Encyclopedia Britannica – a tudás kincsesbányája

A Minerva-EBSCO jóvoltából közel másfél hónapon keresztül különleges lehetőség tárul az Egyetemi Könyvtár olvasóközönsége elé: a szolgáltató ingyenes tesztelésre hívja könyvtárunk használóit. Mégpedig egy olyan adatbázist tettek elérhetővé, melynek története még a nyomtatott könyvek időszakában, az 1700-as évek második felében kezdődött, és a közelmúltig 15 kiadást ért meg. Készítői nem is oly régen áttértek az on-line formára, s ezzel a kiadvány funkcióit kibővítették, használhatósági fokát is jelentősen megnövelték. Nem másról van szó, mint a híres Encyclopedia Britannicáról.

A neves enciklopédia mindig is szigorú lektoráltságáról volt híres. Az on-line forma megjelenésével a szerkesztők köre kibővült, s manapság a szócikkeket ugyanúgy írhatják a felhasználók is, mint a Wikipedián, azonban a tartalmi ellenőrzést továbbra is centralizált, központosított formában végzik. Ez teszi a XXI. század első évtizede után is abszolút megbízható, tudományos igényű forrássá a Brit Enciklopédiát. Ismerkedjünk meg e páratlan lehetőségeket hordozó gyűjteménnyel!

Kellemes színválasztékkal készített oldal fogad minket. Még ha első látásra meg is ijedünk a felkínált tartalmak mennyiségétől, nem kell kétségbeesni: tapasztalatból mondom, hogy nagyon hamar átlátható, könnyen kezelhető rendszerről van szó (oké, ezt mindenhol el szoktam mondani 😀 ) Kezdjük felülről. Ha az Encyclopedia Britannicát úgy szeretnénk használni, mint ahogy azt a Wikipediánál megszoktuk, noszarajta, írjunk valamilyen kifejezést a fent középen látható, sárgával kiemelt keresőmezőbe. Legyen ez mondjuk “George Orwell”, és kattintsunk a keresés gombra! A találati halmaz feltünteti a kapcsolódó szócikkeket is, de ez minket ne zavarjon, válasszuk ki az első lehetőséget, a szerzőről szóló cikket.

A képernyőn ekkor megjelenik a szócikk, a szerkezete már ismerős lehet azoknak, akik legalább egy wikit láttak már – a cikk fő szövege, további információk, kapcsolódó cikkek, idézetek, sőt az oldal alján még arra is van lehetőség, hogy bizonyos szabványok szerinti hivatkozást generáltassunk a szócikkre: tehát nem kell nekünk bajlódni a szakirodalmi hivatkozás elkészítésével.

Ami viszont újdonság a Wikipediához képest, az az a néhány kis kék fül, ami a képernyő bal részén látható. Ezek kiválasztásával mindig az adott szócikkhez kapcsolódó tartalmakat jeleníthetünk meg, képeket, videókat, teljes szövegű dokumentumokat, további internetes forrásokat, stb. Ugyanitt kísérhetjük figyelemmel egy adott cikk verziótörténetét (ki nyúlt bele, mikor mit módosított, stb.), ha valamilyen kifejezés jelentése nem világos, egynyelvű szótár és tezaurusz áll rendelkezésünkre. S persze, mint minden más rendes adatbázisban, a tartalom kinyomtatható vagy e-mailben elküldhető.

Ugorjunk most azonban vissza a főlapra, és nézzük a további lehetőségeket! A nagy kép alatt (egyébként erre kattintva találjuk meg a szerkesztő ajánlja-cikkeket) a Browse című keretben különféle szempontú böngészéseket végezhetünk az adatbázisban: akár az összes szócikket megjeleníttethetjük, de megtekinthetjük a személyekről szóló cikkek listáját (tudományterület alapján szűkítve vagy betűrendben), végigfuthatjuk a cikkekhez kapcsolódó teljes szövegű dokumentumok, képek, videók, idézetek összesített listáját.

A Research Tools alatt különféle összesítő jegyzékeket találunk: itt van lehetőségünk összehasonlító elemzéseket lekérni a világ bármely két országáról, egy bizonyos napon történt eseményekről (ilyennel találkozunk pl. a mult-kor.hu magyar történelmi portálon is), különféle tárgykörök történetének jelentősebb fordulópontjait jeleníttethetjük meg egy időegyenesen, amit aztán az egér mozgatásával vezérelhetünk jobbra-balra. Van azután kereshető világatlasz (Google Maps-alapokon, annyi a hozzáadott érték, hogy átugorhatunk az ország szócikkére és megtekinthetjük legfontosabb adatait), sőt – ha még lenne olyan földrajzos, akit a fentiek nem elégítettek ki – egy gombnyomásra adatokban és értékes információkban gazdag pdf-et generáltathatunk a világ bármely országáról – statisztikai információkat, összehasonlításokat (a felső, vízszintes menüből válogathatunk).

S vannak végül előre összeállított információs csomagok, jobb szót nem tudok rá, ezeket találjuk a Spotlights keretben, a főoldal alsó részén. Pl. mivel úgyis aktuális, tudom ajánlani az olimpiáról szóló anyagokat, de a töriseknek pl. az amerikai elnökökről, a normandiai partraszállásról, a holokausztról, irodalmároknak Shakespeare-ről, a Nobel-díjasokról mindenkinek, a filmek kedvelőinek pedig az Oscar-díjról összeállított gyűjtemény jelenthet nagy élményt.

Kellemes próbálgatást, ismerkedést, tesztelést mindenkinek – várjuk a véleményeket!

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: