A nap szerzője: Stanislaw Lem

Mert hát szeptember 12-e Lem-évforduló: 1921-ben e napon született meg a sci-fi és filozófia lengyel mestere. Ha máshonnan nem, hát a Solaris című regényéből – és annak filmváltozataiból – bizonyára sokak előtt ismert. Pedig mondhatni, kényszerből választotta a tudományos-fantasztikus köntöst, gondoljunk csak bele, hogy az 1940-es évek végétől, amikor alkotni kezdett, körbevette a lengyelországi kommunizmus Argosza, és ez előtt a száz szemmel figyelő csodalény előtt nem lehetett nyíltan kimondani akármit. Ez a kényelmetlen helyzet csak 1956-tól, a szólásszabadság kiterjesztésével változott meg Lengyelországban: Lem szárnyakat kapott, és az elkövetkező 12 esztendőben 17 könyvet írt meg. A magyar forradalom utáni esztendőben pl. megjelentette első non-fiction könyvét, melyet később még több másik, többek között az 1964-es Summa Technologiae követett. Ezekben a munkáiban – könyvekben és esszékben – Lem filozófiai, futurológiai és technológiai kérdéseket boncolgat, arról pl., hogy mennyire változtatták meg az emberek életét olyan vívmányok, melyek régen csak a fantáziában léteztek, napjainkra azonban a legtudományosabb valóság mindennapos részei.

Stanislaw Lem művei az Egyetemi Könyvtárban:

Éden. A könyv hősei hajótörést szenvednek egy idegen bolygón, felderítik a környezetet, különböző értelmes és kevésbé értelmes lények tevékenységét. Meglepő kísérőjelenségekre figyelnek föl: tömegsírok, az értelmes lényeken folytatott biológiai kísérletek selejtes egyedi, szabadjára engedett kibernetikai önszabályzó rendszerek… Amikor közvetlen érintkezésbe kerülnek az ellenséges „bennszülöttekkel”, fokozatosan rájönnek hogy egy nagyon is különös, de a maga belső logikája szerint kegyetlenül ésszerű társadalmi berendezkedés nyomára bukkannak. Keserű, szkeptikus pamflet ez a regény a technikai civilizáció és a politikai manipuláció várható következményeiről, amelyek óhatatlanul bekövetkeznek, amennyiben….

https://i1.wp.com/moly.hu/system/covers/normal/covers_10463.jpgAz emberiség egy perce. A gondolkodó néha leveti a mesélő álruháját – teszi ezt a jelen kötetben is –, s Naprendszerünk kialakulásától lehetséges jövőnkig vázolja, mutatja meg vagy tesz rá mindössze ironikus célzást, jelesül arra, hogy milyen esélyei voltak s lehetnek az emberiségnek. Lem minden írását nemes humánum, a legkülönbözőbb tudományágak területéről vett alapos tájékozottság jellemzi.

https://i2.wp.com/moly.hu/system/covers/normal/covers_1676.jpgKiberiáda. A nálunk igen népszerű író könyve a robotok világába visz – erre utal a könyv címe is. Délceg acéllovagok, szerelmes robotkirályfiak, nyikorgó vasremeték, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei Stanisław Lem vidám és hátborzongató csúfondáros és poétikus meséinek. Ebben a kibernetikus csodavilágban zsarnok gépkirály csatázik holdbéli elektrosárkánnyal vagy algoritmikus fenevaddal, robotvitézek hajszolják kozmoszszerte a titokzatos, kocsonyás testű sápatagot, akiben az emberre ismerhetünk, s a két tudós robotmérnök varázslatos gépeket épít távoli csillagok királyai és zsiványai számára. Voltaire filozófiai meséinek modern utódai ezek a játékos, ironikus történetek. Tündérmese, legenda, pajzán novella, lovagregény, széphistória vagy pikareszk kaland tarka műfaj-álruhájában, humoros és groteszk ötletek tűzijátékának fényével világítják meg az atomkorszak filozófiai, társadalmi, tudományos és erkölcsi problémáit.

Stanisław Lem: Summa technologiaeSumma Technologiae. Mi is hát ez a Summa? Talán valamiféle általános mérnöki vezérfonallal át- meg átszőtt esszégyűjtemény a civilizáció eljövendő sorsáról? Vagy az emberiség múltjának és jövőjének kibernetikai elemzése? Vagy a világmindenség olyan képe, amilyennek a Konstruktőr számára feltárulkozik? Tán a Természet és az emberi kéz mérnöki tevékenységéről szóló elbeszélés? Esetleg a jövendő évezredekre vonatkozó tudományos-technikai prognózis? Vagy éppenséggel olyan hipotézisek gyűjteménye, amelyek túlságosan is merészek ahhoz, hogy egzakt tudományos voltuk elismerését követeljék? Könyvem – egy kissé mindez. Mindenből egy kevés. És milyen mértékben lehet, szabad hinni ennek a könyvnek? Erre a kérdésre nem tudok felelni. Nem tudom, melyik sejtésem, melyik feltételezésem valószínűbb a többinél. Sebezhetetlen egy sincs köztük, és biztos, hogy az idő múlása alaposan meg fogja tizedelni soraikat. Lehet, hogy valamennyit elsöpri. Mindegy. Csak az nem téved, aki bölcsen hallgat.

Stanisław Lem: Tudományos-fantasztikus irodalom és futurológiaTudományos-fantasztikus irodalom és futurológia. E könyvében a jövőt kutató tudományos-fantasztikus irodalom, a sci-fi fölmérésére vállalkozott a lengyel író. Voltaképpen arra keres választ, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom hogyan, milyen hitelességgel és milyen elképzelések jegyében ábrázolja a modern civilizációt és problémáit. Eközben magát a sci-fi is bonckés alá veszi esztétikai, szociológiai, természettudományos, filozófiai szempontokat alkalmazva. Imponáló terjedelmű anyag – több száz tudományos-fantasztikus mű – alapján dolgozza fel a sci-fi-témákat: a katasztrófa, a robotok és androidok, a kozmosz, a jövő erotikájának és szexuális életének kérdéseit. Ragyogó logikájú eszmefuttatásai közben bőven idéz is az elemzett művekből.

Az Úr hangja.Stanisław Lem: Az Úr Hangja „Azt az olvasót, aki … egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből” – írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket?
Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.

(forrás: moly.hu)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: