Vasút

A Múlt-Kor történelmi adatbázisnak és hírportálnak (az Egyetemi Könyvtár linkgyűjteményében is szerepel,  a honlapunkon)  van egy – szerintem – zseniális keresési lehetősége: bármely tetszőleges naphoz kapcsolódó évfordulókat listáztathatunk ki a rendszerrel – ez a funkció egy kicsit hasonlít az OSZK által üzemeltetett Jeles Napok szolgáltatáshoz. Így aztán, amikor valami jó témát keresgéltem a bloghoz, eszembe jutott a honlap, és nem is csalódtam: 1781-ben pontosan június 9-én született George Stephenson, emlékét őrzik a vasútvonalak a világ minden táján, s – mint azt a közlekedésmérnök hallgatók bizonyára jól tudják -, főként az 1435 milliméteres, normál nyomtávról juthat eszünkbe a derék feltaláló.

Stephenson bányamérnökként kezdte pályáját, s az első vontatójárműveket a szénszállítás megkönnyítésére készítette. De ugyancsak bányászati indoka volt annak, hogy a világ első vasútvonalát az angliai Stockton és Darlington között építették meg – e két helyen is jelentős szénkészletek vártak kiaknázásra. Stephenson első mozdonya, a Blücher még csak óránkénti 6,5 kilométeres sebességgel közlekedett, később a módszerek kifinomodásával ez jócskán megnövekedett.

1830-ban a megnyitás előtt álló Liverpooli és Manchesteri Vasút üzemeltetői járműversenyt hirdettek, s ez a szó szoros értelmében vett verseny volt, a leggyorsabb gőzmozdony diadalmaskodott. Talán mondanunk sem kell, hogy Stephenson fölényesen verte ellenfeleit a 97 kilométeres szakaszon, noha ötven kilométeres óránkénti sebességnél többre nem volt képes Rocket nevű csodaparipája.

A Rocket mint kiállítási tárgy (wikipedia)

Azóta a vasút hihetetlen fejlődésen ment keresztül szerte a világon (ugye-ugye: “Hadd fussák be a világot / mint testet az erek”, ti. a vasútvonalak), és ma már számtalan helyen, így a Széchenyi Egyetemen is oktatják a vasúttal kapcsolatos ismereteket. Jelen pillanatban, ha beírom a “vasút*” keresőszót a keresőbe, ami a csillagnak köszönhetően eredményül adja a “vasúti, vasútgépészeti, vasútépítéstan” stb. kifejezéseket is, 2131 találatot kapok. Nem kevés, na 🙂

De lényeg a lényeg, kíváncsiságból a következőt kérdezzük a

Vasutak I, II, III,
Vasúti távközlési és biztosítóberendezések,
Vasúti rendszertechnika,
Vasúti információs rendszerek,
Vasútgazdaságtan,
Kötöttpályás szolgáltatások tervezése,
Vasúti szállítás és infrastruktúra,
Szállítástervezés és üzemirányítás,
Kötöttpályás komplex projekt,
Kötöttpályás rendszerek menedzsmentje,
Vasútépítési esettanulmányok,
Vasúti pályadiagnosztika

tanegységek hallgatóitól: megtaláltatok-e, megtalálták-e mindazokat a könyveket a könyvtárban, amelyre a tanításhoz-tanuláshoz szükség volt? Melyiket tartjátok, tartják a legmegbízhatóbb, legátfogóbb munkának?

(És egy fél-OFF téma, döntően azoknak, akiket tanulmányaikon kívül is érdekel a vasút: idén negyedik alkalommal is útnak indulnak a Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz néven ismert zarándokvonatok, hogy a csíksomlyói búcsúba és a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházához vigyék a kalandra és igazi élményekre vágyó utasokat. A Csíksomlyó Expressz Sopronból indul, Győrbe hajnali fél négy körül érkezik. Tudom, hogy korai az időpont, de az Indóház Online magazin (a nyomtatott formátum nálunk is olvasható) szerkesztői szívesen fogadják a vonatról készült felvételeket. Hajrá vasútbarátok!)

Mentségemre szolgáljon a fél-offért, hogy a mozdonyon Széchenyi István portréja látható! 🙂

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: