Bökj egy könyvre – 11.

Szép hetet kívánok mindenkinek! Egy röpke kis múzeumlátogatás után jelentkezünk – a Xantus Múzeum Madách-gyűjteménye igazi kuriózumokkal van tele, úgyhogy abszolút érdemes a felkeresésre! És ráadásul csak egy rövidke folyosó, de találni ott régi és új köteteket, egzotikus (pl. örmény, héber) fordításokat, színházi plakátokat, ’30-as évekből való bakelites hangfelvételt, plaketteket, festményeket, faragványokat… jesszusom, mennyi mindent hallottunk ezekről délelőtt!

Két okból került ide ez a bevezetés. Egyrészt mert friss az élmény, másodsorban meg azért, mert a ma górcső alá kerülő könyvünknek is, hogy úgy mondjam, már szinte csak történeti értéke van. A menedzsment tudománya ugyanis olyan sebességgel változik, hogy egy 1989-es könyvet már inkább csak a történeti szempontú munkákhoz érdemes felhasználni, esetleg látókör-bővítésre, esetleg múlt-jelen-(jövő), tehát kronologikus összehasonlításokra.

Etelközi Péter: Manager (Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat, 1989. – 650 E96, négy négyhetes példány, kettő a raktárban)

(Abszolút szubjektív megjegyzés, hogy jópontot érdemel a szerző, amiért az egyik fejezethez egy Orwell-idézetet választott mottónak: “A legjobb könyvek olyasmit mondanak, amit már úgyis tud az ember, de a gondolatok rendezettek.”)

Átlapozásra kapásból a szemünkbe tűnik (eh mit! a retinánkba ég!) egy kör alakú ábra, ahol az Y. C. D. B. S. O. Y. A. betűket láthatjuk sorban. Némi nyomozás után kiderült, hogy ez a You Can’t Do Business Sitting on Your Armchair (nem köthetsz üzletet a karosszékedben ülve – van egy másik “a”-betűs szó, ami passzol ide, de az már azért mégse való egy könyvtári blogba :D)

Mit is találunk még a valamivel kevesebb, mint 100 oldalas füzetkében? Néhány pszichológiai és szociálpszichológiai alapfogalmat, aztán egy kis rendszerelméletet, a rendszerek csoportosítását, osztályozását, útmutatót a vállalatok rendszerszintű értelmezéséhez, stb. Aztán vezetéselméleti rész következik, amely a vezetés erőforrás-jellegét, az ösztönzést, az értekezleteket és hasonlókat tárgyal, végül az utolsó, Management című fejezet úgyszintén néhány alapfogalom ismertetése után a sikerről, a kommunikációról, a tárgyalásról – és néhány külsőségről ejt néhány szót. Vannak vonalkázott, üres lapok is, amelyek a jegyzetelést szolgálják, de – lévén könyvtári példányok – inkább a külön jegyzetlapok alkalmazását javaslom 🙂

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: