyarországi művelője Szörényi László – az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója – s az ő Delfinárium című munkája minden ilyen jellegű kutatás kiindulópontja (lehet).

A névválasztást a következőképpen magyarázza egy tanulmány:

a francia dauphin és a latin delphinus szó jelentése egyaránt ‘trónörökös’

tehát a delfinesítés a trónörökös (akkor éppen XIV. Lajos fiáról volt szó) számára való előkészítést jelenti. Ma már a trónörököst helyettesíthetjük a gyermekkel, sőt, ha szükséges, egy egész néppel is. Tehát, ha valamely szövegrészlet nem felelt meg a trónörökösnek/gyermeknek/népnek, akkor azt egyszerűen törölték és mással helyettesítették, és az így nyert szövegváltozatot ad usum delphini = a trónörökös használatára megjelöléssel látták el. A cselekvés indoklása tehát először erkölcsi volt, és a helyes nevelést szolgálta, később azonban politikai színezetet nyert, így például sokáig kíméletlenül irtották a magyar irodalomból a trianoni országszabdalásra vonatkozó részeket.

További művelődésre egyébiránt ajánlom magát a Delfinárium című könyvet, amely nálunk is megvan:

egy raktári példány, jelzete Sz 92

továbbá az interneten bőségesen fellelhető szakirodalmat (fentebb például erre hivatkoztunk).

Itt a nyár?

Kellemes, nyári meleg napot kívánok mindenkinek! Visszatértünk négy napig tartó pihenésünkből, és újra felvesszük a múlt hét pénteken elejtett fonalat (istenem, visszanézve milyen távol is van 😀 ) Közben ugyebár túlestünk a munka ünnepén – kaján egyének azon köszörülik a nyelvüket, ugyan miért ünnepeljük a munkát munkaszünettel? -, és gondolom, ki-ki majálisokon is részt vett, és örvendezett az igazán kellemes kiránduló- és/vagy fürdőidőnek.

Egy pillanatra visszatérve a munka ünnepére, most olvasom, hogy 1891 óta ünneplik május elsején a “munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat”, és hogy tulajdonképpen a munka ünnepe csak amolyan szocialista fedőnév, melyet az uralkodó ideológiai környezetben választottak a munkások ünnepe helyett. Lényeg a lényeg, nemzetközi rendezvényről van szó, Amerika és Kanada kivételével mindenhol a világon megemlékeznek május elsejéről, amint azt az itt található plakátok is tanúsítják. (Akit pedig a történeti háttér érdekel, az nagyon kellemes, olvashatóan megfogalmazott formában itt találja meg.)

Néhány napja módosítottunk egy kicsit a Facebook-profilunkon, most már intézményként vagyunk jelen, úgyhogy itt is felhívom a figyelmet, hogy tessék lájkolni bennünket, ugyanis az új híreket most már csak az intézményi oldalunkra pakoljuk fel! Ne maradjon le senki, és a naprakészséghez elegendő mindössze egy kattintás! 🙂

Más. Oké, oké, tudom, hogy Jenson Buttonnal és Forma-1-es versenyautójával nehéz szembeszállni, de azért egyáltalán nem érdektelen, hogy a hosszú hétvégén Győr is legalább ilyen izgalmas autóversenynek adott helyt: az idén már hetedik alkalommal rendezték meg a Széchenyi Futamot! YouTube-videókkal és nagyon hasznos információkkal, percről-percre beszámolókkal ékesített honlap található ezen a linken, a kategóriagyőztes járművek pedig még néhány napig az Árkád bevásárlóközpontban tekinthetők meg! Gratula a nyerteseknek!

 

Kitekintünk

Könyvtárszakon az ember lánya/fia agyába tunkolják, hogy háromféle közgyűjtemény létezik: könyvtár, levéltár, múzeum. Ha az “irodalom” szót halljuk, hiába vannak remek irodalmi múzeumaink (PIM és társai), az emberek fejében általában a könyvtár jelenik meg. Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie még Győrben sem: van ugyanis a Széchenyi téren egy Xantus János Múzeum, annak pedig van egy Madách Imre gyűjteménye. Madách Imre pedig abszolút az irodalomhoz kapcsolódik, mintha volna neki valami Ember tragédiája, vagy ilyesmije…

A kiállításon – mely ugyan nyilvános, de csak csoportos tárlatvezetéssel és előzetes bejelentkezéssel megtekinthető – Madách Imre életéről, életművéről, Az ember tragédiájáról, különleges kiadásairól, fordításairól és színházi előadásairól, valamint egyéb képzőművészeti ábrázolásairól kaphatunk információt, utána pedig érdemes szétnézni valamely könyvtárban, kicsit ízlelgetni Madách alkotásait. Nem utolsósorban a múzeumnak is van egy ~12.000 kötetes könyvtára, amelynek katalógusa itt érhető el. Madách-ra keresve ez a katalógus 93 találatot ad, köztük tényleg igen érdekes nyelvű és igen régi Tragédia-kiadásokkal; de mondjuk egy Lant-virágok című verseskötet 1840-ből maradt meg, van Tragedy of Man 1908-ból, francia fordítás 1936-ból, magyarul 1923-ból, de 1861-ből is, német fordítás pedig 1865-ből.

Ha pedig az Egyetemi Könyvtárnál nézünk szét azzal a módszerrel, amit pár napja tanultunk (sőt itt még a szerzőhöz is bemásolhatjuk Madách-ot, persze csillagozva), akkor 26 találat jön elő, válogatott művek, Karinthy-paródia, sőt irodalomelméleti munkák is.

Született: 1823. január 21-én! Holnap évfordulója lesz! (magyaralmas.hu)

 

%d blogger ezt kedveli: