Márciusi új szakdolgozatok

Eltelt egy újabb hónap – a szakdolgozatok iránt pedig, a leadási határidő közeledtével egyre nagyobb az érdeklődés: íme a márciusi feldolgozó munka eredménye.

 

Összesen 483 új szakdolgozat, amelyek már elérhetők a könyvtár raktárából.

 

Internet Fiesta

 

Kedves (blog)Olvasók!

A tavalyi “bemelegítő” alkalom után idén ismét remek programokkal készülünk az Internet Fiesta nevű országos rendezvénysorozatra. A kezdeményezés – idén tizennegyedszerre – arra irányul, hogy “minél többen ismerjék meg a világháló által nyújtott lehetőségeket.” (fiesta.kjmk.hu) Az idei programszervezési felhívásban az internet közösségépítő szerepét kérik kihangsúlyozni, ezért aztán mi is ezt domborítjuk három igen érdekes előadásunkban, amelyekre a jövő hét elején, 25-26-27-én, délután 14:00-tól kerül sor, a helyszín az alagsori szint lesz. A tartalomból:

március 25:
A könyvtáros az intézmény honlapjába rejtve : Mi mindent szolgáltatunk a nyitva tartási időn kívül is?  (előadó: Nyitrai Erzsébet, nyitraie kukac sze.hu)
Milyen Web 2.0-ás szolgáltatások érhetőek el a könyvtárban?
Hogy alakult ki a könyvtár interaktív honlapja?
Hogy működik az oldal?
Hogy épül be a könyvtár marketingstratégiájába?

március 26:
Könyvtári marketingtevékenység a Facebook erőforrásainak kiaknázásával (előadó: Tóth Katalin, tothkati kukac sze.hu)
Milyen céllal jött létre az Egyetemi Könyvtári Facebook?
Hogy alakult ki Facebook-profilunk?
Hogy használja ki a könyvtár a Facebook nyújtotta ingyenes reklámozási lehetőségeket?

március 27:
Napló a nagyközönségnek – másfél éves az Egyetemi Könyvtár blogja (előadó: Hubay Miklós, hubay kukac sze.hu)
Hogyan hódította meg az online napló az egész világot?
Hogyan fedezték fel és alkalmazzák napjainkban a könyvtárak?
Milyen információkat érdemes feltenni egy blogra?
Hogyan lett a SZE EK könyvtárának blogja a Voynich-kódex megfejtőinek fóruma?

fiesta.kjmk.hu

E-könyvek hete

A Facebookon olvasom a PTE Illyés Gyula Kari Könyvtár tájékoztatását, mely szerint:

2004 óta minden évben megrendezik az elektronikus könyvek népszerűsítésére a “Read an E-Book Week” programot. Idén március 3-9 között van az E-könyv olvasás hete. A könyvkiadók közül többen néhány könyvet ingyenesen letölthetővé tettek erre az időszakra. Az érintett e-könyvek valamennyi forgalmazó oldalán ingyenesen érhetőek el egész héten. A kedvezményesen kapható e-könyvek listáján népszerű szépirodalmi és könnyed olvasmányok éppúgy találhatóak, mint szakkönyvek.

A kiadói lista ITT található

ekonyvolvaso.blog.hu

Nyitott Kapuk Napja – JÁTÉK!

Kedves Látogatóink!

Nagyon örülünk, hogy részt vettetek az Egyetemi Könyvtárban rendezett rövid sétán. Bízunk benne, hogy amennyiben tanulmányaitokat a Széchenyi Egyetemen folytatjátok, gyakori vendégek lesztek intézményünkben – várunk Benneteket sok szeretettel! 🙂

Miután mindent alaposan megszemléltetek, megjegyeztetek, arra kérünk Benneteket, töltsétek ki az alábbi kérdőívet – a helyes válaszokat az Egyetemi Könyvtár Facebook-oldalán privát üzenetben küldhetitek el, a helyes megfejtők között értékes nyereményeket sorsolunk ki! A nyerteseket ugyancsak a FB-on értesítjük!

És most lássuk a kérdéseket:

1. Hol található a Médiatár?

A) Alagsorban

B) Földszinten

C) 1. emeleten

D) 2. emeleten

 

2. Mi kell ahhoz, hogy belépjen a könyvtárba?

A) Egy széles mosoly

B) Plasztik kártya

C) Engedély a Rektor Úrtól

D) Kulcs

 

3. Hány emeletes a könyvtár?

A) 5

B) 4

C) 3

D) 2

 

4. Ki iratkozhat be a könyvtárba?

A) Bárki

B) Csak hallgatók

C) Csak alkalmazottak

D) Csak helybeliek (győriek)

 

5. Hol találhatóak a tanulóboxok?

A) Földszinten

B) Alagsorban

C) 2. emeleten

D) 1. emeleten

 

6. Lehet-e CD-t kölcsönözni a könyvtárban?

A) nem lehet kölcsönözni

B) igen, 1 évre

C) igen, 1 hétre

D) nem tudom

7. Melyik épületben található a könyvtár?

A) I-Share

B) Inno-Share

C) Tudástér

D) Főépület

8. Az aulában található sárga „építménynek” mi a célja?

A) dísz

B) ülő alkalmatosság

C) szellőztető rendszer

D) mászóka

 

9. Mit nem lehet bevinni a könyvtárba?

A)    könyvet

B)     jegyzetet

C)    ételt, italt

D)    tollat

 

10. Mikor költözött a könyvtár az új épületbe?

A)    2012

B)     2011

C)    2010

D)    2009

 

 

Új jogi adatbázis

Joghallgatóknak és jogi érdeklődésű (blog)Olvasóinknak sok szeretettel ajánljuk az Egyetemi Könyvtár bármely számítógépéről elérhető HeinOnline adatbázist! A 21 könyvtár és más jogi gyűjtemény összefogásával létrejött adatbázis olyan különlegességeket tár teljes szöveggel az adatbázist használók elé, mint például az amerikai-vietnami háború zűrzavaros légkörében keletkezett Pentagon-papírok (és ha már itt tartunk, érdemes az első publikálás történetéről olvasni, például ebben a könyvben), de találhatunk dokumentumokat az Egyesült Államok Elnöki Könyvtárából, de az USA törvénykönyvét is megismerhetjük.

Az adatbázis használata igen egyszerű: a bal oldalon sorjázó listából egyenként is kiválaszthatjuk a társult gyűjteményeket, s máris böngészhetjük az általuk szolgáltatott dokumentumokat (folyóiratok esetében előfordulhat, hogy a legfrissebb évfolyamnak csak a bibliográfiai adatai érhetők el, a teljes szöveg nem!)A gyűjtemény katalógusában a jobb oldali, Catalog Search feliratú dobozzal kereshetünk, mégpedig címre, szerzőre, ISSN-re, forráskiadványra, tárgyszóra vagy éppen kiadóra. A bal oldalon összetett keresőmező található, melyben Boole-operátorokat (AND, OR, NOT) és egyéb trükköket alkalmazhatunk – sajnos az erről szóló, négyoldalas, rövid összefoglaló a post írásának idején nem elérhető. Bízzunk a változásban!

Szkennel, másol

Hadd idézzem ezúttal a könyvtárunk weblapján olvasható információkat, hátha valaki ezt a felületet keresi fel először:

Tisztelt Könyvtárhasználók,

Könyvtárunkban a mai naptól önkiszolgáló fénymásolók működnek, amiket a földszinten és a 1. emeleten találnak. A fénymásolók kártyával működnek, amit a kölcsönző pultnál kérhetnek el a könyvtárosoktól, majd a gépek mellett található pénzfeltöltő automatánál tudják rátölteni a megfelelő összeget. (Mégpedig a kártya géphez érintésével, s amikor a rendszer felismerte, akkor el lehet kezdeni az érméket/papírpénzeket bedobálni. A rendszer helyes működéséhez a kártyán alapból található ötven forint, kérünk mindenkit, hogy ezt ne használja el!)

Az újonnan beüzemelt multifunkciós gépekkel a fénymásoláson kívül scannelni is tudnak (nyomtatni majd csak akkor, ha már mindenkinek saját kártyája lesz). A részletes használati útmutatót a gépek fölött találják meg, illetve a könyvtárosok is szívesen állnak rendelkezésükre.

Encyclopedia Britannica – a tudás kincsesbányája

A Minerva-EBSCO jóvoltából közel másfél hónapon keresztül különleges lehetőség tárul az Egyetemi Könyvtár olvasóközönsége elé: a szolgáltató ingyenes tesztelésre hívja könyvtárunk használóit. Mégpedig egy olyan adatbázist tettek elérhetővé, melynek története még a nyomtatott könyvek időszakában, az 1700-as évek második felében kezdődött, és a közelmúltig 15 kiadást ért meg. Készítői nem is oly régen áttértek az on-line formára, s ezzel a kiadvány funkcióit kibővítették, használhatósági fokát is jelentősen megnövelték. Nem másról van szó, mint a híres Encyclopedia Britannicáról.

A neves enciklopédia mindig is szigorú lektoráltságáról volt híres. Az on-line forma megjelenésével a szerkesztők köre kibővült, s manapság a szócikkeket ugyanúgy írhatják a felhasználók is, mint a Wikipedián, azonban a tartalmi ellenőrzést továbbra is centralizált, központosított formában végzik. Ez teszi a XXI. század első évtizede után is abszolút megbízható, tudományos igényű forrássá a Brit Enciklopédiát. Ismerkedjünk meg e páratlan lehetőségeket hordozó gyűjteménnyel!

Kellemes színválasztékkal készített oldal fogad minket. Még ha első látásra meg is ijedünk a felkínált tartalmak mennyiségétől, nem kell kétségbeesni: tapasztalatból mondom, hogy nagyon hamar átlátható, könnyen kezelhető rendszerről van szó (oké, ezt mindenhol el szoktam mondani 😀 ) Kezdjük felülről. Ha az Encyclopedia Britannicát úgy szeretnénk használni, mint ahogy azt a Wikipediánál megszoktuk, noszarajta, írjunk valamilyen kifejezést a fent középen látható, sárgával kiemelt keresőmezőbe. Legyen ez mondjuk “George Orwell”, és kattintsunk a keresés gombra! A találati halmaz feltünteti a kapcsolódó szócikkeket is, de ez minket ne zavarjon, válasszuk ki az első lehetőséget, a szerzőről szóló cikket.

A képernyőn ekkor megjelenik a szócikk, a szerkezete már ismerős lehet azoknak, akik legalább egy wikit láttak már – a cikk fő szövege, további információk, kapcsolódó cikkek, idézetek, sőt az oldal alján még arra is van lehetőség, hogy bizonyos szabványok szerinti hivatkozást generáltassunk a szócikkre: tehát nem kell nekünk bajlódni a szakirodalmi hivatkozás elkészítésével.

Ami viszont újdonság a Wikipediához képest, az az a néhány kis kék fül, ami a képernyő bal részén látható. Ezek kiválasztásával mindig az adott szócikkhez kapcsolódó tartalmakat jeleníthetünk meg, képeket, videókat, teljes szövegű dokumentumokat, további internetes forrásokat, stb. Ugyanitt kísérhetjük figyelemmel egy adott cikk verziótörténetét (ki nyúlt bele, mikor mit módosított, stb.), ha valamilyen kifejezés jelentése nem világos, egynyelvű szótár és tezaurusz áll rendelkezésünkre. S persze, mint minden más rendes adatbázisban, a tartalom kinyomtatható vagy e-mailben elküldhető.

Ugorjunk most azonban vissza a főlapra, és nézzük a további lehetőségeket! A nagy kép alatt (egyébként erre kattintva találjuk meg a szerkesztő ajánlja-cikkeket) a Browse című keretben különféle szempontú böngészéseket végezhetünk az adatbázisban: akár az összes szócikket megjeleníttethetjük, de megtekinthetjük a személyekről szóló cikkek listáját (tudományterület alapján szűkítve vagy betűrendben), végigfuthatjuk a cikkekhez kapcsolódó teljes szövegű dokumentumok, képek, videók, idézetek összesített listáját.

A Research Tools alatt különféle összesítő jegyzékeket találunk: itt van lehetőségünk összehasonlító elemzéseket lekérni a világ bármely két országáról, egy bizonyos napon történt eseményekről (ilyennel találkozunk pl. a mult-kor.hu magyar történelmi portálon is), különféle tárgykörök történetének jelentősebb fordulópontjait jeleníttethetjük meg egy időegyenesen, amit aztán az egér mozgatásával vezérelhetünk jobbra-balra. Van azután kereshető világatlasz (Google Maps-alapokon, annyi a hozzáadott érték, hogy átugorhatunk az ország szócikkére és megtekinthetjük legfontosabb adatait), sőt – ha még lenne olyan földrajzos, akit a fentiek nem elégítettek ki – egy gombnyomásra adatokban és értékes információkban gazdag pdf-et generáltathatunk a világ bármely országáról – statisztikai információkat, összehasonlításokat (a felső, vízszintes menüből válogathatunk).

S vannak végül előre összeállított információs csomagok, jobb szót nem tudok rá, ezeket találjuk a Spotlights keretben, a főoldal alsó részén. Pl. mivel úgyis aktuális, tudom ajánlani az olimpiáról szóló anyagokat, de a töriseknek pl. az amerikai elnökökről, a normandiai partraszállásról, a holokausztról, irodalmároknak Shakespeare-ről, a Nobel-díjasokról mindenkinek, a filmek kedvelőinek pedig az Oscar-díjról összeállított gyűjtemény jelenthet nagy élményt.

Kellemes próbálgatást, ismerkedést, tesztelést mindenkinek – várjuk a véleményeket!

Nemzetközi szakdolgozat-gyűjtemény

Azt hiszem, nem tévedek sokat, ha általánosítóan azt mondom: egyszer mindenki életében eljön az a perc, hogy szakdolgozatot/TDK-t/doktorit, stb. kell írnia valamilyen képzés lezárásaként. Talán akkor se mondok újat, ha azt állítom: ezeknek a dolgozatoknak igen nagy az információértéke – ahogy “iskolásan” mondják, elsődleges információforrásnak minősül, ezért sok kutatónak, szerzőnek, de diáknak is igen hasznos segítséget jelent, ha valahol valamilyen katalógus összegyűjti ezeket az írásos munkákat.

Sőt, remélem, az sem jelent újdonságot semelyik (blog)Olvasónknak, ha elmondom, hogy könyvtárunkban jelen pillanatban, ha a katalógus nem csal, 12650 feldolgozott szakdolgozat található – örömmel látjuk, hogy sokan használjátok is őket. Mostani bejegyzésemben ezért néhány nemzetközi szakdolgozat-katalógust mutatnék be, melyek használata egészen könnyen megjegyezhető, elsajátítható – és utána hatalmas lehetőségek nyílnak meg használóik előtt!

Kezdjük mindjárt az NDLTD-vel (a hivatkozásért pedig köszönet az ELTE EK munkatársainak!), ami nem más, mint a Networked Digital Library of Theses and Dissertations, azaz szakdolgozatok és disszertációk digitális hálózati könyvtára. Most tessék megkapaszkodni, a több adatbázisban kereső rendszer egymilliónál is több értekezés bibliográfiai adatait (sőt egyes esetekben teljes szövegét) is elérhetővé teszi a világ bármely számítógépéről, tehát otthonról is bárki könnyedén elérheti.

A weboldal alsó része voltaképpen linkajánló: 13 további, szakdolgozatokat tartalmazó adatbázis felé mehetünk el a hivatkozások segítségével, ha esetleg itt nem találnánk, amit keresünk. De vessünk egy pillantást a számokra: ötven, szimultán kereshető adatbázis áll rendelkezésünkre, a legkisebb 1483, a legnagyobb 1.228.554 rekordot tartalmaz. A fejlesztők ráadásul két keresőfelületet is biztosítanak az igények minél hatékonyabb kielégítésére, lássuk az egyiket, a VTLS-t! A felület ismerős lehet azoknak, akik már dolgoztak on-line adatbázisokkal.

A keresőkérdést a fent, középen elhelyezkedő mezőbe írhatjuk be (vagy az Advanced Search lehetőséget választva, kibővített keresőfelületet kapunk, négy keresőmezővel – melyekkel szerzőket, címeket vagy tárgyköröket kereshetünk – és nyelvre, valamint formátumra való szűkítési lehetőséggel), majd a Search gombra kattintva már láthatjuk is az eredményeinket. Bal oldalt további szempontok szerint szűkítgethetjük találati halmazunkat (pl. kiadási év, vagy éppen a dokumentum nyelve: 30 magyar dolgozatot is találtam már!) A találatok rendezésére is van természetesen lehetőség, nem is egy: az adatbázisba kerülés dátuma, relevancia, a kiadási év, a szerző neve alapján mind-mind sorrendbe szedhetjük az eredményeket.

A bibliográfiai adatokat a View Source Record feliratra klikkelve találhatjuk meg, ez mindig az intézmények oldalára visz át bennünket, s itt van lehetőségünk a teljes szövegű változatok megtekintésére is.

Ez pedig már a második keresőfelület, a Scirus. Legfelül ebben is egy egyszerű keresési sor található – ez annyira egyértelmű, hogy a képre se tettem rá -, közvetlenül alatta az összetett keresés három sora látszik. Beállítás kérdése, hogy a beírt szavak mindegyikét keresse-e a rendszer, esetleg bármelyiket közülük, netán egyiket se. Azt is szabályozhatjuk, milyen hatókörű legyen a keresés: a különféle mezőket a keresési sorok végén a legördülő menüből választhatjuk ki. A rövidebb sorok a keresőkifejezések összekapcsolására szolgálnak.

Repetitio est mater studiorum

Boldog keddet mindenkinek! 🙂

Ahogyan tegnap megígértem, szétnéztem egy kicsikét a második emeleti médiahasználati helyiségekben, úgyhogy a mai postnak döntően ez lesz a tárgya – de ha már technikai kérdéseknél tartunk, akkor felelevenítünk néhány régi, informatikai témát, elsősorban a friss könyvtárhasználók kedvéért.

Szóval mindegyik boxban található egyrészt egy számítógép, Windows 7 operációs rendszerrel, internet-kapcsolattal és optikai meghajtóval, amivel lehetőség nyílik a különféle adathordozó lemezek tartalmának megtekintésére (hozzá 1920*1080-as felbontású szélesképernyős Samsung monitor távirányítóval). Az első két box ezen kívül egy LG RC388 márkájú video- és DVD-lejátszó kombót is tartalmaz (plusz a hozzá való távirányítót), amelyhez DVD-filmek (pl. az Onedin-család) és videokazetták széles választékát kínáljuk. És persze minden boxhoz tartozik három darab, Philips SHP2500 márkajelzésű fejhallgató, amelyek hangerejét a tartóoszlopon elhelyezett potikkal, de a vezetéken elhelyezett hangerőszabályzóval is lehet állítani.

Amit pedig elsősorban új könyvtárhasználóinknak mondok: az Egyetemi Könyvtár 250, szerver-terminál–rendszerben üzemelő számítógéppel vár Benneteket is! Használatuk ingyenes, mindössze a könyvtári beiratkozáshoz kötött. Alapállapotban a Mozilla Firefox nevű böngészőprogram használható (Linux-felületen), azonban bejelentkezés után Windows-környezetet láthatunk, ahonnan pdf-olvasó, és a különféle Office-alkalmazások (Word, Excel, …) is elérhetők, és lehetőség van pendrive-ok használatára is. A bejelentkezéshez az RDSFarm-ikonra kell kattintani, és a megjelenő mezőket az alábbi szerint kitölteni:

felhasználónév: Neptun-kód
jelszó: OM-azonosító [ezt a Neptunban, a Személyes adatok fülön találhatja meg mindenki, tizenegy jegyű], aztán egy Sz betű, végül a születési dátum. Tehát valahogy így:

12345678901Sz19990101

Az elsőéveseknél még előfordulhat, hogy adataik még nem szerepelnek az adatbázisban, úgyhogy tőlük egy kis türelmet kérünk, folyamatosan végezzük a feltöltést 🙂

Az Egyetemi Könyvtár – sőt, az egész Egyetem – területén mindezen felül wifi-használat is lehetséges. Windows XP-t futtató gépek esetében érdemes áttanulmányozni ezt az oldalt és megtenni az ott leírt beállításokat, tapasztalataim szerint az ennél újabb operációs rendszerek ezt már nem igénylik. A bejelentkezési adatok ez esetben:

felhasználónév: Neptun-kód@net.sze.hu
jelszó: születési dátum+OM-kód (tehát pont fordított sorrendben, mint fentebb leírtuk!)

Megjött a tavasz

Derűs délelőttöt kívánok – mondaná Aigner Szilárd, ha még szolgálatban lenne valamely tévécsatorna napi időjárás-jelentő műsorában. A hosszú hétvégén az időjárás is kegyes volt hozzánk, kellemes, nem is túl meleg, nem is túl hideg időt fogtunk ki, és remélem, mindenki kihasználta ezt a néhány napot a pihenésre – és persze a megemlékezésre, hiszen ugyebár március 15-ét, vagy micsodát ünnepeltünk csütörtökön. És persze a hétvége sem volt eseménytelen: újra itt a Forma1-es szezon, ami most különösen hosszúra nyúlik, hiszen összesen húsz futam várható egészen novemberig. No de gondolom, nem ezért jött senki a blogra, hogy ilyenekről olvasson, úgyhogy rá is térek a könyvtári tárgyú mondandómra 😀

ad egy) noha nem merem ezer százalékig kijelenteni, de sikerült Androidon megoldani az egyetemi wifi működtetését. Elvileg az eszközök – legalábbis a ZTE Blade biztosan – érzékelik a SZEWLAN hálózatot mint kódolt wifit. Ne ijedjünk meg a kis lakattól, tegyünk meg néhány apró beállítást, és már használhatjuk is az eszközünkön a hálózatot. Az EAP menüpontnál (ez elvileg a bővíthető hitelesítési protokoll rövidítése) a PEAP lehetőséget válasszuk ki, a Phase 2 hitelesítésnél pedig az MSCHAPv2 mellett jelöljük be a rádiógombot. A tanúsítványmezők maradhatnak üresen, az Azonosítóba mehet a “neptunkód@net.sze.hu”, a jelszót pedig értelemszerűen a Jelszónál adjuk meg (születési dátum és OM-kód egybeírva – utóbbit, ha valaki nem rendelkezik kis kártyával, a Neptunból, a Személyes adatok fülön ki lehet nézni; érdemes felírni, mert a vezetékes hálózaton lévő könyvtári számítógépek használatához is szükség van rá).

ad kettő) az okostelefont használók előtt bizonyára nem ismeretlen a FourSquare nevű alkalmazás: aki még nem hallott volna róla, annak elmondom, hogy az eszköz tulajdonosa az általa felkeresett helyekről – étteremből, kocsmából, de akár múzeumból, könyvtárból, egyetemről, buszmegállóból, szóval szinte bárhonnan ún. bejelentkezéseket tud végrehajtani, továbbá ismerőseit bejelölve nyomon tudja követni az ő check-injeiket is.. Ez az alkalmazás veleje, a többi funkció erre az egyszerű műveletre épül. A bejelentkezések számának növelésével kis díjakat lehet nyerni, ez annak függvényében változik, hogy milyen típusú intézményekből és hányszor jelentkezünk be – ez utóbbinál pedig az a plusz funkció is boldogíthat bennünket, hogy ha többször jelentkezünk be egyetlen helyszínről, mint a FourSquare-közösség bármely más tagja, akkor az adott helyszínnek mi leszünk a mayor-jei. Nem vagyok nagyon buzgó felhasználó, úgyhogy pontosan nem vagyok tisztában azzal, hogy ez utóbbitól miért leszek “óriási, eszetlen nagy király”, de biztos jár valami előnnyel az erkölcsi dicsőségen túl is 🙂 No, de amit mondani akartam ezzel kapcsolatban: mivel eddig csak SZIE Könyvtár néven szerepeltünk a rendszerben, gyorsan regisztráltam egy SZE Könyvtár, InnoShare helyszínt, úgyhogy tessék buzgón jelölgetni minket, és vinni a hírünket, ha nálunk jár valaki! 🙂

ad három) Ma és holnap az Egyetemi Könyvtár épülete ad otthont a mérnök-informatikus hallgatók konferenciájának, április elején pedig (másodikán és harmadikán) a gépészmérnök hallgatók is nálunk rendezik meg szakmai összejövetelüket. A könyvtár profiljától némiképp eltérő rendezvényekre is sor kerül: március 26-tól április 20-ig baba- és mackókiállítással várják a szervezők az érdeklődő fiatalokat és kevésbé fiatalokat egyaránt, végül, de nem utolsósorban: ahogy tavaly, az idén újra a könyvtárban, a bejárat és a ruhatár melletti üres téren rendezik majd be a szokásos fotókiállítást. Várunk mindenkit sok szeretettel a programokra!

Azért egy ilyen medvét szívesen megnéznék :DD