Vegyes post

Szép reggelt mindenkinek!

Ezzel a bejegyzéssel már tegnap készültem, de aztán a nagy munkában végül nem maradt idő rá – ismét rendezzük és ésszerűsítjük az állomány egyes területeit. A legnagyobb változásokat – ha az ember odafigyel rá – a 310-312 jelzeteknél, azaz a statisztikai kiadványoknál lehet észrevenni. Itt ugyanis azt az elvet követtük, hogy mindazokból a kiadványokból, amelyek már a XXI. század termékei (milyen nagyképű szóhasználat, pedig még csak 11 év telt el 😀 ), azokból egy-egy helyben használható példányt raktunk ki a polcra. Ha valakinek régebbi adattárra volna szüksége, netán az újabbak közül szeretne kölcsönözni, az se essen kétségbe, a raktárból minden bizonnyal ki tudjuk elégíteni a legkényesebb ízlésű – és legrégebbi korokra kíváncsi – olvasóinkat is! 🙂

A raktári munka során akadtam egy érdekes angol nyelvű könyvre; igaz, hogy 2000-ben íródott, de mai olvasóknak is nagyon érdekes a téma, amit taglal:

Az az igazság, hogy még hasonlót se nagyon láttam: a könyv szerzői a számítógépes játékok és a nemek összefüggéseit taglalják. Jó, valamennyire biztos mindenki rendelkezik ismeretekkel és véleménnyel erről a témáról – ha mással nem, hát a Barbie – Mortal Kombat ellentéttel biztosan -, de ezek az ellentétbe állítások legtöbbször túlságosan előtérbe helyezik a férfiakat. Na ez a kötet méltó visszavágás a szebbik nemtől! A szerzők – a kötetet szerkesztő Henry Jenkins kivételével – mind hölgyek, s tartalmilag és műfajilag is vegyes összeállítást készítettek. A három nagy részre tagolódó műben elsőként négy tanulmányt olvashatunk:

  • Chess for Girls? Feminism and Computer Games
  • Computer Games for Girls: What Makes Them Play?
  • Girl Games and Technological Desire
  • Video Game Designs by Girls and Boys: Variability and Consistency of Gender Differences

azután nagy játékgyártó cégek (Mattel, Purple Moon, Sega, …) női képviselőivel készítettek interjút a kötet szerzői, míg az utolsó, közel száz oldalt ismét tanulmányok teszik ki (ld. az Amazon lapozójában)

Inkább szociológiai, mint informatikai szempontból érdekes tehát a könyv (bár informatikatörténeti dolgozatokhoz remekül felhasználható érdekességeket is közöl), úgyhogy egyaránt forgathatják reál és humán érdeklődésű olvasók is! Mindazonáltal gyorsan érdemes reagálni, mert csak egy példány van belőle, a raktárban.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: