A szerző fizet?

Ctrl+C – Ctrl+V következik, mert igazából minden szó lényeges benne. Ki mit gondol az elhatározásról?

Szabad hozzáférésűvé kell tenni a tudományos folyóiratokat, ez az egyhangú döntés született a Science Europe brüsszeli közgyűlésén – tájékoztatta Pálinkás József csütörtökön telefonon az MTI-t.

„A Science Europe jelentős szerepet tölt be az európai kutatási-fejlesztési tervek kialakításában, az európai kutatások koordinálásában, hiszen az uniós tagországok kutatásokat végző és kutatásokat finanszírozó nem kormányzati szervezeteit egyesíti. Ötvenegy tagja között olyan rangos szervezetek találhatók, mint a németországi Max Planck Társaság és a Helmholtz Társaság, a Francia Országos Kutatási Tanács (CNRS), vagy a brit Research Council. Magyarországot az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Magyar Tudományos Akadémia képviseli” – ismertette az MTA elnöke, aki egyben a Science Europe igazgatótanácsának a tagja.

Pálinkás József kitért arra, hogy a tudományos folyóiratok előfizetési díja jelentősen megnőtt, ami ma gondot okoz minden kutatást végző szervezetnek, még a nagyoknak is.

„Ezt a problémát kíséreljük meg olyan módon megoldani, hogy szabad hozzáférésűvé tennénk a tudományos folyóiratokat. Finanszírozásukat pedig oly módon oldanánk meg, hogy a cikkek publikálásáért megjelenési díjat fizetnének az intézmények, kutatók, vagy az olyan finanszírozó szervezetek, mint az OTKA. Szabad hozzáférésű lenne például mindenki számára a Nature. Igaz, ennek az lenne az ára, hogy a Nature-ben való publikálásért fizetni kellene, viszont a könyvtáraknak ezek után nem kellene megvenni a folyóiratot. Az előfizetési díj megszűnik, és átalakul publikációs díjjá” – magyarázta Pálinkás József.

Hozzátette, hogy világtendenciáról van szó. A konferencián elhangzott, hogy a Harvard Egyetem is kényszerült néhány folyóiratot lemondani, mert oly magasra nőttek az előfizetési költségek. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) pedig a szabad hozzáférés témájában összehívta az ötven ország tudományos szervezeteit egyesítő Global Research Council konferenciáját.

„A tudomány képviselőinek elege van abból, hogy miközben ők szerzik meg a kutatások végzéséhez szükséges granteket, ők állítják elő a tudományos eredményeket, ők bírálják a folyóiratokban megjelenő cikkeket, horribilis összegeket fizetnek azért, hogy az általuk létrehozott eredményekről olvashassanak. Ez egy alapvető átalakulás, amely Magyarország számára is nagyon fontos, hogy a tudományos közlés költségei csökkenjenek, ne pedig növekedjenek” – fogalmazott Pálinkás József.

Ismertetése szerint a közgyűlés döntött arról is, hogy létrehoz hat tudományos bizottságot (mérnöki tudományokban, a fizika, kémia és a matematika tudományában, orvostudományok, élettudományok, társadalomtudományok és a bölcsészettudományok) terén.

„Jó esélyünk van arra, hogy több magyar kutató is bekerüljön ezekbe a bizottságokba, amelyek jelentős mértékben alakítják majd az Európai Kutatási Térséget. A közgyűlésen döntés született arról is, hogy a Science Europe állást foglal a Horizont 2020 programmal kapcsolatban, amely az Európai Uniónak 2014-ben induló tudományos, fejlesztési és innovációs programja. A Science Europe által tömörített szervezetek meghatározó szerepet játszanak az európai kutatásokban. A Horizont 2020 megvalósíthatósága nagymértékben függ attól, hogy a legjelentősebb európai kutatási szervezetek támogatásukról biztosítják a programot” – összegezte Pálinkás József.

http://www.nyest.hu/hirek/ingyenesse-kell-tenni-a-folyoiratokat

Vegyes post

Szép reggelt mindenkinek!

Ezzel a bejegyzéssel már tegnap készültem, de aztán a nagy munkában végül nem maradt idő rá – ismét rendezzük és ésszerűsítjük az állomány egyes területeit. A legnagyobb változásokat – ha az ember odafigyel rá – a 310-312 jelzeteknél, azaz a statisztikai kiadványoknál lehet észrevenni. Itt ugyanis azt az elvet követtük, hogy mindazokból a kiadványokból, amelyek már a XXI. század termékei (milyen nagyképű szóhasználat, pedig még csak 11 év telt el ), azokból egy-egy helyben használható példányt raktunk ki a polcra. Ha valakinek régebbi adattárra volna szüksége, netán az újabbak közül szeretne kölcsönözni, az se essen kétségbe, a raktárból minden bizonnyal ki tudjuk elégíteni a legkényesebb ízlésű – és legrégebbi korokra kíváncsi – olvasóinkat is!

A raktári munka során akadtam egy érdekes angol nyelvű könyvre; igaz, hogy 2000-ben íródott, de mai olvasóknak is nagyon érdekes a téma, amit taglal:

Az az igazság, hogy még hasonlót se nagyon láttam: a könyv szerzői a számítógépes játékok és a nemek összefüggéseit taglalják. Jó, valamennyire biztos mindenki rendelkezik ismeretekkel és véleménnyel erről a témáról – ha mással nem, hát a Barbie – Mortal Kombat ellentéttel biztosan -, de ezek az ellentétbe állítások legtöbbször túlságosan előtérbe helyezik a férfiakat. Na ez a kötet méltó visszavágás a szebbik nemtől! A szerzők – a kötetet szerkesztő Henry Jenkins kivételével – mind hölgyek, s tartalmilag és műfajilag is vegyes összeállítást készítettek. A három nagy részre tagolódó műben elsőként négy tanulmányt olvashatunk:

• Chess for Girls? Feminism and Computer Games
• Computer Games for Girls: What Makes Them Play?
• Girl Games and Technological Desire
• Video Game Designs by Girls and Boys: Variability and Consistency of Gender Differences

azután nagy játékgyártó cégek (Mattel, Purple Moon, Sega, …) női képviselőivel készítettek interjút a kötet szerzői, míg az utolsó, közel száz oldalt ismét tanulmányok teszik ki (ld. az Amazon lapozójában)

Inkább szociológiai, mint informatikai szempontból érdekes tehát a könyv (bár informatikatörténeti dolgozatokhoz remekül felhasználható érdekességeket is közöl), úgyhogy egyaránt forgathatják reál és humán érdeklődésű olvasók is! Mindazonáltal gyorsan érdemes reagálni, mert csak egy példány van belőle, a raktárban.

Bökj egy könyvre – 14.

17 kölcsönözhető és egy egyéjszakás példány, 15 a raktárban, 625.1 K 41

Nem tudom, van-e olyan vasúti-műszaki érdeklődésű hallgató, akinek ezt a könyvet be kellene mutatni. Jó, elhiszem, hogy hobbiolvasmánynak nem ez a legkézenfekvőbb választás (lévén annyi cselekmény van benne, mint a telefonkönyvben, váhháhá), de a vasútszakma tanulmányozóinak elengedhetetlen segédkönyve. Az előszó alapján kiderül, hogy hasonló szakirodalmat már a XX. század közepén is adtak ki, majd 1955-ben és 1961-ben a MÁV új szabályozása (D. 21. sz. Tervezési Irányelvek) alapján még két zsebkönyvet jelentettek meg. És íme a negyedik, 1978-as kötet, amely egyrészt tartalmazza a “régi iskola” szerinti ívkitűzések legfontosabb adatait (körívfőpontokat, körívrészletpontokat és kerületi szögeket, szabványos klotoid-átmenetiíveket és hasonlókat), természetesen mindegyiket matematikai bevezetéssel. A könyv második fele, körülbelül 300 oldal, a BME Vasútépítési Tanszékének kutatásai alapján készült, s ennek alapján kell nagysebességű vonalak íveit kitűzni. Itt már olyan fejezetcímekkel találkozunk, mint a túlemelések, koszinusz-túlemelésátmenetek, koszinusz-átmenetiívek, stb., de a szögátszámításhoz is találunk táblázatos segítséget, amelynek segítségével ívmértékkel, fokokkal, percekkel és másodpercekkel is dolgozhatunk.

Itt a nyár?

Kellemes, nyári meleg napot kívánok mindenkinek! Visszatértünk négy napig tartó pihenésünkből, és újra felvesszük a múlt hét pénteken elejtett fonalat (istenem, visszanézve milyen távol is van ) Közben ugyebár túlestünk a munka ünnepén – kaján egyének azon köszörülik a nyelvüket, ugyan miért ünnepeljük a munkát munkaszünettel? -, és gondolom, ki-ki majálisokon is részt vett, és örvendezett az igazán kellemes kiránduló- és/vagy fürdőidőnek.

Egy pillanatra visszatérve a munka ünnepére, most olvasom, hogy 1891 óta ünneplik május elsején a “munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat”, és hogy tulajdonképpen a munka ünnepe csak amolyan szocialista fedőnév, melyet az uralkodó ideológiai környezetben választottak a munkások ünnepe helyett. Lényeg a lényeg, nemzetközi rendezvényről van szó, Amerika és Kanada kivételével mindenhol a világon megemlékeznek május elsejéről, amint azt az itt található plakátok is tanúsítják. (Akit pedig a történeti háttér érdekel, az nagyon kellemes, olvashatóan megfogalmazott formában itt találja meg.)

Néhány napja módosítottunk egy kicsit a Facebook-profilunkon, most már intézményként vagyunk jelen, úgyhogy itt is felhívom a figyelmet, hogy tessék lájkolni bennünket, ugyanis az új híreket most már csak az intézményi oldalunkra pakoljuk fel! Ne maradjon le senki, és a naprakészséghez elegendő mindössze egy kattintás!

Más. Oké, oké, tudom, hogy Jenson Buttonnal és Forma-1-es versenyautójával nehéz szembeszállni, de azért egyáltalán nem érdektelen, hogy a hosszú hétvégén Győr is legalább ilyen izgalmas autóversenynek adott helyt: az idén már hetedik alkalommal rendezték meg a Széchenyi Futamot! YouTube-videókkal és nagyon hasznos információkkal, percről-percre beszámolókkal ékesített honlap található ezen a linken, a kategóriagyőztes járművek pedig még néhány napig az Árkád bevásárlóközpontban tekinthetők meg! Gratula a nyerteseknek!

 

Mi hír itt nálunk?

Szép április végi napot kívánok mindenkinek!

Elég régen jelentkeztünk már itt a blogon újdonságokkal, amit legegyszerűbben egyéb teendőink számának sokasodásával tudnék megmagyarázni Hogy mást ne mondjak, örömmel számolok be róla, hogy a tervezett – és már itt is többször említett – jegyzetreformunk a végéhez közeledik. Talán már Ti is tapasztaltátok, hogy megnövekedett az Egyetem oktatói által írt jegyzetek példányszáma bizonyos művek esetében, és a legtöbb könyvnél a kölcsönözhetőségi kategóriák is jelentősen megváltoztak. Hosszas gondolkodás után úgy határoztunk, hogy egy példányt megtartunk helyben használatra, egy példányt éjjel-hétvégi kölcsönzéssel, három példányt pedig egyhetes kölcsönözhetőséggel bocsátunk rendelkezésetekre, mindezt azért, hogy minél több olvasónknak legyen esélye hozzájutni a számára fontos tankönyvekhez. Talán már mindenkinek a könyökén jön ki, de elismétlem: az egyhetes kölcsönzésre zöld, az éjszakás kölcsönzésre piros, a nem kölcsönözhető könyvekre pedig sárga színcsík utal. Sárga csíkos jegyzetet a tájékoztatóktól kell kérni, és aztán vissza is kérjük a keleti pultba!

A héten még tart az Egyetemi Könyvtárban az Erasmusos hallgatók projektmunka-rendezvénye. A közel 60 hallgató (Hollandiától Szlovéniáig) és 26 oktatójuk az információs és kommunikációs technológiák innovatív képességéről, és ennek az európai szervezetekre gyakorolt hatásáról beszélgetnek, úgyhogy ha az átlagosnál több idegen szót hall bárki, az elképzelhető, hogy emiatt van

Véget ért a baba- és mackókiállítás – bár a Zichy-palotában még két napig látható, belépődíj ellenében -, és nagy sikere volt a rendezvény részeként megtartott kézműves-foglalkozásnak is, ahol a vállalkozó kedvű, ügyes kezű résztvevők saját maguk készíthették el mackóikat. Talán még sosem volt ennyi ember a könyvtár Gyerekkuckójában!

Még néhány napig látható a Könyvtár aulájában, a kölcsönzőpulttal szemben az egyetemi fotópályázatra érkezett pályamunkák színe-java. Meghökkentő beállítások, mögöttes tartalommal bíró kompozíciók, színpompásan vagy éppen fekete-fehérben Tanulás közben, agytekervény-lazításnak vagy éppen munkára való ráhangolódásnak kiváló ötlet!

Letölthető könyvek

Szép napot mindenkinek! Ismét egy pénteki nap, ismét vár ránk egy pihenős (?) hétvége – a lazítással töltött órák utáni vágyat azonban most kiegészíti valami: igen, ma még ráadásul 13-a is van, amely dátum kinek annyi szerencsét hoz, mintha egy tartálykocsinyi Felix Felicist ivott volna, másnak pedig annyi szerencsétlenséget, mintha egy tartálykocsinyi fekete macska vette volna körül egyszerre. Nem olyan vészes nap ez egyébként, főleg, ha az ember olyanokat olvas a délelőtti munkakezdés után közvetlenül, mint én ma:

az Egyetemi Könyvtár honlapján már régebb óta reklámozott, szabadon és teljes szöveggel elérhető folyóiratok gyűjteménye (DOAJ) után most itt a szabadon és teljes szöveggel elérhető KÖNYVEK gyűjteménye is – az angol rövidítés ennek megfelelően persze DOAB lett. Abszolút új oldalról van szó, hiszen csak tegnap óta működik, ebből következik, hogy gyűjteménye is még kezdeti stádiumban van, de növekedésében abszolút biztosak lehetünk, fejlődését várhatjuk és elvárhatjuk. Jelen pillanatban az adatbázis valamivel több, mint 750, pdf-formátumban letölthető könyvet tartalmaz, amelyek közül kereséssel is szemelgethetünk, egyelőre azonban biztosabb a böngészés igénybevétele (Browse). Cím, tudományterület és kiadó alapján vehetjük szemügyre az adatbázis tartalmát. Ha például a tartalmi megoszlásra vagyunk kíváncsiak (érdekes és tanulságos adatokat nyerhetünk ezáltal!), akkor válasszuk a By Subject lehetőséget, majd nyissuk ki a teljes témafát (Expand Subject Tree)!

Azonnal kitűnik a két domináns terület: a társadalomtudomány (168 kötet) és a történettudomány (111), de érdemes megemlíteni még a nyelv- és irodalomtudományi munkákat (62), a szociológiai köteteket (60) vagy a jogtudományi írásokat (58).

A találati oldalon a könyvek borítóját és néhány fontos adatát láthatjuk, a teljes tartalmat a Fulltext szóra kattintva olvashatjuk el. Kellemes böngészést kívánok – megjegyezve, hogy időről-időre érdemes visszatérni az oldalra, ne riasszon el senkit egyes tudományterületek alulreprezentáltsága!

 

Költészet Napja

Ha esetleg valakinek szüksége lenne rá

Szerelmes vers egy könyvtároslányhoz

Árnyékos, csöndes, nagy könyvtárszobában,
Betű-bozótos könyvek vadonában
Te erdeitündér -
Csupasz-fehéren világít a vállad
Bozontos faun, téged csodállak,
Csak el ne repülnél!

Sorszámot írsz egy kartotékra, könnyed
Szép mozdulattal nyújtod át a könyvet,
Kezemhez ér kezed -
Nádszálkisasszony, megigézve nézlek:
Honnan tud ilyen égszínkék meséket
Mosolygó két szemed?

Oh, osztogass csak halk derűt a jóknak,
Hitet, tudást a lelkes szomjazóknak,
A gyermeknek mesét;
Lankadt lelkeknek bátor bizodalmat -
(Kitárulnak a csodás birodalmak,
Csak halld a lap neszét!)

Állok sután. Szólnék, de mégse szólok…
Sokan vannak, s azt mégse mondhatom, hogy
Szívembe repültél,
Árnyékos, csöndes, nagy könyvtárszobában,
Betű-bozótos könyvek vadonában
Te erdeitündér.

Sarkady Sándor: Írom korom. Versek és fordítások. Sopron, Edutech Kiadó 2005, 213.
(forrás: http://ek.klog.hu/2007/07/18/szerelmes-vers-egy-konyvtaroslanyhoz/)

A Költészet Napját – mint azt remélem, mindenki tudja – József Attila (1905-1937) születésnapjának évfordulóján ünnepeljük – az Egyetemi Könyvtár ebből az alkalomból kis kiállítást rögtönzött a jeles szerző munkáiból és a hozzá kapcsolódó dokumentumokból: megtekinthető a keleti oldal lépcső felőli végén!

Lelőhelyekről

Mint azt bizonyára már többen észrevették, némi változás állt be az Egyetemi Könyvtár on-line katalógusában, amely azonban jelentősen megkönnyíti a kedves (blog)Olvasók tájékozódását!

 

Tessék a Gyűjtemény oszlopra figyelni!

Igen, a kevésbé informatív “SZ1″-et felváltotta a könyvtárban alkalmazott lelőhelyek listája. Innentől kezdve már abszolút világos lesz, hol kell keresni egy adott dokumentumot: azaz leemelhető-e “csak úgy” a szabadpolcról, vagy raktári kérőlapot kell kitölteni. Vagy pedig helyben használható, ebben az esetben a nem kölcsönözhető felirat mellett előfordulhat a POLC, a TS (ebben az esetben keressetek bennünket!), vagy a KES (ez pedig a szakszótárak gyűjteményét jelöli a nyugati oldal főlépcső felőli végén).

 

 

És még mindig…

nem fogytunk ki a programokból – egészen izgalmas ez a március, talán még nem is volt ilyen változatos hónapunk, amióta az új épületben dolgozunk. Túlestünk a mérnök-informatikus hallgatók konferenciáján, és túlestünk az első Internet Fiestás előadáson, amely az internetes nyelvtanulási lehetőségekről szólt, s amelynek diáit mindenki megtekintheti a SlideShare-en. Érdemes az előadásvázlat mellett megnyitni egy másik böngészőlapon az Egyetemi Könyvtár nyelvoktatási tematikájú linkgyűjteményét, és ott mindjárt ki is lehet próbálni azokat a szolgáltatásokat, amelyekről szó esett.

És most arról, ami még előttünk van. Hétfő helyett szerdán nyílik a beígért baba- és mackókiállítás, s pár napon belül ismét megrendezik a gépészmérnök hallgatók konferenciáját. Április 2-án és 3-án tehát a könyvtár nyugati oldala - akárcsak tavaly – le lesz zárva, aki erről az oldalról szeretne dokumentumot, keresse a tájékoztató könyvtárosokat!

A post végén pedig hadd álljon itt az egyik legizgalmasabb programunk, amelyre ugyancsak március 28-án, 16 órakor kerül sor: az Egyetemi Könyvtár ezen a napon könyvbemutató beszélgetésnek ad otthont. Most áll megjelenés előtt Gégény István újságíró és beszélgetőtársai – Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője, Süveges Gergő műsorvezető, Révész T. Mihály jogtörténész, az ORTT első elnöke és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát – könyve: a Média, közösség, szolgálat.

Az Egyetemi Könyvtárban a szerzők közül Révész T. Mihály – a Széchenyi István Egyetem oktatója – és Borókai Gábor lesznek jelen, a beszélgetést Pió Márta vezeti majd. Tapasztalatok a média birodalmáról, pozitív és negatív vélemények, lehetőségek, a közszolgálatiság kérdése, médiatörvény, gazdasági válság és valóságshow-k: csak címszavak, amelyekről a könyvben olvashatunk, és talán némelyik téma holnap is előkerül! Várunk mindenkit sok szeretettel!

Bökj egy könyvre – 13.

Mai bejegyzésünkben az oktatás elevenébe vágunk: diákok és hallgatók is tanúsíthatják, hogy nagyon sok múlik a pedagógus milyenségén. Lehet valaki kiváló szakember, de ha ismereteit nem tudja úgy tálalni, hogy az fogyasztható, mi több, élvezhető legyen, akkor megette a fene az egészet. Nyugodtan mindenki a szívére teheti a kezét, és bevallhatja, hogy számos ilyen pedagőgössel találkozott már pályafutása során.

Ez a kis drámai bevezető azért került ide, mert ezúttal egy oktatási tárgyú könyvhöz vezetett minket a véletlen:

A tanárképzés helyzete és jövőképe – párbeszéd a pedagógusképzésről az OKNT szervezésében, Debrecen, 2003. június 24.
(378 T 26 – 4 kölcsönözhető + 1 jogi könyvtári példány)

Ahogy a címből is érezhető, konferenciakiadvánnyal van dolgunk, amelyen az Országos Köznevelési Tanács képviselői mellett olyan nagy felsőoktatási (és nyilván tanárképzéssel is foglalkozó) intézmények megbízottai adtak elő, mint az ELTE, a Nyíregyházi Főiskola, a Veszprémi Egyetem, vagy éppen a házigazda Debreceni Egyetem. (Tudom, hogy hazabeszélek, de némi űrt érzek, hiszen az egri Eszterházy Károly Főiskola előadóként nem volt jelen, a könyvben megtalálható jelenléti ív szerint pedig mindössze három fő érkezett a hevesi megyeszékhelyről – holott a fő profilja az EKF-nek is a tanárképzés)

A rövid konferenciamegnyitóban a helyszín megválasztásának indokáról olvashatunk: Debrecen híres református kollégiuma évszázadokon keresztül adta a tehetséges pedagógusokat a magyar diákoknak, a magyar oktatásügynek, s a Debreceni Egyetem büszke erre az örökségre, s jelentős felelősségérzettel fordulnak még ma is a téma felé, amely mind a konferencia ötletében, mind pedig az előadók megválasztásában megmutatkozik – mondta dr. Imre László, a Debreceni Egyetem tanárképzési rektorhelyettese.

Az ezt követő plenáris ülésen nyolc hosszabb-rövidebb előadás következett, mindegyik anyagát elolvashatjuk a kb. 100 oldalas összeállításban. Szó esik a közoktatás távlati tanárigényéről, a természettudományi tanárképzésről, a felsőoktatás fejlesztéséről; és persze az intézmények – az ELTE, a VE és a DE és a NyF – saját tapasztalatairól, oktatási-képzési rendszeréről. Ezek az előadások teszik ki a kis füzet háromnegyedét, míg az utolsó részben a hat szekció munkájának (távlati tanárigények, követelményrendszer, bolognai rendszer, képzési módszertan, gyakorlati képzés, a tanárképzés helye az intézményekben) rövid összefoglalóját találjuk.