Bökj egy könyvre – 4.

Jóóóóóreggelt Győőőőőőőőőőr! Ugye milyen szép, borús időnk van? -.-

Nem tudom, ki hogy van vele, olyan érzésem van, hogy az időjárás – vagy ahogy a párom hívja, időjárkálás – alaposan elszámította magát, hiszen ilyen szeszélyességet a néphit szerint maximum az áprilisi napokon várhatunk. Nagy Lajos írja a Képtelen természetrajzban, mégpedig a medvéről szóló passzusban, hogy a barna, dörmögő jószág direkt félrevezeti a “kijövök-a-barlangból”-időjóslásban hívőket:

A medve azonban sokkal ravaszabb, mint a nép és az ő hite, ha szép idő van, kinn marad, azért, mert szép idő van, ha pedig csúnya idő van, akkor visszamegy a barlangjába, azért, mert juj, de csúnya idő van odakinn. Ez a lehető legkörmönfontabb gondolkodás, amit a medve még azáltal is komplikál, hogy nem pont gyertyaszentelőkor bújik elő, hanem csak úgy gyertyaszentelő tájban, egy kicsit korábban, vagy egy kicsit későbben, csak azért, hogy a néphit egyáltalában ne tudjon rajta eligazodni.

Ilyen időben meg utálok felkelni, de ez legyen az én egyéniszocproblémám, és foglalkozzunk inkább a mai nyerőszám nyerő könyvvel, amely a

Dr. David Lewis: Hogyan értessük meg magunkat? – A hatékony kommunikáció gyakorlati útmutatója (650 L 63, öt négyhetes és egy éjszakás példány van belőle. ’96-ban készült a könyv, Magyarországon 2001-ben jelent meg).

forrás: Bagolyvár Kiadó

A könyv egy hatásos példával indít: képzeljünk el két embert, egy intelligens, tudós kinézetű férfit, és egy stílusos, szorgalmas nőt. Az egyiknek kiváló elemzőképessége van és remekül ért a számítógépekhez, a másik viszont remek előadó. Tippeljenek, tippeljetek, vajon melyikük karrierje lesz sikeresebb?

Ez a valamivel több mint 200 oldalas könyv arról szól, hogyan fejleszthetjük tudatosan kommunikációs képességeinket, hogyan válhatunk meggyőző és lebilincselő beszélőkké (a huszonegyedik oldalon mindjárt azt is elolvashatjuk, ahogyan Kennedy elnök önmagát egy nyelvtani pontatlanság révén cukrászsüteménynek titulálja egy beszédében), és hogyan vihetjük sikerre saját érdekeinket.

Kevés az elmélet, és nagyon sok a gyakorlati tanács és esettanulmány, éppen ezért könnyű olvasmány kerül az olvasó kezébe. Szó esik a különféle szóképek, alakzatok, metaforák használatáról, a jó kezdés és jó befejezés megalkotásáról, a megfelelő szemléltetőeszközök kialakításáról, a telefonos és médiakommunikációról is. (Apropó: a tartalomjegyzékben a médiák forma szerepel, amitől finoman szólva is feláll a szőr a hátamon. A média már önmagában is többes szám, tehát vagy média, vagy médiumok a helyes forma! Kutyákokról meg macskákokról senki nem ír (hacsak nem nézett Fecsegő tipegőket annak idején, ott “babákok” szerepel), akkor a médiákba miért botlunk bele unos-untalan?

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: